kínos

See also: kinos and Kinos

Hungarian

Etymology

kín (“pain, suffering”, here, on an emotional level) +‎ -os (adjective-forming suffix, indicating “having something”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkiːnoʃ]
• Hyphenation: kí‧nos
• Rhymes: -oʃ

Adjective

kínos (comparative kínosabb, superlative legkínosabb)

1. embarrassing (causing embarrassment)

   Synonym: ciki

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	kínos	kínosak
accusative	kínosat	kínosakat
dative	kínosnak	kínosaknak
instrumental	kínossal	kínosakkal
causal-final	kínosért	kínosakért
translative	kínossá	kínosakká
terminative	kínosig	kínosakig
essive-formal	kínosként	kínosakként
essive-modal	—	—
inessive	kínosban	kínosakban
superessive	kínoson	kínosakon
adessive	kínosnál	kínosaknál
illative	kínosba	kínosakba
sublative	kínosra	kínosakra
allative	kínoshoz	kínosakhoz
elative	kínosból	kínosakból
delative	kínosról	kínosakról
ablative	kínostól	kínosaktól
non-attributive possessive - singular	kínosé	kínosaké
non-attributive possessive - plural	kínoséi	kínosakéi

Derived terms

• kínosan

 

Expressions

• kínosan érzi magát

 

Further reading

• kínos in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN