Jump to content

kimenetsor

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

kimenet (exit) +‎ sor (line)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈkimɛnɛtʃor]
  • Hyphenation: ki‧me‧net‧sor

Noun

[edit]

kimenetsor (plural kimenetsorok)

  1. (typography) the last line of a paragraph

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative kimenetsor kimenetsorok
accusative kimenetsort kimenetsorokat
dative kimenetsornak kimenetsoroknak
instrumental kimenetsorral kimenetsorokkal
causal-final kimenetsorért kimenetsorokért
translative kimenetsorrá kimenetsorokká
terminative kimenetsorig kimenetsorokig
essive-formal kimenetsorként kimenetsorokként
essive-modal
inessive kimenetsorban kimenetsorokban
superessive kimenetsoron kimenetsorokon
adessive kimenetsornál kimenetsoroknál
illative kimenetsorba kimenetsorokba
sublative kimenetsorra kimenetsorokra
allative kimenetsorhoz kimenetsorokhoz
elative kimenetsorból kimenetsorokból
delative kimenetsorról kimenetsorokról
ablative kimenetsortól kimenetsoroktól
non-attributive
possessive - singular
kimenetsoré kimenetsoroké
non-attributive
possessive - plural
kimenetsoréi kimenetsorokéi
Possessive forms of kimenetsor
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. kimenetsorom kimenetsoraim
2nd person sing. kimenetsorod kimenetsoraid
3rd person sing. kimenetsora kimenetsorai
1st person plural kimenetsorunk kimenetsoraink
2nd person plural kimenetsorotok kimenetsoraitok
3rd person plural kimenetsoruk kimenetsoraik