Jump to content

szár

From Wiktionary, the free dictionary
See also: szar and Szár

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

From Proto-Ugric *sᴕrɜ (shin).[1][2]

Pronunciation

[edit]

Noun

[edit]

szár (plural szárak)

  1. stem, stalk (of a plant)
  2. leg (of trousers or boots)
  3. (typography) stem (vertical stroke of a letter)

Declension

[edit]
Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative szár szárak
accusative szárat szárakat
dative szárnak száraknak
instrumental szárral szárakkal
causal-final szárért szárakért
translative szárrá szárakká
terminative szárig szárakig
essive-formal szárként szárakként
essive-modal
inessive szárban szárakban
superessive száron szárakon
adessive szárnál száraknál
illative szárba szárakba
sublative szárra szárakra
allative szárhoz szárakhoz
elative szárból szárakból
delative szárról szárakról
ablative szártól száraktól
non-attributive
possessive - singular
száré száraké
non-attributive
possessive - plural
száréi szárakéi
Possessive forms of szár
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. száram száraim
2nd person sing. szárad száraid
3rd person sing. szára szárai
1st person plural szárunk száraink
2nd person plural száratok száraitok
3rd person plural száruk száraik

Derived terms

[edit]
Compound words
Expressions

References

[edit]
  1. ^ Entry #1854 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Hungarian Research Centre for Linguistics.
  2. ^ szár in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading

[edit]
  • szár in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN