győzelmes
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]győzelem (“victory”) + -es (adjective-forming suffix)
Pronunciation
[edit]Adjective
[edit]győzelmes (comparative győzelmesebb, superlative leggyőzelmesebb)
Declension
[edit]| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | győzelmes | győzelmesek |
| accusative | győzelmeset | győzelmeseket |
| dative | győzelmesnek | győzelmeseknek |
| instrumental | győzelmessel | győzelmesekkel |
| causal-final | győzelmesért | győzelmesekért |
| translative | győzelmessé | győzelmesekké |
| terminative | győzelmesig | győzelmesekig |
| essive-formal | győzelmesként | győzelmesekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | győzelmesben | győzelmesekben |
| superessive | győzelmesen | győzelmeseken |
| adessive | győzelmesnél | győzelmeseknél |
| illative | győzelmesbe | győzelmesekbe |
| sublative | győzelmesre | győzelmesekre |
| allative | győzelmeshez | győzelmesekhez |
| elative | győzelmesből | győzelmesekből |
| delative | győzelmesről | győzelmesekről |
| ablative | győzelmestől | győzelmesektől |
| non-attributive possessive - singular |
győzelmesé | győzelmeseké |
| non-attributive possessive - plural |
győzelmeséi | győzelmesekéi |
Further reading
[edit]- győzelmes in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN