lehelet
Hungarian
[edit]Alternative forms
[edit]Etymology
[edit]lehel + -et (noun-forming suffix)
Pronunciation
[edit]Noun
[edit]lehelet (plural leheletek)
Declension
[edit]| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | lehelet | leheletek |
| accusative | leheletet | leheleteket |
| dative | leheletnek | leheleteknek |
| instrumental | lehelettel | leheletekkel |
| causal-final | leheletért | leheletekért |
| translative | leheletté | leheletekké |
| terminative | leheletig | leheletekig |
| essive-formal | leheletként | leheletekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | leheletben | leheletekben |
| superessive | leheleten | leheleteken |
| adessive | leheletnél | leheleteknél |
| illative | leheletbe | leheletekbe |
| sublative | leheletre | leheletekre |
| allative | lehelethez | leheletekhez |
| elative | leheletből | leheletekből |
| delative | leheletről | leheletekről |
| ablative | lehelettől | leheletektől |
| non-attributive possessive - singular |
leheleté | leheleteké |
| non-attributive possessive - plural |
leheletéi | leheletekéi |
| Possessive forms of lehelet | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | leheletem | leheleteim |
| 2nd person sing. | leheleted | leheleteid |
| 3rd person sing. | lehelete | leheletei |
| 1st person plural | leheletünk | leheleteink |
| 2nd person plural | leheletetek | leheleteitek |
| 3rd person plural | leheletük | leheleteik |
Further reading
[edit]- lehelet in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN