dizőz

Hungarian

Borrowed from French diseuse (“female speaker”) (could be via German Diseuse), from dire, from Latin dīcere (“to say”).^[1]^[2]

dizőz (plural dizőzök)

Inflection (stem in -ö-, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	dizőz	dizőzök
accusative	dizőzt	dizőzöket
dative	dizőznek	dizőzöknek
instrumental	dizőzzel	dizőzökkel
causal-final	dizőzért	dizőzökért
translative	dizőzzé	dizőzökké
terminative	dizőzig	dizőzökig
essive-formal	dizőzként	dizőzökként
essive-modal	—	—
inessive	dizőzben	dizőzökben
superessive	dizőzön	dizőzökön
adessive	dizőznél	dizőzöknél
illative	dizőzbe	dizőzökbe
sublative	dizőzre	dizőzökre
allative	dizőzhöz	dizőzökhöz
elative	dizőzből	dizőzökből
delative	dizőzről	dizőzökről
ablative	dizőztől	dizőzöktől
non-attributive possessive - singular	dizőzé	dizőzöké
non-attributive possessive - plural	dizőzéi	dizőzökéi

^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
^ dizőz in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)

dizőz in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
dizőz in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).