Jump to content

sortörés

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

sor (line) +‎ törés (break)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈʃortøreːʃ]
  • Hyphenation: sor‧tö‧rés

Noun

[edit]

sortörés (plural sortörések)

  1. (typography) line break (point in writing where continuous text starts at the beginning of a new line)

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative sortörés sortörések
accusative sortörést sortöréseket
dative sortörésnek sortöréseknek
instrumental sortöréssel sortörésekkel
causal-final sortörésért sortörésekért
translative sortöréssé sortörésekké
terminative sortörésig sortörésekig
essive-formal sortörésként sortörésekként
essive-modal
inessive sortörésben sortörésekben
superessive sortörésen sortöréseken
adessive sortörésnél sortöréseknél
illative sortörésbe sortörésekbe
sublative sortörésre sortörésekre
allative sortöréshez sortörésekhez
elative sortörésből sortörésekből
delative sortörésről sortörésekről
ablative sortöréstől sortörésektől
non-attributive
possessive - singular
sortörésé sortöréseké
non-attributive
possessive - plural
sortöréséi sortörésekéi
Possessive forms of sortörés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. sortörésem sortöréseim
2nd person sing. sortörésed sortöréseid
3rd person sing. sortörése sortörései
1st person plural sortörésünk sortöréseink
2nd person plural sortörésetek sortöréseitek
3rd person plural sortörésük sortöréseik