élcelődik

Hungarian

Etymology

élc +‎ -elődik (frequentative-reflexive verb-forming suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈeːlt͡sɛløːdik]
• Hyphenation: él‧ce‧lő‧dik
• Rhymes: -øːdik

Verb

élcelődik

1. (intransitive, literary) to tease, joke (to say something amusing, about someone: -n/-on/-en/-ön, with someone: -val/-vel, at the expense of someone: rovására)

Conjugation

conjugation of élcelődik

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	élcelődöm or élcelődök	élcelődsz	élcelődik	élcelődünk	élcelődtök	élcelődnek
		Def.	intransitive verb, definite forms are not used
		2nd-p. o.	―
	Past	Indef.	élcelődtem	élcelődtél	élcelődött	élcelődtünk	élcelődtetek	élcelődtek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Future		Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. élcelődni fog.
	Archaic Preterit	Indef.	élcelődék or élcelődém	élcelődél	élcelőde or élcelődék	élcelődénk	élcelődétek	élcelődének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. élcelődik vala, élcelődött vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	élcelődendek (or élcelődendem)	élcelődendesz (or élcelődendel)	élcelődend (or élcelődendik*)	élcelődendünk	élcelődendetek	élcelődendenek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	élcelődnék (or élcelődném)	élcelődnél	élcelődne (or élcelődnék*)	élcelődnénk	élcelődnétek	élcelődnének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. élcelődött volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	élcelődjek  or élcelődjem	élcelődj or élcelődjél	élcelődjön or élcelődjék	élcelődjünk	élcelődjetek	élcelődjenek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. élcelődött légyen
Infinitive	élcelődni		élcelődnöm	élcelődnöd	élcelődnie	élcelődnünk	élcelődnötök	élcelődniük
Other forms	Verbal noun		Present part.	Past part.	Future part.	Adverbial participle		Causative
	élcelődés		élcelődő	élcelődött	―	élcelődve (élcelődvén)

potential conjugation of élcelődik

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	élcelődhetek (or élcelődhetem)	élcelődhetsz (or élcelődhetel)	élcelődhet (or élcelődhetik)	élcelődhetünk	élcelődhettek	élcelődhetnek
		Def.	intransitive verb, definite forms are not used
		2nd-p. o.	―
	Past	Indef.	élcelődhettem	élcelődhettél	élcelődhetett	élcelődhettünk	élcelődhettetek	élcelődhettek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Archaic Preterit	Indef.	élcelődheték or élcelődhetém	élcelődhetél	élcelődhete or élcelődheték	élcelődheténk	élcelődhetétek	élcelődhetének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. élcelődhet vala, élcelődhetett vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	élcelődhetendek or élcelődandhatok (or élcelődhetendem or élcelődandhatom)	élcelődhetendesz or élcelődandhatsz (or élcelődhetendel or élcelődandhatol)	élcelődhetend or élcelődandhat (or élcelődhetendik or élcelődandhatik*)	élcelődhetendünk or élcelődandhatunk	élcelődhetendetek or élcelődandhattok	élcelődhetendenek or élcelődandhatnak
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	élcelődhetnék (or élcelődhetném)	élcelődhetnél	élcelődhetne (or élcelődhetnék*)	élcelődhetnénk	élcelődhetnétek	élcelődhetnének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. élcelődhetett volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	élcelődhessek (or élcelődhessem)	élcelődhess or élcelődhessél	élcelődhessen (or élcelődhessék)	élcelődhessünk	élcelődhessetek	élcelődhessenek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. élcelődhetett légyen
Inf.	(élcelődhetni)		(élcelődhetnem)	(élcelődhetned)	(élcelődhetnie)	(élcelődhetnünk)	(élcelődhetnetek)	(élcelődhetniük)
Positive adjective			―	Neg. adj.	―	Adv. part.	(élcelődhetve / élcelődhetvén)

Derived terms

• élcelődés

Further reading

• élcelődik in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• élcelődik in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).