Tudom�nyos id�zetek
(1376)
Ha m�r egyetlen felder�teni val� rejt�ly sem maradna, bizony minden nagyon unalmas volna.
Nagyon j�, ha egy laborat�riumban l�legzetel�ll�t� t�rgyakkal �llnak el�, de ha valamelyik l�legzetel�ll�t�, emellett milli�rdok hordj�k a zseb�kben, ahol csendesen, olajozottan m�k�dik, alig �rulkodva a zsenialit�s�r�l... az maga a csoda.
B�rmekkora er�fesz�t�ssel igyeksz�nk is megj�solni a j�v�t, a j�v� meg fog lepni benn�nket.
A tudom�ny vil�g�ba l�p�s helyes oka az igazs�g keres�se. Tal�n a m�szaki �rdekl�d�s�ek sz�m�ra az innov�ci� ir�nti vonzalom �s a men� m�szerekkel, azaz a cs�cstechnol�gi�val val� munka lehet�s�ge. �ltal�nos vonzer�t jelenthet a tudom�nyos k�rnyezet, a folyamatos tanul�s, az �j felfedez�sek lehet�s�ge, �s - azok sz�m�ra, akik szeretnek tan�tani - a lehet�s�g, hogy a j�v� tud�sgener�ci�it tan�thatj�k. Egy ilyen motiv�ci�val rendelkez� fiatal sz�m�ra szinte nincs m�s v�laszt�s, mint a tudom�ny valamelyik ter�let�re l�pni.
Ha pontosan tudn�nk, hogy mit fogunk csin�lni, akkor azt nem h�vn�k kutat�snak, ugyeb�r?
A kutat� egy biol�giai eszk�zt, az emberi agyat haszn�lja, amelynek megvannak a maga korl�tai. Az agyunk az evol�ci� sor�n az afrikai szavann�kon fejl�d�tt ki; gyors d�nt�sek meghozatal�ra specializ�l�dott, �s hajlamos a durva �ltal�nos�t�sokra is. Ennek az eszk�znek az els�dleges funkci�ja a t�l�l�s fenntart�sa - nem pedig �sszetett absztrakt igazs�gok �s koncepci�k megtal�l�sa. Nem arra fejl�d�tt ki, hogy sok terabyte-nyi adatot elemezzen.
Az orvosbiol�giai tudom�ny mai gyakorlat�ban a legt�bb kutat�nak nincs �rdekl�d�se, ideje vagy p�nze (...) mell�kutak felt�r�s�ra.
Az �let minden ter�let�n sokan vannak, akik a sz�rke z�n�kban �gyeskednek, �s ez�ltal jogosulatlan el�ny�kh�z jutnak. Esetenk�nt ak�r m�g egyes haszn�ltaut�-keresked�k, �gyv�dek, s�t m�g politikusok is tettek m�r ilyesmit... ebben az �rtelemben senkit sem lephet meg, hogy a tudom�nyban dolgoz� emberek egy r�sze is csal. Ami a tudom�nyos csal�s eset�ben v�gtelen�l gusztustalann� teszi a dolgot, az az, hogy a tudom�ny eset�ben a hivat�s l�nyege �ppen az igazs�g keres�se (lenne).
A tudom�ny, mint �letforma vagy karrier, nem val� mindenkinek, hanem csak keveseknek. Ez azt jelenti, hogy cs�kkenteni kell a kutat�sban dolgoz�k sz�m�t: a mennyis�get min�s�ggel kellene helyettes�teni.
Kevesebb kutat�sra, jobb kutat�sra �s a megfelel� okokb�l v�gzett kutat�sra van sz�ks�g.
Nem hinni kell a tudom�nyban, hanem b�zni benne. Amikor a tudom�ny szav�t halljuk, akkor nem arcokra kell figyelni, hanem arra, hogy azok az arcok a tudom�ny szav�t k�zvet�tik, annak bizonytalans�gaival, ismereteivel, megold�saival egyetemben. Ne arcokat k�vess�nk! De p�ldak�peket mindenk�pp k�vethet�nk.
A tudom�nyban n�lk�l�zhetetlen az egy�ttm�k�d�s. Nincsenek mag�nyos zsenik, nincsenek gonosz zsenik, �s nagyon ritk�k a sz�letett l�ngelm�k is. A tudom�nyt szinte mindig teljesen h�tk�znapi emberek szolg�lj�k, akik csoportokban dolgoznak, vagy legal�bbis �sszedolgoznak m�s, hozz�juk hasonl� vagy �ppens�ggel az �v�kt�l eg�szen k�l�nb�z� ter�leteken tev�kenyked� koll�g�ikkal, �s �gy gyarap�tj�k a tud�st.