híres
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]hír + -es (adjective-forming suffix)
Pronunciation
[edit]Adjective
[edit]híres (comparative híresebb, superlative leghíresebb)
Declension
[edit]| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | híres | híresek |
| accusative | híreset | híreseket |
| dative | híresnek | híreseknek |
| instrumental | híressel | híresekkel |
| causal-final | híresért | híresekért |
| translative | híressé | híresekké |
| terminative | híresig | híresekig |
| essive-formal | híresként | híresekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | híresben | híresekben |
| superessive | híresen | híreseken |
| adessive | híresnél | híreseknél |
| illative | híresbe | híresekbe |
| sublative | híresre | híresekre |
| allative | híreshez | híresekhez |
| elative | híresből | híresekből |
| delative | híresről | híresekről |
| ablative | hírestől | híresektől |
| non-attributive possessive - singular |
híresé | híreseké |
| non-attributive possessive - plural |
híreséi | híresekéi |
Further reading
[edit]- híres in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN