Selección de Textos Sobre La Anábasis de Jenofonte

Descargar como pdf o txt
Descargar como pdf o txt
Está en la página 1de 7

Introducción

La Anábasis o Expedición de los Diez Mil (en griego clásico Κύρου Ανάβασις,
que significa «subida o marcha tierra adentro de Ciro») es un relato del historiador
griego Jenofonte, un discípulo de Sócrates que participó como aventurero y
posteriormente como comandante en la expedición. La palabra griega anábasis hace
referencia a una expedición de la costa hacia el interior de un país
En la aventura descrita por Jenofonte, aunque la expedición de Ciro el Joven es
una anábasis desde Sardes, en la costa oriental del mar Egeo, hacia el interior de Persia,
en su mayor parte la obra narra el viaje de regreso de los Diez Mil desde Mesopotamia
hasta la costa del mar Negro. Por lo tanto, la expedición tiene más que ver con una
catábasis que con una anábasis. Es probable que Anábasis fuera el título que dio a la
obra Jenofonte cuando empezó el relato y siguiera conservándolo al prolongarse la ruta,
que además de una anábasis y una catábasis sigue con una parábasis, o expedición por
la costa hasta Tracia. El título alternativo, Expedición de los Diez Mil, tiene origen
también en el mismo texto de la obra, donde se utiliza el término myriás, «miríada» o
«diez mil», que era la unidad de cuenta utilizada por los ejércitos persas, y que
Jenofonte emplea como equivalente a myríoi, también «diez mil» con el significado
vago de «innumerables». Dado que el número inicial de soldados en la expedición era
de 12 000, en algunos manuscritos se comenzó a utilizar la expresión para designar al
conjunto de mercenarios.3

Selección de textos sobre la Anábasis, de Jenofonte

1. Descripción del país cercano al puerto de Calpe y de los frutos que produce.
ἡ δὲ ἄλλη χώρα καλὴ καὶ πολλή, καὶ κῶμαι ἐν αὐτῇ εἰσι πολλαὶ καὶ
οἰκούμεναι· φέρει γὰρ ἡ γῆ καὶ κριθὰς καὶ πυροὺς καὶ ὄσπρια πάντα καὶ
μελίνας1 καὶ σήσαμα καὶ σῦκα αρκοῦντα.
Nota.- 1. μελίνα, -ας , ἡ, = cierto tipo de cereal (zahína, sorgo)

2. Descripción del parque que, atravesado por el río Meandro, tenía Ciro en la ciudad de Celenas
ἐνταῦθα Κύρῳ βασίλεια1 ἦν καὶ παράδεισος μέγας ἀγρίων θηρίων πλήρης,
ἃ ἐκεῖνος ἐθήρευεν ἀπὸ ἵππου. διὰ μέσου δὲ τοῦ παραδείσου ῥεῖ ὁ
Μαίανδρος ποταμός.
1. βασίλεια, plural de βασίλειος,-ον = corte, palacio

3. Ciro acoge a los desterrados de Mileto y pone cerco a la ciudad por mar y por tierra.
ὁ δὲ Κῦρος ὑπολαβὼν τοὺς φεύγοντας, συλλέξας στράτευμα ἐπολιόρκει
Μίλητον καὶ κατὰ γῆν καὶ κατὰ θάλατταν. Καὶ αὕτη αὖ ἄλλη πρόφασις1 ἦν
αὐτῷ τοῦ ἁθροίζειν στράτευμα.
1. πρόφασις, -εως, ἡ = pretexto.
4. Apolo, después de vencer a Marsias, le arranca la piel y la cuelga en la cueva que lleva su nombre.
ἐνταῦθα λέγεται ᾿Απόλλων ἐκδεῖραι Μαρσύαν νικήσας καὶ τὸ δέρμα
κρεμάσαι ἐν τῷ ἄντρῳ ὅθεν αἱ πηγαί· διὰ δὲ τοῦτο ὁ ποταμὸς καλεῖται
Μαρσύας.
1. Infinitivo aoristo de ἐκδέρω; 2. οἱ = Dativo sing. del pron. pers. de 3ª persona.

5. Los soldados, cuando supieron que no había peligro, recobran el ánimo y se colocan en orden de batalla
ἐπεὶ δὲ ταῦτα ἐκηρύχθη , ἔγνωσαν οἱ στρατιῶται ὅτι κενὸς ὁ φόβος ἦν. Ἅμα
δὲ ὄρθρῳ παρήγγειλεν ὁ Κλέαρχος εἰς τάξιν τὰ ὅπλα τίθεσθαι τοὺς
῞Ελληνας.

6.Ciro pasa revista y hace recuento de sus efectivos griegos


καὶ ἐνταῦθα Κῦρος ἐξέτασιν καὶ ἀριθμὸν τῶν ῾Ελλήνων ἐποίησεν ἐν τῷ
παραδείσῳ, καὶ ἐγένοντο οἱ σύμπαντες ὁπλῖται μὲν μύριοι χίλιοι, πελτασταὶ
δὲ ἀμφὶ τοὺς δισχιλίους.

7.Encuentro de Tisafernes con los generales griegos.


παρὰ μεγάλου βασιλέως ἧκε Τισσαφέρνης καὶ ὁ τῆς βασιλέως γυναικὸς
ἀδελφὸς καὶ ἄλλοι Πέρσαι τρεῖς· δοῦλοι δὲ πολλοὶ εἵποντο . ἐπεὶ δὲ
ἀπήντησαν αὐτοῖς οἱ τῶν ῾Ελλήνων στρατηγοί, ἔλεγε πρῶτος Τισσαφέρνης.
1. ὁ μέγας βασιλεύς = el rey persa; 2. Πέρσαι, -ων, οἱ = los Persas; 3. Aoristo de ἕπομαι.

