International trade policy

II. Evolution of the world economy and

history of trade policy
 Interactions of our ancestors – building up the
informal institutions

• They formed groups and

created a kind of
hierarchy

• Rules of living together

 Ancient civilizations – evolution of formal
intstitutions

• Egypt • Babylon

• China
Early forms of the international exchange of goods –
linkages between the economic worlds

• Phoenicia

• Greece
Roman Empire

• Developed culture

• Modern technology

• Complex law system

 Dark Age

• Peonage is substituted by Feudalism

Villains become interested in the production

• The technological development characterised by the

changing agriculture stopps quickly
• 14th century: plague epidemic goes through Europe

The survivors start to boom the economy

• Demand awakes for luxury products as even larger part of
the population becomes wealthy
• Great discoveries (American, African and Asian contienents)
– long-distance trade appears
• The economy is concentrated in the medieval fairs
• Traders start to accumulate capital
• The economic space widens

A world economy is born

The first big centre of the world economy – Venice
(From the end of the 15th to the beginning of the
17th century)
 Centre is moving to the Netherlands
• The main scene for economic activity is continouosly moving from
the Mediterranean to the Atlantic
• Netherlands – kapitalism is born
• First stock exchange founded by the first real multinational
company (Dutch East India Company)
• A complex banking system is emerged
Tulip fever
 Multinational coprorations are born

• Beginning of the 17th century – Dutch East India Company

• 1670 – North-America: Hudson Bay Company
Hudson Bay Company
 History of economic thought on trade policy
The mercantilist period

• from the early sixteenth until the late eighteenth century

• It was not a coherent school of thought in the same sense as other
schools
• Its exponents lived in different countries in an era when economic
theories were rudimentary, and often the expression of vested interests
• A doctrine of extensive state regulation of economic activity in the
interest of the national economy
• The goals of mercantile policymakers, both
– noneconomic (national power) and
– economic (wealth and economic development)
• A common aim was the promotion of a favorable ‘balance of trade’,
defined as the excess of exports over imports in value terms.
 History of economic thought on trade policy

• Mercantilists wished to promote exports and

discourage imports in order to accumulate the
difference in the form of bullion (precious metals)
• In England in 1689 a corn law (‘corn’ being the generic
term for all grains) established a new export bounty
that continued almost uninterruptedly until 1814.
• Imports were tolerated and even encouraged if they
were
• related to necessities domestically not available or to raw
materials that could be worked up into wrought goods, or
• represented a quid pro quo from a country willing to allow entry to
domestic exports.
18th century – England assumes power and
becomes a leading economy in the world for
more than a century
 Introduction to trade policy

• Trade policy has been around since the dawning of

economic science.
• Adam Smith: The Wealth of Nations (1776) – a central
task was to debunk the intellectual respectability of
mercantilism
• Trade theory evolved to understand the underlying
welfare implications of an economy choosing (or not)
to engage in international trade.
• The analysis undertaken in trade policy has, over time,
had to deal with increasingly complex issues
 History of economic thought on trade policy

• Followers of Smith and his plea for free trade:

David Ricardo, John Stuart Mill
• David Ricardo
– Principles of Political Economy and Taxation (1817)
– Ricardo’s main policy aim was the repeal of Britain’s
Corn Laws (not the concept of comparative advantage),
because he expected rising profits and capital
accumulation
– He died in 1823, and the Corn Laws were finally
abrogated in 1846.
 History of economic thought on trade policy

• The export of machinery that could erode Britain’s

comparative advantage in manufacturing was permitted
only in 1843.
• Arguments also arose over the use of tariffs
– to turn a country’s terms of trade in its favor (Malthus, Torrens)
– and the protection of infant industries.
• Torrens gradually converted from favoring unilateral free
trade to becoming a proponent of ‘the principle of
reciprocity’
• Criticism: it could lead to an overall loss of welfare for both
trading countries due to their diminished ability to exploit
their comparative advantages in trade
 Challengers of the British Empire
• Industrialised USA
- Civil war in the 1860s (rising
protectionism)
- Colonisation of the Pacific
- Huge waves of immigration to
the states

• Unified Germany
- 1818 – Zollverein (customs union)
- German unification (1871)
- Development of the heavy industry
- Univerzal banks
- Outstanding school system
 History of economic thought on trade policy

The neoclassical period

• The marginalist school: W. Stanley Jevons, Carl Menger, Léon
Walras, Alfred Marshall, Francis Edgeworth, Charles Bickerdike
• Due economic difficulties and the protectionism practiced by
Britain’s trading partners trade theory and the justifications for
trade policies underwent significant changes and refinements
(call for tariff reform and a policy of fair trade)
• Arguing for the optimal tariff rate that maximizes a country’s
gain from trade
• Haberler (1936) recasts the theory of comparative advantage in
terms of opportunity costs, illustrating production possibilities
by means of a transformation curve
 History of economic thought on trade policy

• The climate of opinion also turned against free

trade in the US, where the revenue tariffs imposed
during the Civil War were not lowered when it
ended.
• Given the American experience with the
development of manufactures, the infant industry
argument was deemed potentially valid by both
Frank Taussig and Alfred Marshall.
Evolution of average tariff level in the USA during
the 19th and 20th centuries
 Modern history of trade policy

Origins of the multilateral trade system

• The liberal trend in trade and economic affairs
accompanied by general prosperity in the 1920s came
to an abrupt end with the stock market crash and the
onset of the Great Depression.
– Commodity markets collapsed and
– nations adopted policies to protect domestic producers and
manage trade.
• The infamous US Smoot Hawley Act severely limited
access to that market in 1930, and other industrial
countries significantly increased their trade barriers
 Modern history of trade policy

• Britain maintained a system of tariff protection with

preferential treatment for Commonwealth countries
• The countries of Western Europe and Japan became
more protective and interventionist in their economic
policies
• Trade with the Soviet bloc and China (Mainland) was
extremely limited by their state systems and by the
strategic export controls maintained by Western
countries.
 Modern history of trade policy

• 1944. Bretton Woods

• 1945. UN
• 1947. (ITO), GATT (General Agreement on Tariffs and
Trade)

Developing the trade system

• in the 1950s the international monetary conditions
and the macroeconomic environment encouraged
Western governments to work together to facilitate
trade and maximize economic benefits
 Modern history of trade policy

• the GATT provided the framework for most trade

policies
• throughout the 1950s and early 1960s successive
rounds of multilateral negotiations
• yielded reductions in tariffs and the clarification and
elaboration of rules to discipline and
• reduce trade restrictions and resolve disputes (offer
and request, item by item, principal supplier basis)
• international commodity agreements to stabilize
markets through price provisions, export quotas or
buffer stock arrangements
 Modern history of trade policy

• In the second half of the twentieth century, the

market failure was seen to be one of several types
of distortion to which economies may be subject.
• They include
– monopoly power in trade (which rules out free trade as
the optimal policy),
– production externalities that cause social costs or
benefits to differ from their private counterparts, and
– wage differentials between industries
 Modern history of trade policy

• The US obtained a GATT waiver in 1955 to allow

quota restrictions to protect its farm programs
• The newly formed European Economic Community
(EEC) implemented a highly restrictive Common
Agricultural Policy (CAP)
• Trade policy in this early period focused mainly on
consolidating and expanding tariff reductions
 Modern history of trade policy
By the early 1960s,
– the patterns of trade were shifting as Asian exports increased,
– China entered the market as an importer of food and raw materials, and
– Western Europe focused on economic integration and internal trade.
– Russia and other Soviet bloc countries began importing grain while seeking
to export industrial products.
• Canada—USA: Auto Pact
• As more of the trade and trade issues were outside the purview of GATT,
trade policy became fragmented and less open
• The US Congress was turning more protectionist due to rising
competition from imports
• and balance of payments difficulties.
• Without American leadership, multilateral trade liberalization was
stalled.
 Modern history of trade policy
• 1962 US: Trade Expansion Act
– It was aimed at
• a substantial increase in trade to stimulate the US economy
• strengthen Atlantic ties in the face of the emerging threat of the Soviet bloc
• 1964: GATT, Kennedy Round
– substantial, linear reduction in tariffs
– several non-tariff issues
– an early effort to respond to the problems of developing countries
– agriculture was largely excluded
• A UN Conference on Trade and Development (UNCTAD) was formed as a
permanent institution in 1964
• the Cotton Textile Agreement, implemented in 1961 as a temporary
measure to limit imports of textiles and clothing, was extended
 Modern history of trade policy
New strains and directions after the Kennedy Round
– The Vietnam War
– The collapse of the gold standard
– instability in commodity markets
– fueled inflation and monetary pressures
– Competition for markets intensified as exports from Japan and newly
industrialized Asia-Pacific nations
– ‘voluntary’ export restraints (VERs)
– Export promotion schemes of their own
• The US had turned increasingly protectionist by the 1970s
• The European Community was preoccupied with enlargement
negotiations on the entry of Britain, Denmark and Ireland
• These policy issues pushed trade liberalization and GATT cooperation to
the sidelines.
 Modern history of trade policy

• It was evident that trade policy issues had moved

beyond borders to include a full range of non-tariff
barriers (NTBs)
• There was also the question of how to integrate trade
with state-controlled economies into the multilateral
system.
• In 1971, GATT adopted a waiver to allow leading
members to negotiate general systems of preferences
(GSP) to provide preferential tariffs to benefit
developing countries.
 Modern history of trade policy

1973-1979. Tokyo Round

• represented a further important step in
constructing an effective multilateral trade system
• it resulted in five new codes covering subsidies
and countervailing duties, customs valuation,
import licensing, technical barriers to trade and
government procurement
• Custom tariffs were reduced significantly including
some agricultural tariffs.
 Modern history of trade policy

Regional accords and a world organization in the 1980s

• A major global recession in the early 1980s stimulated

another phase of protectionist actions.
• The 1984 US Trade and Tariff Act included authority to
pursue bilateral as well as multilateral trade agreements,
and additional actions to limit imports and force trade and
monetary concessions
• The European Community also launched unilateral trade
actions while continuing to emphasize the integration of
member economies.
• Debt crisis
 Modern history of trade policy

• 1986-1994: the Uruguay Round marked a new

phase in trade policy
– Stand-still and roll-back
– Agriculture
– Dispute settlement
– Developing countries
– Textiles and clothing
 Modern history of trade policy

• The US Congress adopted another protectionist Trade Bill in

1988 to increase pressure on its commercial partners and
reduce its growing trade deficit
• The European Community (EC) took a significant step in
reform of the CAP toward a market-based rather than
administered agriculture
• They also completed a Single Market project in 1992 to
further integrate their economies at the regulatory level.
• The fall of the Berlin Wall reinforced the need to integrate
East European nations into the multilateral trade system.
• 1995. WTO: GATT, GATS, TRIPS
A multilaterális kereskedelmi liberalizáció történései
• GATT (1947) – cél: vámcsökkentések, világkereskedelmi irányelvek,
vitarendezés
• Ideiglenes egyezményként indult jogi intézményi alapok nélkül (ITO –
Nemzetközi Kereskedelmi Szervezet megalapításának terve)
• 1947 – 1. tárgyalások a kölcsönös vámcsökkentésekről (Genf): 23 ország
• 1949 – 2. forduló (Annecy): 13 résztvevő fél • Jelentős
vámcsökkentések
• 1951 – 3. forduló (Torquay): 38 résztvevő fél • Más torzító eszközök
figyelmen kívül
• 1956 – 4. forduló (Genf): 26 résztvevő fél • Mezőgazdaság,
• 1960-1961: Dillon-forduló (Genf): 26 résztvevő fél Textilipar figyelmen
kívül
• 1964-1967: Kennedy-forduló (Genf): 62 résztvevő fél – néhány nem vámjellegű
programpont, mezőgazdaság és textilipar továbbra sincs bevonva
• 1973-1979: Tokyo-forduló (Genf): 102 résztvevő fél – vámokon kívüli eszközök
szerves bevonása, néhány mezőgazdasági termék esetén vámcsökkentések
• 1986-1994: Uruguay-forduló (Genf): 123 résztvevő fél: TRIPS (szellemi
tulajdon védelme), GATS (szolgáltatások kereskedelme), WTO
megalakítása – mezőgazdaság, textilipar fókuszban, fejlődő országok előtérbe kerülnek
 A WTO tevékenysége
A szervezet célja, hogy a nemzetközi kereskedelem annyira gördülékeny,
kiszámítható és szabad legyen, amennyire csak lehetséges.

• Kereskedelmi tárgyalások fóruma (bilaterális, multilaterális és

regionális szinten)
• Végrehajtás és felülvizsgálat (monitoring)
• Nemzetközi kereskedelmi viták rendezése
• Folyamatos nyitás a fejlődő országok felé
• Kommunikáció „kifelé” (más szervezetek, társadalmak, média)
 A WTO alapelvei
• Diszkriminációmentesség: legnagyobb kedvezmény (MFN) és
nemzeti elbánás elve
– Ugyanazok a feltételek érvényesek minden WTO tagországgal szemben
– Minden országnak meg kell adni azt a kedvezményt, amit egy adott
viszonylatban meg kívánunk adni
– Az importált árucikkek nem élvezhetnek kevésbé kedvezményes eljárást a
belföldi termékeknél
• Reciprocitás (viszonosság):
– Kölcsönös kereskedelmi liberalizáció
• Kötelező érvényűség, kikényszeríthetőség
– A szerződéseket írásban rögzítik
• Átláthatóság:
– mindenki számára nyilvános szabályok, intézmények
• Kivételes védelmet élvező értékek:
– Engedélyezve van a kereskedelem korlátozása, ha az hozzájárul a környezet,
az élővilág, az egészség védelméhez
 Modern history of trade policy
Entering the twenty-first century

– Multilateral trade liberalization continued to dominate the policy

agenda
– end of the Cold War
– the dramatic rise of many developing countries
– the massive increase in trade and investment flows around the globe
that have expanded the frontiers of the trading system, and tested
its ability to manage an economy of global dimensions
– broad, additional agenda (investment and competition laws, labor
and environmental standards, health, taxation)
– 1999 Seattle
– Anti-globalisation movements
– governments continued to construct regional and multilateral
agreements to deepen and broaden the trading system
 Modern history of trade policy
Entering the twenty-first century

– 2001 Launch of the Doha Round

– China acceded the WTO
– The international quota system in textiles and apparel was disbanded in
2005
– Strong influence of developing countries
– The „endless” Doha Round
– Financial crisis
– From 2014 on – Conflicts between Russia and Ukraine
– From 2016 on – Brexit issue
– From 2018 on – US-Chinese trade war
– COVID-19
 A kereskedelempolitikai eszközei

Kereskedelempolitikai eszközök

A kereskedelem csökkenése A kereskedelem bővülése

Ár Mennyiség Ár Mennyiség

Vám; Kvóta; Importtámogatás; Önkéntes

Exportvám Önkéntes Exporttámogatás import-
export- bővítés (VIE)
korlátozás
(VER)
 A vámelemzés alapjai
• Vám: importált termékre kivetett adó
– Specifikus vámok
• Fix teherként vetik ki az importtermékek minden
egységére
– Példa: 3$ az olaj hordójára.
– Érték (ad valorem) vámok
• Az importált termékek értékének hányadában
határozzák meg
– Példa: A importált teherautók értékének 25%-a a fizetendő
vám.
 A vámelemzés alapjai
– A vegyes vám a specifikus és az ad valorem vám
kombinációja.
– A modern kormányzatok a hazai ágazatok védelmében
gyakran alkalmaznak nemvám-jellegű eszközöket, mint:
• Az import mennyiségi korlátozása
– A behozható termékmennyiséget korlátozza
• Exportkorlátozás
– A kivihető mennyiséget korlátozza
 A vámelemzés alapjai
1. ábra: Kereslet és kínálat egyensúlya (egy adott iparágban) zárt
gazdaságok esetén – parciális egyensúlyi elemzési keret
Belföld Külföld
S Ár, P S*
Ár, P

PA

P*A

D D*

Mennyiség, Q Mennyiség, Q
 A vámelemzés alapjai
Feltevéseink:
– Tételezzük fel, hogy két ország, Belföld és Külföld
létezik.
– Mindkettő fogyaszt és termel búzát, amelyet az
országok között költségmentesen lehet szállítani.
– A búzatermelés mindkét országban kompetitív iparág.
– Tételezzük fel, hogy a kereskedelem hiányában a búza
ára magasabb Belföldön, mint Külföldön.
• Ha lehetővé tesszük a kereskedelmet, megindulnak a
búzaszállítások Külföldről Belföldre.
– A búzaexport növeli az árat Külföldön és csökkenti Belföldön
mindaddig, amíg az árkülönbség el nem tűnik.
 A vámelemzés alapjai
• A világpiaci ár (Pw) és a világkereskedelembe
kerülő mennyiség meghatározásához (Qw) két
görbét definiálunk:
– Belföld importkeresleti görbéje
• Megmutatja, hogyan függ Belföld importjának
maximális mennyisége az importált termék árától.
– Belföld fogyasztóinak a belföldi termelést meghaladó igénye:
MD = D(P) – S(P)
– Külföld exportkínálati görbéje
• Megmutatja, hogyan függ Külföld exportjának
maximális mennyisége a termék árától.
– A külföldi termelés külföldi fogyasztói igény feletti többlete: XS
= S*(P*) – D*(P*)
 A vámelemzés alapjai
2. ábra: Belföld importkeresleti görbéjének levezetése
S Ár, P
Ár, P

