 | Lafayette Ron Hubbard(67 id�zet) |
Az �llam �s a korm�ny hajlamos r�, hogy egy el�gg� nem gondolkod� g�pezet legyen. T�rv�nyek �s t�rv�nyk�nyvek alapj�n l�tezik �s m�k�dik. �gy van berendezve, hogy csatorn�in kereszt�l les�jtson a t�rv�nyelleness�gre. �s mint ilyen, kiengesztelhetetlen ellens�g tud lenni, hajthatatlan a "t�rv�nyellenes cselekedetek" dolg�ban. Amikor az ember t�rv�nyekkel �s t�rv�nyk�nyvekkel tal�lja szemben mag�t, akkor nem sz�m�t, hogy a dolgok helyesek-e vagy sem. Csak a t�rv�nyek sz�m�tanak.
A t�tlen emberekkel neh�z kij�nni. Azon k�v�l, hogy lehangol�ak, kiss� m�g vesz�lyesek is lehetnek.
A m�v�sznek hatalmas szerepe van a ma realit�s�nak n�vel�s�ben �s a holnap realit�s�nak megteremt�s�ben. M�k�d�s�nek olyan rangja van, hogy az Ember sz�ks�gleteit �s k�r�lm�nyeit tekintve megel�zi a tudom�nyt. Egy kult�ra felemelked�se k�zvetlen�l lem�rhet� �azon embereinek sz�m�b�l, akik az eszt�tika ter�let�n dolgoznak.
A gondolkod�s legmagasabb szintje a teljes k�l�nbs�gt�tel. A gondolkod�s legalacsonyabb szintje a teljes k�ptelens�g a k�l�nbs�gt�telre, azaz az azonos�t�s.
Az id� annak folyamata, hogy tudunk a jelenben, �s nem tudunk a j�v�ben vagy a m�ltban. Az eml�kez�s a m�lt tud�s�nak folyamata.�A t�rt�n�sek el�rejelz�se a j�v� tud�s�nak a folyamata.�A felejt�s a m�lt nemtud�s�nak folyamata.�A "csak m�nak" �l�s pedig a j�v� nemtud�s�nak a folyamata.
Az �let egy j�tszma, �s hogy az illet�nek az a k�pess�ge, hogy j�tszm�t�j�tsszon, a szabads�g �s a korl�tok elvisel�s�b�l �ll, tov�bb� a c�lok m�lyebb meg�rt�s�b�l, valamint a r�szv�tellel kapcsolatos d�nt�si szabads�gb�l.
Sz�val a dolgok nem az�rt mennek j�l, mert valaki szent vagy j�. A dolgok az�rt mennek j�l, mert valaki j�ra ford�tja a menet�ket.
Az er� semmit sem �r �gyess�g �s technol�gia n�lk�l, �s ford�tva, �gyess�g �s technol�gia n�lk�l az er�szakosak ereje megvet�sre m�lt�. Az er�nek k�t oldala van, egy j� �s egy gonosz. A sz�nd�k jelenti a k�l�nbs�get.
Ahogy az �ntudatlans�g megel�zi a hal�lt - m�g ha csak pillanatokkal is -, �gy el�zi meg az �rtelem hal�la az organizmus hal�l�t. �s ez a folyamat hossz� id�t ig�nybe vehet, ak�r egy f�l �letet is, s�t t�bbet. �
A bor�s, visszafogott komolys�gban nem sok �r�m rejlik. Amikor a r�giek k�z�l n�h�nyan �gy �ll�tott�k be, hogy az er�ny gyakorl�sa zord �s lehangol� �letvitelt k�v�n, ezzel hajlamosak voltak azt sugallni, hogy minden �r�m abb�l sz�rmazik, ha valaki gonosz; mi sem �ll t�volabb a t�nyekt�l. Az �r�m �s az �lvezet nem az erk�lcstelens�gb�l fakad. �pp ellenkez�leg. Az �r�m �s az �lvezet csak a becs�letes sz�vekben kel �letre. Az erk�lcstelen emberek hihetetlen�l tragikus, szenved�ssel �s f�jdalommal teli �letet �lnek. Az emberi er�nyeknek kev�s k�z�k van a b�skomors�ghoz. Ezek jelentik az �let napos oldal�t.
Id�nk�nt �gy �rezhetj�k magunkat, mint egy p�rg� falev�l, melyet a sz�l piszkos utc�n sodor; �gy �rezhetj�k magunkat, mint egy homokszem, mely megrekedt valahol. De senki nem mondta, hogy az �let nyugodt �s rendezett dolog - nem az. Az ember nem t�pett falev�l, �s nem is homokszem: kisebb-nagyobb m�rt�kben megtervezheti az �tir�ny�t, �s k�vetheti is. Lehet, hogy �gy �rezz�k, hogy a dolgok jelenlegi �ll�sa szerint m�r t�l k�s� b�rmit is tenni; hogy a m�g�tt�nk l�v� �t m�r annyira t�nkre van t�ve, hogy nincs es�ly egy olyan j�v�beli �t megrajzol�s�ra, amely ak�r egy kicsit is m�s lesz. Mindig van az �ton egy olyan pont, amikor �j utat jel�lhet�nk ki. �s megpr�b�lhatjuk k�vetni. Nincs �l� ember, aki ne tudna �jrakezdeni.
A j�tszma szabads�gokb�l, korl�tokb�l �s c�lokb�l �ll.
J�tszm�k csak akkor fordulnak el�, amikor "egy sz�nd�k szemben�ll�sa egy sz�nd�kkal", "egy c�l szemben�ll�sa egy c�llal" van.
A "felel�ss�g" teljes t�mak�r�t az ok �s okozat tanulm�nyoz�sa teszi ki, mert az olyan szem�ly, aki semennyi felel�ss�get sem akar, nagyon szeretne csak okozat lenni, m�g annak, aki k�pes felel�ss�get v�llalni, hajland�nak kell lennie arra is, hogy okoz� legyen.