csillagjegy

Hungarian

Etymology

csillag (“star”) +‎ jegy (“sign, mark”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈt͡ʃilːɒɡjɛɟ]
• Hyphenation: csil‧lag‧jegy

Noun

csillagjegy (plural csillagjegyek)

1. zodiac sign, constellation in the zodiac

   Synonym: állatövi jegy

   Hyponyms: Bak, Vízöntő, Halak, Kos, Bika, Ikrek, Rák, Oroszlán, Szűz, Mérleg, Skorpió, Nyilas

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	csillagjegy	csillagjegyek
accusative	csillagjegyet	csillagjegyeket
dative	csillagjegynek	csillagjegyeknek
instrumental	csillagjeggyel	csillagjegyekkel
causal-final	csillagjegyért	csillagjegyekért
translative	csillagjeggyé	csillagjegyekké
terminative	csillagjegyig	csillagjegyekig
essive-formal	csillagjegyként	csillagjegyekként
essive-modal	—	—
inessive	csillagjegyben	csillagjegyekben
superessive	csillagjegyen	csillagjegyeken
adessive	csillagjegynél	csillagjegyeknél
illative	csillagjegybe	csillagjegyekbe
sublative	csillagjegyre	csillagjegyekre
allative	csillagjegyhez	csillagjegyekhez
elative	csillagjegyből	csillagjegyekből
delative	csillagjegyről	csillagjegyekről
ablative	csillagjegytől	csillagjegyektől
non-attributive possessive - singular	csillagjegyé	csillagjegyeké
non-attributive possessive - plural	csillagjegyéi	csillagjegyekéi

Possessive forms of csillagjegy
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	csillagjegyem	csillagjegyeim
2nd person sing.	csillagjegyed	csillagjegyeid
3rd person sing.	csillagjegye	csillagjegyei
1st person plural	csillagjegyünk	csillagjegyeink
2nd person plural	csillagjegyetek	csillagjegyeitek
3rd person plural	csillagjegyük	csillagjegyeik

See also

• állatöv
• csillagkép

 

Further reading

• csillagjegy in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).