A
PA
2
P2

1
P1

MD
D

S1 S2 D2 D1 Mennyiség, Q D2 – S2 D1 – S1 Mennyiség, Q
 A vámelemzés alapjai

• Az importkeresleti görbe tulajdonságai:

– A függőleges tengelyt annál az árnál metszi,
amelybe a termék zárt gazdaság esetén kerülne
az importőr országban.
– Lefelé hajlik.
– Laposabb, mint az importőr ország (hazai)
keresleti görbéje.
 A vámelemzés alapjai
3. ábra: Külföld exportkínálati görbéjének levezetése

Ár, P S* Ár, P
XS

P2

P1

P*A

D*

D*2 D*1 S*1 S*2 Mennyiség, Q S*1 – D*1 S*2 – D*2 Mennyiség, Q
 A vámelemzés alapjai

• Az exportkínálati görbe tulajdonságai:

– A függőleges tengelyt annál az árnál metszi,
amelybe a termék zárt gazdaság esetén kerülne
az exportőr országban.
– Emelkedő görbe.
– Laposabb, mint a (hazai) kínálati görbe az
exportőr országban.
 A vámelemzés alapjai
4. ábra: Világkereskedelmi egyensúly
Ár, P XS

1
PW

MD
QW Mennyiség, Q
 A vámelemzés alapjai
• Hasznos definíciók:
– A cserearány az exportált termék importált
termékben kifejezett relatív ára.
– Kis ország az olyan ország, amely nem tudja
befolyásolni cserearányait, akármennyit is
kereskedjék a világ többi részével.
• Az elemzési keretünket a következőkben az
alábbi két feltétel valamelyikére alapozzuk:
– Két nagy ország kereskedik egymással
– Egy kis ország kereskedik a világ többi részével
 A vámelemzés alapjai
• A vám hatásai
– Tegyük fel, hogy egy kis ország kereskedik egy nagy
országgal vagy a világ egészével
– Tegyük fel, hogy Belföld az importált búza minden
mázsájára 2$ vámot vet ki.
• Az exportőrök mindaddig nem hajlandók útnak indítani
a terméket, amíg a két piac közötti árkülönbség
legalább a két dollárt el nem éri.
– Az 5. ábra mutatja a búza egységére kivetett 2
dollár specifikus vám hatását.
 A vámelemzés alapjai
5. ábra: Vám egy kis országban
Ár, P S

Pt= PW + 2

PW

D
S1 S2 D2 D1 Mennyiség, Q
Import a vám bevezetése után
Import a vám bevezetése előtt
 A vámelemzés alapjai
• A vám hatásai
– Tegyük fel, hogy két nagy ország kereskedik
egymással
– Tegyük fel, hogy Belföld az importált búza minden
mázsájára 2$ vámot vet ki.
• Az exportőrök mindaddig nem hajlandók útnak indítani
a terméket, amíg a két piac közötti árkülönbség
legalább a két dollárt el nem éri.
– A 6. ábra mutatja a búza egységére kivetett 2
dollár specifikus vám hatását.
 A vámelemzés alapjai
6. ábra: A vám hatásai
Home market
Belföldi piac World market
Világpiac Foreignpiac
Külföldi market
Ár, P Ár, P Ár, P
S S*
XS

2
Pt 1
PW t=2 P*t
3

MD
D*
D
Mennyiség, Q QT QW Mennyiség, Q Mennyiség, Q
 A vámelemzés alapjai
– Vám hiányában a búza ára Pw szinten egyenlítődne ki
a két piac között.
– A vám az árat Belföldön PT –re emeli, Külföldön
pedig P*T = PT – 2-re csökkenti (az árkülönbség t=2$
lesz).
• Belföldön: a termelők a magasabb áron többet állítanak
elő, a fogyasztók viszont kevesebbet igényelnek, így kisebb
importra is lesz szükség.
• Külföldön: az alacsonyabb ár csökkenti a kínálatot és
növeli a keresletet, azaz szűkíti az exportkínálatot.
• Így a külkereskedelembe kerülő búza mennyisége a vám
bevezetésének a hatására csökken.
 A vámelemzés alapjai
– A belföldi áremelkedés (nagy ország esetén) kisebb
a vámnál, mert a vám egy része Külföld
exportárának csökkenésében jelenik meg.
• Ha Belföld kis ország a vám bevezetése a megvámolt
termék árát a vám teljes összegével emeli Belföldön (az
importáló országban), a külföldi exportárakat nem tudja
befolyásolni.
• Az importőr országban a jelentkező árváltozás
következtében:
– a fogyasztók veszítenek
– a termelők nyernek
– a vámot kivető kormányzat többletbevételhez jut.
• E költségek és hasznok méréséhez és
összehasonlításához szükséges definiálnunk a fogyasztói
és a termelői többletet.
 A vám költsége és haszna
Fogyasztói többlet
• Azt méri, hogy egy fogyasztó mennyit nyer egy vásárlás
során azzal, hogy az általa még elfogadott ár helyett csak
a piaci árat fizeti meg.
• A piaci keresleti görbéből vezethetjük le.
• Grafikusan a keresleti görbe alatti terület piaci ár feletti
részeként jeleníthető meg.
• Példa: Tegyük fel, hogy egy fogyasztó 20$-t lenne
hajlandó fizetni egy doboz gyógyszerért, de az csak 5$-ba
kerül. Ekkor a gyógyszer megvásárlása során elért
fogyasztói többlet 15$.
 A vám költsége és haszna
7. ábra: A fogyasztói többlet levezetése a kínálati görbéből
Ár, P

$12
$10
$9

D
8 9 10 11 Mennyiség, Q
 A vám költsége és haszna
8. ábra: A fogyasztói többlet geometriája
Ár, P

P1
b
P2

Q1 Q2 Mennyiség, Q
 A vám költsége és haszna

– Termelői többlet
• Azt a nyereséget méri, amit a termelő azáltal ér el, hogy
a piaci áron értékesíti a terméket, amely magasabb,
mint az ár, amennyiért még hajlandó lenne azt eladni.
• A kínálati görbéből vezethetjük le.
• Grafikusan a kínálati görbe fölötti és az ár alatti
területtel szemléltethető.
• Példa: ha egy termelő 2$-ért hajlandó lenne eladni a
terméket, de 5$-t kap érte, 3$ termelői többlethez jut.
 A vám költsége és haszna
9. ábra: A termelői többlet geometriája
Ár, P

P2
d
P1
c

Q1 Q2 Mennyiség, Q
 A vám költsége és haszna
10. ábra: A vám költségei és haszna az importőr ország számára (kis
ország)
Ár, P S

= fogyasztói veszteség (a + b + c + d)
= termelői nyereség (a)
= kormányzati többletbevétel (c)
Pt = Pw+t
a b c d
PW

D
S1 S2 D2 D1 Mennyiség, Q
Qt
 A vám költsége és haszna
– Az ország egésze szempontjából a negatív jóléti
hatásokat (hatékonysági veszteség) a b és d
háromszög mutatja.
– A hatékonysági veszteség a vám fogyasztói és
termelői ösztönzőket eltorzító hatásából ered.
– A vám azt sugallja nekik, hogy az import drágább, mint
amennyibe valójában kerül.
– A b háromszög a termeléstorzítási veszteség, a d háromszög
pedig a fogyasztástorzítási veszteség.
– Kis ország esetén a vám biztosan csökkenti az
importőr ország jólétét.
 A vám költsége és haszna
11. ábra: A vám költségei és haszna az importőr ország számára
Ár, P S

= fogyasztói veszteség (a + b + c + d)
= termelői nyereség (a)

PT = kormányzati többletbevétel (c + e)
a b c d
PW
e
P*T

D
S1 S2 D2 D1 Mennyiség, Q
QT
 A vám költsége és haszna

– Az ország egésze szempontjából a negatív jóléti

hatásokat ismét (hatékonysági veszteség) a b és d
háromszög mutatja. Az e négyszög az ezt
ellensúlyozó (cserearány-)nyereséget ábrázolja.
• A cserearány-nyereség a vám külföldi exportárakat
csökkentő hatásából származik.
• Ha a cserearány-nyereség nagyobb, mint a
hatékonysági veszteség, a vám növeli az importőr
ország jólétét.
 A vám költsége és haszna
12. ábra: A vám nettó jóléti hatásai
Ár, P S

= hatékonysági veszteség (b + d)

= cserearány-nyereség (e)
PT
b d
PW
e
P*T

D
Mennyiség, Q
Import
 Példa a vámok stratégiai célú alkalmazására

• Chicken tax (USA)

– EU vámot vezetett be az amerikai csirkére
– Bosszúból kivetett vám a kisteher-gépkocsikra (N.o. fő
termelő és exportőr)
– N.o. leáll a termeléssel, vám marad a Japán verseny
miatt
– Japán erre áthelyezi a termelését az USA-ba
– Olajár emelkedés miatt a Ford az Európában gyártott
kisteher-gépkocsikat kénytelen az USA-ba szállítani, és
személygépkocsinak álcázva kerüli el a magas vámokat.
Japán is követi a példáját.
 Vámok hatása a kereskedelemre – Kína
vámja a szójaszektorban (2018)
13. ábra: Kína szójaimportjának alakulása különböző országokból (2017. okt. – 2019. már.)

Forrás: Gale et al. (2019): Interdependence of China, United States, and Brazil in Soybean Trade
 A kereskedelempolitika egyéb eszközei –
exporttámogatás

• Elméleti megközelítés
– Exporttámogatás
• Olyan cégnek (vagy személynek) teljesített
kifizetés, amelyik (vagy aki) árut szállít külföldre.
– Ha a kormány exporttámogatást kínál fel, akkor az
exportőrök addig a pontig szállítják külföldre az árut,
ahol a belföldi ár és az exportár különbsége
megegyezik az exporttámogatás értékével.
• Lehet specifikus és értékalapú (ad valorem).
 A kereskedelempolitika egyéb eszközei –
exporttámogatás
14. ábra: Az exporttámogatás hatásai

Ár, P
S

PS
Támogatás a b c = termelői nyereség
PW d
(a + b + c)
P*S e f g = fogyasztói veszteség (a + b)
= állami támogatás költsége
(b + c + d + e + f + g)

Mennyiség, Q
Export
A kereskedelempolitika egyéb eszközei –
exporttámogatás

• Az exporttámogatás (amit általában nagy országok

alkalmaznak) növeli az árakat az exportőr és
csökkenti azokat az importőr országban.
• A vámokkal ellentétben cserearányrontó hatása
van.
• Az exporttámogatás feltétlenül többe kerül, mint
amekkora haszon származik belőle.
15. ábra: Az EU közös agrárpolitikája

Ár, P S

Referenciaár
EU-ár = kormányzati támo-
import gatás költsége
hiányá-
ban
Világpiaci
ár
D

Mennyiség, Q
Export
 A világ leghosszabb kereskedelmi vitája
– Airbus vs. Boeing (exporttámogatás)

• A WTO tiltja az exporttámogatás alkalmazását

• Mégis vannak a gyakorlatban olyan termelési támogatások,
amik károsak külföldi szereplőkre nézve és így „perelhetőek”
• Kiegyenlítő vámok alkalmazása
• 2004
• EU: kedvezményes hitelek az Airbusnak az új A380 és A350 gép
fejlesztésére
• USA: adóvisszatérítés a Boeingnek
• A WTO mindekét félnek engedélyezi kiegyenlítő vámok
használatát
• 2021: kivezetik a vámokat és megbeszélik a termelési
támogatások kérdését
 A kereskedelempolitika egyéb eszközei –
mennyiségi korlátozás

• Importkvóta: elmélet
– Az importkvóta valamely importálható termék
mennyiségének közvetlen korlátozása.
• Példa: az USA-ban a sajtimportra
érvényesek mennyiségi korlátozások.
– A korlátozást általában úgy érvényesítik, hogy egyének vagy
cégek bizonyos csoportjainak engedélyeket adnak ki.
• Példa: Csak bizonyos kereskedelmi cégek
rendelkeznek importengedéllyel.
– Más esetekben, például a cukornál vagy a konfekcióárunál
az Egyesült Államokba való kivitel jogát az exportőr országok
kormányainak adják.
A kereskedelempolitika egyéb eszközei –
mennyiségi korlátozás

– A mennyiségi korlátozás mindig növeli az

importtermék belföldi árát.
– Az engedélyek birtokosai
megvásárolhatják az importot és
magasabb áron tudják értékesíteni a
belföldi piacon.
• Az importengedélyek tulajdonosainak jutó
nyereséget kvótajáradéknak nevezzük.
A kereskedelempolitika egyéb eszközei –
mennyiségi korlátozás

– A mennyiségi korlátozás vs. a vám jóléti

hatásai
• A kormányzat a mennyiségi
korlátozással nem jut bevételhez.
• Jóléti szempontból alapvető fontosságú,
hogy ki kapja a járadékokat.
– Ha a belföldi piacon való értékesítés jogát
az exportőr országok kormányainak adják,
akkor a járadék külföldre kerülése jócskán
megnöveli a mennyiségi korlátozás
költségeit az azonos értékű vámhoz képest.
16. ábra: Az amerikai importkvóta hatásai a cukorpiacra

Ár, $/tonna Kínálat

= fogyasztói veszteség
(a + b + c + d)
= termelői nyereség (a)
Amerikai piaci ár 466
a c = kvótajáradék (c)
b d
Világpiaci ár 280

Kereslet
5.14 6.32 8.45 9.26 Cukormennyiség
millió tonna
Mennyiségi kor-
látozás 2,13 mó t
 A kereskedelempolitika egyéb eszközei –
mennyiségi korlátozás

Az amerikai cukorkvóta jóléti hatásai (1990)

• Fogyasztók együttes vesztesége: kb. 1,65 milliárd dollár
• Termelők együttes nyeresége: kb. 1,07 milliárd dollár
• Holtteher-veszteség: Termeléstorzítási veszteség (0,109
milliárd dollár) + fogyasztástorzítási veszteség (0,076 milliárd
dollár)
• Kvótajáradék: kb. 0,395 milliárd dollár
• Nettó jóléti veszteség az USA számára: minimum a holtteher-
veszteség lenne (0,185 milliárd dollár), de ebben ezt még
tetézi a kvótajáradék külföldi szereplőkhöz kerülése, azaz
összesen 0,58 milliárd dollár.
A kereskedelempolitika egyéb eszközei -
mennyiségi korlátozás

• Önkéntes exportkorlátozások
– Az önkéntes exportkorlátozás (VER) olyan
mennyiségi korlátozás, amelyet az importőr
helyett az exportőr ország állapít meg.
• Más néven önkéntes korlátozási
megállapodásként (VRA) is ismerik.
– Az önkéntes exportkorlátozásokat általában az
importőr követelésére hirdetik meg az
exportőr egyetértésével, aki így akarja
megelőzni a külkereskedelem egyéb
korlátozásait.
A kereskedelempolitika egyéb eszközei -
mennyiségi korlátozás
• Az önkéntes exportkorlátozások pontosan ugyanolyanok, mint
azok az importkvóták, amelyeknél az engedélyeket külföldi
kormányzatok kapják, és így igen költségesek az importőr ország
számára.
• Az önkéntes exportkorlátozás mindig többe kerül az importőr
országnak, mint egy ugyanakkora importkorlátozó hatású vám.
• A vámból képződő kormányzati bevétel itt a
külföldiekhez jutó járadékká válik.
• Példa: A három legjelentősebb (textiláruk és
ruházati cikkek, acél és gépkocsi) USA-ba
irányuló önkéntes exportkorlátozás fogyasztók
által viselt költségének kb. 2/3-a a
külföldiekhez jutó járadékokból áll.
• Az önkéntes exportkorlátozás az importőr országnak
veszteséget jelent.
A kereskedelempolitika egyéb eszközei -
mennyiségi korlátozás
Önkéntes exportkorlátozás példák:

• Multilaterális textilrost egyezmény (Multifiber Arrangement)

- 22 fejlődő ország korlátozta a textilipari termékek, ruházati cikkek exportját
- 1974 és 2004 között volt hatályban
- GATT Uruguay-i forduló: 1994-ben döntöttek a kivezetéséről (2004-re
fokozatosan)
- Fő haszonélvezők: amerikai és európai textilipari termelők
- Vesztesek: amerikai és európai fogyasztók, az USA és az EU gazdasága, 22
fejlődő ország textilipari termelői
• USA-Japán – autóipar (1981-1985)
- 1981: export korlátozása 1,68 millió autóra
- 1984: korlátozás lazítása 1,85 millió autóra
• EU – Kína: napelemek
- Exportkorlátozás konkrét megállapodás nélkül
 A kereskedelempolitika egyéb eszközei –
vámkontingens

