T�rt�nelmi id�zetek
(840)
A legnagyobb vez�rek trag�di�k �rny�k�ban sz�letnek, mert vagy felveszik a keszty�t, vagy meghalnak.
Mindig a t�rt�nelemben vagyunk. Most is, majd amir�l �gy meg �gy fogunk besz�lni. �s ennek jelent�s�ge van. Nem �gy van, hogy a nagy politika meg a t�rt�nelem zajlik t�l�nk f�ggetlen�l, f�l�tt�nk, �s mi �ldeg�l�nk. Ez a kett� egy�tt van, ugyanolyan szinten.
A t�rt�nelem folyam�n azok uralt�k a vil�got, akik megszerezt�k a hatalmat (...) az anyagok f�l�tt.
Vannak, akik azt mondj�k, nem �lnek a m�ltb�l, a m�ltb�l nem lehet �lni, csak a jelenb�l �s a j�v�b�l. Nem igaz, ez mind hazugs�g, vagy pedig csak nem tudja az ember, mi a m�lt, mert nem volt neki m�ltja.
A vil�g, amiben �l�nk, tele van bibliai utal�sokkal, �s ha nem �rted meg �ket, teljes z�rzavarban �s tudatlans�gban maradsz. Semmit sem fogsz meg�rteni p�ld�ul a klasszikus m�v�szetb�l, az �kori t�rt�nelemb�l.
A m�lt: val�s�g, de olyan, amelyen semmi, de semmi hatalmunk nincsen, amely fel� egyetlen l�p�st sem tehet�nk.
A vil�g per pillanat sokkal jobb �llapotban van, mint a t�rt�nelem b�rmelyik kor�bbi id�szak�ban volt.
M�g�ttem a m�lt f�nykora
Dics�n, de v�rben alkonyul.
El�ttem az �g b�bora,
Melyb�l egy szebb j�v� pirul.
A t�rt�nelmet a gy�ztesek �rj�k, de ma m�r egyre t�bbet tudunk meg arr�l, hogy mi az, ami a legy�z�ttek b�lcs hagyom�nyaib�l elveszett.
A t�rt�nelemben, az olyan jelens�gek magyar�zat�n�l, amelyek �szszer�tlenek (vagyis amelyeknek �szszer�s�g�t meg�rteni nem vagyunk k�pesek), elker�lhetetlen a sorsba vetett vakhit. Min�l ink�bb iparkodunk a t�rt�nelemnek ezeket az esem�nyeit �szszer�en megfejteni, ann�l �szszer�tlenebbeknek �s �rthetetlenebbeknek l�tszanak el�tt�nk.
Aki �nmag�t akarja a T�rt�nelem serpeny�j�be dobni, mert azt hiszi, hogy helyre�ll�thatja vele a vil�g megbomlott egyens�ly�t, annak nem lehet elmagyar�zni, hogy az �ngyilkoss�g, b�rmilyen l�tv�nyos is, m�g soha nem v�ltoztatta meg a dolgok menet�t. A kocsi kereke, melyet fel akartunk tart�ztatni, z�kken egyet az el�be vet�d� test�nk�n, azt�n g�rd�l tov�bb.
K�ts�gtelen, hogy a kereskedelem el�seg�ti a b�k�t �s a harm�ni�t a n�pek k�z�tt. Ugyanakkor, ahogyan arra sz�mos t�rt�n�sz r�mutatott, Eur�pa m�r kor�bban is szembefordult ezzel a tendenci�val, nevezetesen az I. vil�gh�bor�t megel�z�en, amikor a kontinensen soha nem l�tott m�rt�k� volt a kereskedelem - az �ru- �s t�kemozg�s egyar�nt -, �s m�gis belekeveredett a vil�gt�rt�nelem egyik legpuszt�t�bb konfliktus�ba.