gondatlanság

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

gondatlan (careless) +‎ -ság

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈɡondɒtlɒnʃaːɡ]
  • Hyphenation: gon‧dat‧lan‧ság

Noun

[edit]

gondatlanság (plural gondatlanságok)

  1. carelessness, negligence, neglect, sloppiness, inadvertence, malpractice, inattention

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative gondatlanság gondatlanságok
accusative gondatlanságot gondatlanságokat
dative gondatlanságnak gondatlanságoknak
instrumental gondatlansággal gondatlanságokkal
causal-final gondatlanságért gondatlanságokért
translative gondatlansággá gondatlanságokká
terminative gondatlanságig gondatlanságokig
essive-formal gondatlanságként gondatlanságokként
essive-modal
inessive gondatlanságban gondatlanságokban
superessive gondatlanságon gondatlanságokon
adessive gondatlanságnál gondatlanságoknál
illative gondatlanságba gondatlanságokba
sublative gondatlanságra gondatlanságokra
allative gondatlansághoz gondatlanságokhoz
elative gondatlanságból gondatlanságokból
delative gondatlanságról gondatlanságokról
ablative gondatlanságtól gondatlanságoktól
non-attributive
possessive - singular
gondatlanságé gondatlanságoké
non-attributive
possessive - plural
gondatlanságéi gondatlanságokéi
Possessive forms of gondatlanság
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. gondatlanságom gondatlanságaim
2nd person sing. gondatlanságod gondatlanságaid
3rd person sing. gondatlansága gondatlanságai
1st person plural gondatlanságunk gondatlanságaink
2nd person plural gondatlanságotok gondatlanságaitok
3rd person plural gondatlanságuk gondatlanságaik

Further reading

[edit]