• A mennyiségi korlátozás és a vám keveréke (Tariff-rate

quota, TRQ)
• A korábbi kvótákat erre kellett átalakítani (USA – cukor)
• Egy bizonyos mennyiség alatt alacsonyabb vámok
érvényesek
• Nincs importengedélyhez kötve (mindenki abban érdekelt,
hogy minél hamarabb szállítson)
• Példa: USA – TRQ a halkonzervekre: 6% vs. 12.5%
• Olajos magvak kereskedelme
 A kereskedelempolitika egyéb eszközei –
belföldi költségek arányára vonatkozó előírás
• A belföldi költségek arányára vonatkozó előírások
alapján kormányzati bevételek és járadékok sem
keletkeznek.
• Ehelyett az importált és a belföldi alkatrészek árának átlaga
jelenik meg a költségekben, és a végső fogyasztó is ezt fogja
érzékelni.
• Példa: Tételezzük fel, hogy az autókat összeszerelő üzemeknek
50%-ban belföldi alkatrészeket kell felhasználniuk. Az importált
alkatrészek ára 6000$, ugyanezek az alkatrészek belföldön
10000$-ba kerülnek. Ekkor 8000$-os átlagos alkatrészköltséggel
kell számolnunk és ez megmutatkozik az autó fogyasztói árában
is.
• Példa: 1995 – Magyar vállalkozók által gyártott buszok
az USA városaiban (megfelelve az 51%-os előírásnak –
Buy American Act)
• Érdekes újítás, hogy a cégek exporttal is
megfelelhetnek a szabálynak az alkatrészek belföldi
felhasználása helyett.
A kereskedelempolitika egyéb eszközei

• Exporthitel-támogatások
• Az export vásárlóinak nyújtott kedvezményes hitel.
• Ugyanolyan a hatása, mint az exporttámogatásnak.
• Közbeszerzés
• A kormányzat vagy erős kormányzati ellenőrzés alatt álló cégek
vásárlásait még akkor is a belföldön előállított áruk felé lehet
irányítani, ha ezek drágábbak az importcikkeknél.
• A világ GDP kb. 12%-a közbeszerzésekhez kapcsolódik
• Oakland Bay Bridge – acélszerkezetek beszerzése (Buy American
Act)
• EU - telekommunikáció
• Paratarifális importkorlátozások
• A kormányzatok néha olyan egészségügyi, biztonsági előírásokat
vagy bonyolult vámeljárást írnak elő, amelyek jelentős mértékben
akadályozzák a külkereskedelmet.
• Poitiers (1982) – videomagnó import elvámolása Japánból
• Brazil gyógyszeripar védelme körülményes engedélyeztetési
rendszerrel
 A nem vámjellegű akadályok
hatása a kereskedelemre – Brexit

Forrás: Campos – Timini (2019): An Estimation of the Effects of Brexit on Trade and Migration
 A kereskedelempolitika hatásai: összefoglaló

8-1. táblázat: Különféle kereskedelempolitikai eszközök hatásai

 Összefoglalás

• A vám éket ver a külföldi és a belföldi árak közé,

és a belföldi árat (a kis ország esetét kivéve) a
vámnál kisebb mértékben emeli meg.
– A kis ország esetében a vám csak a belföldi árakat
emeli meg.
• A vámok vagy más kereskedelempolitikai
eszközök hasznát és kárát a fogyasztói és a
termelői többlet fogalmának segítségével
mérhetjük.
– A termék belföldi gyártói nyernek.
– A belföldi fogyasztók vesztenek.
– A kormányzatnak a vámokból bevételei
származnak.
 Összefoglalás

• A vám nettó jóléti hatásai két részre oszthatók:

– Hatékonysági (fogyasztói és termelői) veszteség
– Cserearány-nyereség (amely kis ország esetében
nulla)
• Egy exporttámogatás ugyanolyan hatékonysági
veszteséget okoz, mint a vám, de ezt tetézi a
cserearány romlásával.
• A mennyiségi és az önkéntes exportkorlátozások
esetében nem képződik kormányzati bevétel.
A kereskedelempolitika politikai
gazdaságtana
Nemzetközi kereskedelempolitika

Márkus Ádám
 Szabadkereskedelem melletti érvek
• Hatékonysági érv: holtteherveszteszég megszűnik, nem
torzulnak a gazdasági ösztönzők
Ár, P S

Vámkivetés Pt
Szabadkereskedelem PW b d

D
S1 S2 D2 D1 Mennyiség, Q
 Szabadkereskedelem melletti érvek

A kereskedelempolitika becsült költsége a nemzeti jövedelem százalékában

Brazília (1966) 9,5

Törökország (1978) 5,4
Fülöp-szigetek (1978) 5,4
USA (1983) 0,26
Szabadkereskedelem melletti érvek

A szabadkereskedelem potenciális jóléti hozadéka

 Szabadkereskedelem melletti érvek
• A hatékonyságnyereségen és a költségek megszűnésén túl is származhatnak
előnyök a szabadkereskedelemből, mégpedig a méretgazdaságosság
kialakulásának köszönhetően.
• Kevesebb vállalat és hatékony üzemméret lesz jellemző a nemzetközi
piacokra (ellenpélda Argentin autóipar)
• Exportösztönző és versenyélénkítő hatással bír, nagyobb lehetőség
tanulásra, innovációra
• Cox-Harris (1985): Kanada reáljövedelme 8-10%-kal növekedhet a
szabadkereskedelemnek (növekvő specializáció, méretgazdaságosság)
köszönhetően
• Kvótajáradékok utáni vadászat megszűnik
• Politikai érv: befolyásos érdekcsoportok akarata érvényesül a
kereskedelempolitikai intézkedésekkel, a kormány rabbá válhat – jobb
alternatíva lehet ekkor a szabadkereskedelem
 Nemzeti jóléti érv a vámkivetés mellett
Ár, P S

= hatékonysági veszteség (b + d)

= cserearány-nyereség (e)
PT
b d
PW
e
P*T

D
Mennyiség, Q

• Nagy ország esetében a vámok kivetése növelheti az ország egészének jólétét

• Kezdetben a vám növekedésével a cserearány-nyereség jobban növekszik, mint
a holtteherveszteség, azaz a gazdaság jóléti színvonala emelkedik
• Létezik egy olyan optimális nagyságú vám, ami maximalizálja a jólétet, ezután
minden újabb vámemeléssel gyorsabban nő a hatékonyságveszteség, mint a
cserearány-nyereségből származó haszon
• Prohibitív vámszint: létezik viszont egy olyan vámszint is, ami után már nincs
értelme tovább növelni a vámot, hiszen megszűnik a kereskedelem, mert az ár
eléri az önellátásra jellemző egyensúlyi árat
Nemzeti jóléti érv problémái a vámkivetés
mellett

• Elméletileg tehát egy nagy ország növelheti jólétét, ami

meggyőző érvnek tűnik
• Valójában azonban a legtöbb ország csak minimálisan tudja
befolyásolni a világpiaci árakat kereskedelempolitikájával, azaz
csak minimális cserearány-nyereséget tud elérni
• Más nagy országok, akiknek a kárára történhet az adott ország
jólét-maximalizálása, ellenlépéseket tehetnek, ami
kereskedelempolitikai háborúhoz, valamint az abban részt
vevő országok jólétének romlásához vezethet
 Belföldi piaci kudarcok érve a vámok mellett
• Szabadkereskedelem esetén – a növekvő nemzetközi verseny miatt – az
érintett iparág belföldi termelőinek egy része elveszítheti a munkáját

Ezeket a munkásokat más szektorokba kellene átcsoportosítani, ami

nem mindig megoldható vagy csak nagyobb költségek árán, ami
munkanélküliséghez vezethet
• A megnövekedett termelés növelheti a technológiai színvonalat, ami a
termelői többleten túli társadalmi hasznokat eredményez

vámkivetés indoka lehet

 Belföldi piaci kudarcok érve a vámok mellett

• Második legjobb megoldás: külpiaci (közvetett) intézkedés

belföldi piaci kudarcok megoldására
• Közvetlenül orvosolva a piaci kudarcot (pl. egy termelési
támogatással), a megnövekedett termelést a vámok
költségeinek megspórolásával érhetné el a gazdaság
• Pl: az USA mennyiségi korlátozása a behozott autókra az
autóipari munkások védelme érdekében
• Szabadkereskedelemtől általában azért térnek el, mert a
költségek (amik egyébként nagyobbak lesznek) kevésbé
észrevehetőek a társadalom tagjainak számára
 Verseny a választókért – a medián szavazó
elmélete
• Két termék: csokoládé, cigaretta – minden ember adott arányú
fogyasztást preferál
• Két egymással versengő párt - ígéret dimenziója: cigaretta
adószintje
• A szavazók preferenciái eltérőek, ezért más és más számukra az
optimális adószint
• A szavazókat sorba állítjuk a preferált adószintek alapján
• A sor közepén lévő (medián) szavazó adószintjénél pontosan
annyian szeretnének alacsonyabb adókat, mint amennyien
magasabbakat
• Ha az egyik párt egy magas (alacsony) adószintet ígér, a másik
pártnak megéri valamivel alacsonyabbat (magasabbat) ígérni és
megnyeri az összes szavazót, aki ennél kisebb (nagyobb)
adószintet preferál, azaz a többséget, hiszen a medián fölött
(alatt) vagyunk
 A medián szavazó elmélete
Adószint

