árkád
See also: arkad
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]From French arcade (“arcade”).[1] Doublet of árkus.
Pronunciation
[edit]Noun
[edit]árkád (plural árkádok)
- (architecture) arcade (row of arches)
Declension
[edit]| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | árkád | árkádok |
| accusative | árkádot | árkádokat |
| dative | árkádnak | árkádoknak |
| instrumental | árkáddal | árkádokkal |
| causal-final | árkádért | árkádokért |
| translative | árkáddá | árkádokká |
| terminative | árkádig | árkádokig |
| essive-formal | árkádként | árkádokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | árkádban | árkádokban |
| superessive | árkádon | árkádokon |
| adessive | árkádnál | árkádoknál |
| illative | árkádba | árkádokba |
| sublative | árkádra | árkádokra |
| allative | árkádhoz | árkádokhoz |
| elative | árkádból | árkádokból |
| delative | árkádról | árkádokról |
| ablative | árkádtól | árkádoktól |
| non-attributive possessive - singular |
árkádé | árkádoké |
| non-attributive possessive - plural |
árkádéi | árkádokéi |
| Possessive forms of árkád | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | árkádom | árkádjaim |
| 2nd person sing. | árkádod | árkádjaid |
| 3rd person sing. | árkádja | árkádjai |
| 1st person plural | árkádunk | árkádjaink |
| 2nd person plural | árkádotok | árkádjaitok |
| 3rd person plural | árkádjuk | árkádjaik |
Derived terms
[edit]Compound words
References
[edit]- ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
Further reading
[edit]- árkád in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
- árkád in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).