kongresszus

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search
The printable version is no longer supported and may have rendering errors. Please update your browser bookmarks and please use the default browser print function instead.

Hungarian

Etymology

From Latin congressus.[1]

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈkoŋɡrɛsːuʃ]
  • Hyphenation: kong‧resz‧szus
  • Rhymes: -uʃ

Noun

kongresszus (plural kongresszusok)

  1. congress

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative kongresszus kongresszusok
accusative kongresszust kongresszusokat
dative kongresszusnak kongresszusoknak
instrumental kongresszussal kongresszusokkal
causal-final kongresszusért kongresszusokért
translative kongresszussá kongresszusokká
terminative kongresszusig kongresszusokig
essive-formal kongresszusként kongresszusokként
essive-modal
inessive kongresszusban kongresszusokban
superessive kongresszuson kongresszusokon
adessive kongresszusnál kongresszusoknál
illative kongresszusba kongresszusokba
sublative kongresszusra kongresszusokra
allative kongresszushoz kongresszusokhoz
elative kongresszusból kongresszusokból
delative kongresszusról kongresszusokról
ablative kongresszustól kongresszusoktól
non-attributive
possessive - singular
kongresszusé kongresszusoké
non-attributive
possessive - plural
kongresszuséi kongresszusokéi
Possessive forms of kongresszus
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. kongresszusom kongresszusaim
2nd person sing. kongresszusod kongresszusaid
3rd person sing. kongresszusa kongresszusai
1st person plural kongresszusunk kongresszusaink
2nd person plural kongresszusotok kongresszusaitok
3rd person plural kongresszusuk kongresszusaik

References

  1. ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

Further reading