S
tA
tB

tM

Medián szavazó
Szavazók
B pártra szavazók A pártra szavazók
 A mediánszavazó elméletének kudarca –
kollektív cselekvés elve
• Egy csoport érdekében tett kereskedelempolitika közjószág:
a csoport minden tagjához eljut annak hatása, függetlenül
attól, hogy kinek köszönhető a bevezetése
• Példa: USA cukorimport kvótája
• A fogyasztók számára a szabadkereskedelem, a termelők
számára a kvóta jelenti a közjószágot, amiért kiállhatnak
• Egy fogyasztónak önmagában nem éri meg tenni a kvóta
kivetése ellen, mert ellenállásának haszna (ami gyakorlatilag
0-val egyenlő) kisebb lesz a ráfordított költségnél
• A kicsi, jól szervezett csoportok képesek túllendülni a
kollektív cselekvés problémáján, akik tudatában vannak az
egy főre jutó nagy haszonnak
Az amerikai protekcionizmus költségei
 Szabadkereskedelem tárgyalások
eredményeképp

• A nemzetközi tárgyalások segítenek véghezvinni olyan

lépéseket, amiket a belföldi politikai viszonyok nem
tennének lehetővé
• A belföldi fogyasztók érdekeit a külföldi termelők
támogathatják
• Több ország együttes hasznai számítanak
 Egy játékelméleti példa
• Tegyük fel két nagy ország uralja a világpiacot USA és
Japán
• Kétféle kereskedelempolitika között választhatnak:
protekcionizmus és szabadkereskedelem
• Mind a négy lehetséges esetben számszerűsíteni lehet a
hasznokat (veszteségeket)
Japán
Szabadkereskedelem Protekcionizmus
10 20
Szabadkereskedelem
10 -10
USA
-10 -5
Protekcionizmus
20 -5
Köszönöm a figyelmet!
A kereskedelempolitika politikai
gazdaságtana
Nemzetközi kereskedelempolitika

Márkus Ádám
 Szabadkereskedelem melletti érvek
• Hatékonysági érv: holtteherveszteszég megszűnik, nem
torzulnak a gazdasági ösztönzők
Ár, P S

Vámkivetés Pt
Szabadkereskedelem PW b d

D
S1 S2 D2 D1 Mennyiség, Q
 Szabadkereskedelem melletti érvek

A kereskedelempolitika becsült költsége a nemzeti jövedelem százalékában

Brazília (1966) 9,5

Törökország (1978) 5,4
Fülöp-szigetek (1978) 5,4
USA (1983) 0,26
Szabadkereskedelem melletti érvek

A szabadkereskedelem potenciális jóléti hozadéka

 Szabadkereskedelem melletti érvek
• A hatékonyságnyereségen és a költségek megszűnésén túl is származhatnak
előnyök a szabadkereskedelemből, mégpedig a méretgazdaságosság
kialakulásának köszönhetően.
• Kevesebb vállalat és hatékony üzemméret lesz jellemző a nemzetközi
piacokra (ellenpélda Argentin autóipar)
• Exportösztönző és versenyélénkítő hatással bír, nagyobb lehetőség
tanulásra, innovációra
• Cox-Harris (1985): Kanada reáljövedelme 8-10%-kal növekedhet a
szabadkereskedelemnek (növekvő specializáció, méretgazdaságosság)
köszönhetően
• Kvótajáradékok utáni vadászat megszűnik
• Politikai érv: befolyásos érdekcsoportok akarata érvényesül a
kereskedelempolitikai intézkedésekkel, a kormány rabbá válhat – jobb
alternatíva lehet ekkor a szabadkereskedelem
 Nemzeti jóléti érv a vámkivetés mellett
Ár, P S

= hatékonysági veszteség (b + d)

= cserearány-nyereség (e)
PT
b d
PW
e
P*T

D
Mennyiség, Q

• Nagy ország esetében a vámok kivetése növelheti az ország egészének jólétét

• Kezdetben a vám növekedésével a cserearány-nyereség jobban növekszik, mint
a holtteherveszteség, azaz a gazdaság jóléti színvonala emelkedik
• Létezik egy olyan optimális nagyságú vám, ami maximalizálja a jólétet, ezután
minden újabb vámemeléssel gyorsabban nő a hatékonyságveszteség, mint a
cserearány-nyereségből származó haszon
• Prohibitív vámszint: létezik viszont egy olyan vámszint is, ami után már nincs
értelme tovább növelni a vámot, hiszen megszűnik a kereskedelem, mert az ár
eléri az önellátásra jellemző egyensúlyi árat
Nemzeti jóléti érv problémái a vámkivetés
mellett

• Elméletileg tehát egy nagy ország növelheti jólétét, ami

meggyőző érvnek tűnik
• Valójában azonban a legtöbb ország csak minimálisan tudja
befolyásolni a világpiaci árakat kereskedelempolitikájával, azaz
csak minimális cserearány-nyereséget tud elérni
• Más nagy országok, akiknek a kárára történhet az adott ország
jólét-maximalizálása, ellenlépéseket tehetnek, ami
kereskedelempolitikai háborúhoz, valamint az abban részt
vevő országok jólétének romlásához vezethet
 Belföldi piaci kudarcok érve a vámok mellett
• Szabadkereskedelem esetén – a növekvő nemzetközi verseny miatt – az
érintett iparág belföldi termelőinek egy része elveszítheti a munkáját

Ezeket a munkásokat más szektorokba kellene átcsoportosítani, ami

nem mindig megoldható vagy csak nagyobb költségek árán, ami
munkanélküliséghez vezethet
• A megnövekedett termelés növelheti a technológiai színvonalat, ami a
termelői többleten túli társadalmi hasznokat eredményez

vámkivetés indoka lehet

 Belföldi piaci kudarcok érve a vámok mellett

• Második legjobb megoldás: külpiaci (közvetett) intézkedés

belföldi piaci kudarcok megoldására
• Közvetlenül orvosolva a piaci kudarcot (pl. egy termelési
támogatással), a megnövekedett termelést a vámok
költségeinek megspórolásával érhetné el a gazdaság
• Pl: az USA mennyiségi korlátozása a behozott autókra az
autóipari munkások védelme érdekében
• Szabadkereskedelemtől általában azért térnek el, mert a
költségek (amik egyébként nagyobbak lesznek) kevésbé
észrevehetőek a társadalom tagjainak számára
 Verseny a választókért – a medián szavazó
elmélete
• Két termék: csokoládé, cigaretta – minden ember adott arányú
fogyasztást preferál
• Két egymással versengő párt - ígéret dimenziója: cigaretta
adószintje
• A szavazók preferenciái eltérőek, ezért más és más számukra az
optimális adószint
• A szavazókat sorba állítjuk a preferált adószintek alapján
• A sor közepén lévő (medián) szavazó adószintjénél pontosan
annyian szeretnének alacsonyabb adókat, mint amennyien
magasabbakat
• Ha az egyik párt egy magas (alacsony) adószintet ígér, a másik
pártnak megéri valamivel alacsonyabbat (magasabbat) ígérni és
megnyeri az összes szavazót, aki ennél kisebb (nagyobb)
adószintet preferál, azaz a többséget, hiszen a medián fölött
(alatt) vagyunk
 A medián szavazó elmélete
Adószint

S
tA
tB

tM

Medián szavazó
Szavazók
B pártra szavazók A pártra szavazók
 A mediánszavazó elméletének kudarca –
kollektív cselekvés elve
• Egy csoport érdekében tett kereskedelempolitika közjószág:
a csoport minden tagjához eljut annak hatása, függetlenül
attól, hogy kinek köszönhető a bevezetése
• Példa: USA cukorimport kvótája
• A fogyasztók számára a szabadkereskedelem, a termelők
számára a kvóta jelenti a közjószágot, amiért kiállhatnak
• Egy fogyasztónak önmagában nem éri meg tenni a kvóta
kivetése ellen, mert ellenállásának haszna (ami gyakorlatilag
0-val egyenlő) kisebb lesz a ráfordított költségnél
• A kicsi, jól szervezett csoportok képesek túllendülni a
kollektív cselekvés problémáján, akik tudatában vannak az
egy főre jutó nagy haszonnak
Az amerikai protekcionizmus költségei
 Szabadkereskedelem tárgyalások
eredményeképp

• A nemzetközi tárgyalások segítenek véghezvinni olyan

lépéseket, amiket a belföldi politikai viszonyok nem
tennének lehetővé
• A belföldi fogyasztók érdekeit a külföldi termelők
támogathatják
• Több ország együttes hasznai számítanak
 Egy játékelméleti példa
• Tegyük fel két nagy ország uralja a világpiacot USA és
Japán
• Kétféle kereskedelempolitika között választhatnak:
protekcionizmus és szabadkereskedelem
• Mind a négy lehetséges esetben számszerűsíteni lehet a
hasznokat (veszteségeket)
Japán
Szabadkereskedelem Protekcionizmus
10 20
Szabadkereskedelem
10 -10
USA
-10 -5
Protekcionizmus
20 -5
Köszönöm a figyelmet!
Regionális kereskedelmi megállapodások,
gazdasági integrációk a világon
Nemzetközi kereskedelempolitika

Márkus Ádám
Afrika
Afrika régiói
Az afrikai gyarmati múlt
Afrika gazdasági fejlődésének legnagyobb akadályai

• Rossz infrastruktúra,
telekommunikáció
• 14 tengertől elzárt ország
• Jelentős függés természeti
erőforrásoktól (gyémánt, olaj)
• Háborúk, erőszak
• Magas eladósodottság (HIPC)
• Járványok, fertőzések
• „Rossz kormányzás” (korrupció)
Afrikai növekedés és lehetőségek aktája (AGOA)

• Egyoldalú preferenciális kereskedelmi

megállapodás (2000)

• Az USA és a szub-szaharai országok között

• Textilipar, ruházat

• „Jó kormányzáshoz” köti az USA

 Afrikai Unió

• Vízió: az egész kontinenst átfogó gazdasági

integráció (Pán Afrikanizmus)
• Jogelődje: Egységes Afrika Szervezete (1963)
• 2002-től Afrikai Unió
• NEPAD: Új Partnerség Afrika Fejlődéséért
(2001)
• Agenda 2063
 Arab Maghreb Union
Arab Maghreb Unió (UMA)

• 1989 – Algéria, Líbia, Tunézia,

Mauritánia, Marokkó
Száhel-Szaharai Államok Közössége (CEN-SAD)

• 1998 – 22 ország
• Szabad kereskedelmi
övezet

28
 Caricom
Kelet-Afrikai Közösség (EAC)

• 1967–1977 – Kenya,
Uganda, Tanzánia: szabad
kereskedelem
• 2000-től újra vámmentes
kereskedelem
• 2005 – vámunió
• 2007 – Ruanda, Burundi
• 2010 – közös piac
 Kelet- és Dél-Afrikai Közös Piac (COMESA)
• 1981 – preferenciális
kereskedelmi egyezmény
(8 ország)
• 1994 – COMESA
• 2000-től szabad
kereskedelem (nem
minden ország)
• 2009 – vámuniós
szerződés
• CCIA – közös
beruházások térsége
(1999)
• 2006 – Regionális
beruházási ügynökség
 Közép-Afrikai Országok Gazdasági Közössége
(ECCAS)
• 1964 – Brazzaville-i Szerződés
(UDEAC) – Közép-Afrikai
Gazdasági és Vámunió
• 1983 – ECCAS
• (1994) 1999 – CEMAC –
monetáris unió: CFA frank
• 2000 – szabad kereskedelem
van, vámunió még nincs
 Nyugat-Afrikai Államok Gazdasági Közössége
(ECOWAS)
• 1975 – Lagos-i Szerződés
• 2005 - vámunió

• 1994 – Nyugat-Afrikai
Gazdasági és Monetáris Unió
(WAEMU): CFA frank
• 2000 – Nyugat-Afrikai
Monetáris Zóna (WAMZ): ECO
bevezetésének terve
Kormányközi Hatóság a Fejlesztésért (IGAD)

• 1986 – Kormányközi
Hatóság a Szárazság
megoldására és a
Fejlesztésért (IGADD)
• 1993 – Eritrea
• 1996 – IGAD
• CERWARN –
konfliktuskezelő szerv
(2002)
Dél-Afrikai Vámunió (SACU)

• 1910 – Dél-Afrikai
Köztársaság, Lesotho,
Botswana és Szváziföld
• 1990 – Namíbia
• Közös monetáris övezet
(CMA): Dél-Afrikai
Köztársaság, Lesotho,
Namíbia és Szváziföld:
Dél-Afrikai rand
 Dél-Afrikai Fejlesztési Közösség (SADC)

• 1980 – Dél-Afrikai Fejlesztési és

Együttműködési Konferencia
(SADCC) - apartheid ellen
• 1992 – SADC
• 2000 – Szabad kereskedelem
• 2003 – Angola
• 2006 – Madagaszkár
• Kongói Demokratikus
Köztársaság nem írta alá a
szabad kereskedelmi
egyezményt
Amerika
 Karib-tengeri Közösség (CARICOM)

• 1958 – Nyugat-Indiai
Föderáció
• 1965 – CARIFTA –
szabadkereskedelmi
övezet, majd vámunió
• 1973 – CARICOM
• 2006 – Karib-tengeri
Egységes Belső Piac és
Gazdaság (CSME):
előbb hat, majd 12
ország
 Kelet-Karibi Országok Szervezete (OECS)

• 1981 – Antigua és
Barbuda, Dominikai
Köztársaság,
Grenada,
Montserrat, St. Kitts
és Nevis, St. Lucia, St.
Vincent és a
Grenadine-szigetek
• Kelet-Karibi Valuta
Unió (ECCU): Kelet-
karibi dollár
Közép-Amerikai Közös Piac
• 1960 – Általános Egyezmény a
Közép-Amerikai Gazdasági
Integrációról (Guatemala,
Honduras, El Salvador,
Nicaragua)
• 1962 – Costa Rica
• 1970-1980-as évek – gyengülő
együttműködés, kilépő
országok
• 1991 – Közép-Amerikai
Integrációs Rendszer (SICA)
• 1993 – Szabadkereskedelmi
megállapodás megújítása
• 2002 - vámunió
A közép-amerikai államok együttműködése
 Andok Országainak Közössége (CAN)
• 1969 – Cartagena Egyezmény: Peru,
Bolívia, Ecuador, Kolumbia, Chile
(1976-ban kivált)
• Venezuela tag (1973-2006)
• 1970-1980-as évek:
importhelyettesítő iparosítás,
elzárkózás a külvilágtól
• 1993 – Szabadkereskedelmi övezet
• 1995 – Vámunió: Kolumbia,
Ecuador, Venezuela
• 2002 - Andean Trade Preferences
Act: unilaterális kereskedelmi
egyezmény az USA-val
 Déli Közös Piac (MERCOSUR)
• 1960 – Latin-Amerikai
Szabadkereskedelmi
Szervezet (ALALC)
• 1980 – Latin-Amerikai
Integrációs Szervezet
(ALADI)
• 1991 – Asuncion-i
Szerződés: MERCOSUR
• 1995 – vámunió
• 2008 – UNASUR:
összevont vámunió
Andok
Közösség+MERCOSUR
Észak-Amerikai SzabadKereskedelmi Egyezmény
(NAFTA)
• 1942 Mexican Farm Labor
Agreement (USA: Bracero
Program)
• 1965 – USA-Mexikó:
Maquiladora program
• 1965 – Canada-USA
Autopact
• 1988 – Kanada és az
Amerikai Egyesült Államok
Szabadkereskedelmi
Megállapodás
• 1994 – Észak-Amerikai
Szabadkereskedelmi
Megállapodás
Integrációk Ázsiában
Öböl-menti Együttműködési Tanács (GCC)

• 1981
• 2003 – döntés a
vámunióról
• 2008 – közös piac
• Közös katonai vállalkozás
(Peninsula Shield Force)
Dél-Ázsiai Regionális Együttműködési Szövetség
(SAARC)

• 1985 – Pakisztán, India,

Nepál, Banglades, Sri
Lanka, Maldív-szigetek,
Bután
• 2005 – Afganisztán
• (2004) 2006 –
Szabadkereskedelmi
megállapodás
 Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szövetsége

• 1967 – Indonézia, Malajzia,

Fülöp-szigetek, Thaiföld,
Szingapúr
• 1984 - Brunei
• 1995 – Vietnám
• 1997 – Laosz, Mianmar
• 1999 – Kambodzsa
• 1992 – Szabadkereskedelmi
megállapodás (2002-től
hatályban)
 Eurázsiai Gazdasági Közösség (EAEC)

• 1991- Független Államok

Közössége
• 1996 – vámunió: Oroszország,
Fehérorszország és Kazahsztán
• 2000 – EAEC: Oroszország,
Fehéroroszország, Kazahsztán,
Kirgizisztán, Tádzsikisztán,
(Üzbegisztán)
• 2012 – Egységes belső piac
 Csendes-óceáni Szigetek Fóruma (PIF)

• 16 ország
• 1971 – 1999: Dél-Csendes-
óceáni Fórum
• 2013 – Szabadkereskedelmi
megállapodás 12 ország
között
Az európai integráció fejlődése
 Előzmények

• 1947 – Európai Újjáépítési Program (Marshall-terv) 16 ország

Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet (OEEC, 1960-tól
OECD)
• 1951 – Schuman-terv: Európai Szén- és Acélközösség
(Montánunió): Belgium, Luxemburg, Hollandia, Franciaország,
Olaszország, NSZK – 50 évre
• 1957. március 25 – Római Szerződés: Európai Gazdasági
Közösség (EGK), Európai Atomenergia-közösség
Az alapítók fejlettsége 1957-ben

Ország Egy főre jutó GDP (1990-es

GK$)
Belgium 6495
NSZK 6492
Hollandia 7614
Franciaország 6762
Olaszország 4591
 Vámunió és közös piac

• 1958: cél a folyamatos vámleépítés és közös külső

vámok 12 év alatt
• 1968-ra sikerült kiépíteni
• Tőke és munkaerő szabad mozgását is lehetővé tették

Közös piac
 Az EGK-n kívül maradt országok együttműködése
• 1960 – Európai Szabad Kereskedelmi Társulás (EFTA): Egyesült Királyság
(EK), Ausztria, Dánia, Norvégia, Svédország, Portugália, Svájc
• 1961: Finnország csatlakozik, 1970: Izland, 1991: Liechtenstein
• 1961: EK csatlakozási kérelme az EGK-hoz Francia vétó
• 1973: EK, Dánia és Írország csatlakozik az EGK-hoz (Norvégia
népszavazáson dönt az elutasításról)
• 1977 – Ipari szabadkereskedelem az EFTA és EGK között
• 1981 – Görögország csatlakozik az EGK-hoz
• 1986 – Spanyolország és Portugália csatlakozik az EGK-hoz
• 1993 – Európai Gazdasági Térség (EGK+EFTA)
• 1995 – Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozása az EU-hoz
(Norvégia ismét népszavazáson utasítja el)
 EGK tagok fejlettsége 1973-ban és 1986-ban
Ország Egy főre jutó GDP
Ország Egy főre jutó GDP (1990-es GK$)
(1990-es GK$)
Belgium 15195
Belgium 11503
NSZK 15496
NSZK 11481 Hollandia 15617
Hollandia 12597 Franciaország 15833

Franciaország 12246 Olaszország 14408

Dánia 17993
Olaszország 10060
Nagy-Britannia 14742
Dánia 13538
Írország 9265
Nagy-Britannia 11294 Görögország 9440
Írország 6663 Portugália 8641
Spanyolország 9998
 Az egységes belső piac kialakulása
• A közös piac ellenére sok nem vámjellegű akadály maradt, a szolgáltatások
szabad áramlását sokáig nem helyezték előtérbe
• 1985 – Fehér könyv: Egységes belső piac megvalósítása 1992-ig
• 1987 – Egységes Európai Okmány (SEA)
1. Fizikai akadályok lebontása:
- mennyiségi korlátozások, biztonsági, környezeti és egészségügyi előírások
egységesítése
- Schengeni egyezmény: személyek szabad mozgása
2. Technikai akadályok leépítése
- szabványok, előírások (kölcsönös elismerés, harmonizálás, közösségi
notifikációs eljárás)
- Közbeszerzések
- Szolgáltatások szabad áramlása (jogi előírások eltörlése, adók harmonizálása)
3. Adók harmonizálása (fiskális akadályok leépítése)
- Hozzáadott érték alapú forgalmi adó (VAT)
 A monetáris unió felé vezető út
• 1962: Bizottsági elköteleződés a monetáris unió mellett (1968: Barre-terv,
1970: Werner-terv, Bretton Woods hanyatlása)
• 1971: Gazdasági és monetáris unió programja (cél: közös valuta 1980-ig)
• 1970-es évek: Bretton Woods-i rendszer összeomlik, olajárrobbanás,
gazdasági válság monetáris együttműködés megtorpanása
• 1979 – Európai Monetáris Rendszer (EMS): monetáris stabilitás
megteremtése Árfolyam-szabályozás Mechanizmusa (ERM):
valutakígyó (+/- 2,25%-os és +/- 6%-os sáv)
• Európai Valutaegység (ECU=1,31$) létrehozása
• ECU: valutakosár (nem volt törvényes fizetőeszköz!)
- Államközi fizetési eszköz
- Tényleges fizetési eszköz
- Intervenciós eszköz
- Sajátos tartalékeszköz
- Forgalmi eszköz (csereeszköz)
- Kollektív mérőeszköz (árfolyam-indikátor)
 A monetáris unió megvalósítása
• 1989: Delors-terv: megvalósítás három szakaszban
• 1. szakasz: tőkeáramlás teljes liberalizálása, árfolyam-ellenőrzések
megszüntetése, elvárás minden országtól ERM-be történő belépés felé
• Maastrichti konvergencia-kritériumok:
- Infláció max. 1,5%-kal térhet el a 3 legalacsonyabb átlagától
- Költségvetési hiány maximuma 3%
- Államadósság maximuma 60%
- Hosszú lejáratú kamatláb max. 2%-kal térhet el a három
legalacsonyabb inflációjú ország átlagos kamatlábától
• 2. szakasz: 1994-től: Európai Monetáris Intézet: monetáris kooperáció
erősítése, EMS felügyelete, pénzügy-politikai koordináció, ECU
használatának támogatása
• 1995: Európai tanács: „Euró” elnevezés
• 1999: Euró bevezetése bankszámlapénz formájában (11 országban: EK,
Dánia, Svédország és Görögország maradt ki)
• 2001: Görögország csatlakozik, 2002-től készpénz formájában is
bevezetésre kerül a közös valuta
Nyitás Kelet-Közép-Európa felé - A keleti bővítés előzményei
• 1988: Kereskedelmi és Együttműködési Egyezmény: Legnagyobb
kedvezmény és nemzeti elbánás elve Magyarországnak, majd több
volt szocialista országnak
• 1989 – PHARE: pénzügyi segítség a gazdaság újjáépítésére
Magyarországnak és Lengyelországnak majd más kelet-közép-európai
(KKE) országnak
• 1990 – csatlakozás felajánlása a KKE országoknak Európai
Megállapodások: 1991 (Visegrádi 3-ak), 1993 (Románia, Bulgária),
1995 (Balti országok) 1996 (Szlovénia)

• Szabad kereskedelem (árú- és tőkemozgás liberalizálása) – kivétel a

mezőgazdaság
• Nemzeti valuták konvertibilissá tétele, beruházásbarát környezet
megteremtése
• 1991: Visegrádi együttműködés megújítása 1992: Közép-Európai
Együttműködési Bizottság, Közép-Európai Szabadkereskedelmi Övezet
Nyitás Kelet-Közép-Európa felé - A keleti bővítés előzményei II.
• 1993: Szabadkereskedelmi megállapodások KKE és az EFTA között
(ipari termékek, feldolgozott mezőgazdasági és halászati termékek)
• 1993: Balti Szabadkereskedelmi Megállapodás
• 1995: Fehér könyv a szolgáltatások távlati liberalizálásáról
• Munkaerő mobilitása később, bilaterális szerződésekkel
• 1997: Páneurópai kumuláció: származási országra vonatkozó szabályok
lazulnak (bármelyik EU, EFTA vagy KKE ország lehet)
• Folyamatos csatlakozási kérelmek: Magyarország és Lengyelország
(1994), Románia, Szlovákia, Bulgária, Balti államok (1995), Csehország
és Szlovénia (1996)
• EU Tanács (1999): első számú stratégiai prioritást élvez a keleti bővítés
• 2000 – Nizzai szerződés: szükséges intézményi reformok rögzítése

Egyéni teljesítmények elve szerinti csatlakozás

 A „nagy bővítés”
• 2002-re lezárulnak a csatlakozási tárgyalások
• 2003. április 16 – 10 ország aláírja a csatlakozási szerződést
• 2004. május 1 – Csehország, Szlovákia, Magyarország, Lengyelország,
Szlovénia, Észtország, Lettország, Litvánia, Ciprus és Málta csatlakozik
az EU-hoz

Azonnali bekapcsolódás az egységes piacba, folyamatos

bekapcsolódás a monetáris unióba
• 2007 – Románia és Bulgária csatlakozása
• 2013 – Horvátország csatlakozása
• Euró bevezetése: Szlovénia (2007), Ciprus és Málta (2008), Szlovákia
(2009), Észtország (2011), Lettország (2014), Litvánia (2015)
Az eurozóna országai
Árfolyamrezsimek az EU-ban
Köszönöm a figyelmet!