8. Ascensión del ejército hasta ver el campamento.


Ἐπειδὴ δὲ ὑπερέβαλλον τὰ ὄρη1, οἱ πελτασταὶ προϊόντες2 καὶ κατιδόντες3 τὸ
στρατόπεδον οὐκ ἔμειναν τοὺς ὁπλίτας, ἀλλ’ ἀνακραγόντες ἔθεον ἐπὶ τὸ
στρατόπεδον.
1. Acusativo plural de ὄρος, -εος (τό). 2. Participio de πρόειμι = προέρχομαι. 3.De καθοράω.

9. Los soldados sufren las inclemencias de la nieve y del Bóreas (viento del Norte) que los deja helados.
Ἐντεῦθεν ἐπορεύοντο διὰ χιόνος πολλῆς καὶ πεδίου σταθμοὺς τρεῖς
παρασάγγας πεντεκαίδεκα. ὁ δὲ τρίτος1 ἐγένετο χαλεπὸς καὶ ἄνεμος
βορρᾶς ἐναντίος ἔπνει παντάπασιν ἀποκαίων πάντα καὶ πηγνὺς2 τοὺς
ἀνθρώπους.
1. Se sobrentiende «jornada». 2. Nom. sing. masculino del participio de presente de πήγνυμι.

10. Los soldados, mietras descansaban, no perdían de vista al jefe y a sus hijos.
Ταύτην μὲν τὴν νύκτα διασκηνήσαντες οὕτως ἐκοιμήθησαν ἐν πᾶσιν
ἀφθόνοις πάντες οἱ στρατιῶται, ἐν φυλακῇ ἔχοντες τὸν κώμαρχον καὶ τὰ
τέκνα αὐτοῦ ὁμοῦ ἐν ὀφθαλμοῖς.

11. Sobre la situación particular de Jenofonte en el ejército de Ciro.


Ἦν δέ τις ἐν τῇ στρατιᾷ Ξενοφῶν Ἀθηναῖος, ὃς οὔτε στρατηγὸς οὔτε
λοχαγὸς οὔτε στρατιώτης ὢν συνηκολούθει, ἀλλὰ Πρόξενος1 αὐτὸν
μετεπέμψατο οἴκοθεν ξένος2 ὢν ἀρχαῖος.
1. Πρόξενος, -ου (ὁ) = Próxeno (general de Beocia). 2. Con valor de sustantivo = amigo.
12. Los tinos, un pueblo de Tracia, atacados por un numeroso ejército griego, deciden firmar un acuerdo.
Οἱ δὲ Θυνοὶ1 ἐπεὶ εἶδον ἀπὸ τοῦ ὄρους πολλοὺς μὲν ὁπλίτας, πολλοὺς δὲ
πελταστάς, πολλοὺς δὲ ἱππέας, καταβάντες2 ἱκέτευον σπείσασθαι, καὶ
πάντα ὡμολόγουν ποιήσειν καὶ πιστὰ3 λαμβάνειν ἐκέλευον.
1. Θυνοί -ῶν, οἱ = los tinos (pueblo de Tracia). 2. Participio aoristo de καταβαίνω. 3. De πιστόν,
-οῦ (τό) = garantias o compromiso de fidelidad

13. Tras la muerte de Ciro su campamento no resiste el ataque persa.


Ἐνταῦθα δὴ Κύρου ἀποτέμνεται ἡ κεφαλὴ καὶ ἡ χεὶρ ἡ δεξιά. βασιλεὺς δὲ
διώκων εἰσπίπτει εἰς τὸ Κύρειον1 στρατόπεδον· καὶ οἱ μὲν μετὰ Ἀριαίου2
οὐκέτι ἵστανται, ἀλλὰ φεύγουσι.
1. Κυρεῖος, -α, -ον = de Ciro. 2. Ἀριαῖος, -ου (ὁ) = Arieo (un persa).

14. Los carducos acampan alrededor de las hogueras y no dejan de observarse unos a otros.
καὶ ταύτην μὲν τὴν νύκτα οὕτως ἐν ταῖς κώμαις ηὐλίσθησαν1· οἱ δὲ
Καρδοῦχοι πυρὰ πολλὰ ἔκαιον κύκλῳ ἐπὶ τῶν ὀρέων καὶ συνεώρων2
ἀλλήλους.
1. ηὐλίσθησαν = de αὐλίζομαι. 2. συνεώρων = 3ª pl. imperfecto de συνοράω.

15. Los griegos avanzan hasta la ciudad de Cenas, al otro lado del Tigris.
ἐντεῦθεν δ΄ ἐπορεύθησαν σταθμοὺς ἐρήμους τέτταρας παρασάγγας εἴκοσι
τὸν Τίγρητα1 ποταμὸν ἐν ἀριστερᾷ ἔχοντες. ἐν δὲ τῷ πρώτῳ σταθμῷ πέραν
τοῦ ποταμοῦ πόλις ᾠκεῖτο μεγάλη καὶ εὐδαίμων ὄνομα Καιναί2.
1. Τίγρης, -ητος (ὁ) = Tigris (nombre de río). 2. Καιναί, -ῶν = Cenas (ciudad)

16. Los griegos navegan cerca de la costa hasta la colonia de Heraclea.


ἐντεῦθεν τῇ ὑστεραίᾳ ἀναγόμενοι πνεύματι ἔπλεον καλῷ ἡμέρας δύο παρὰ
γῆν. καὶ παραπλέοντες ἀφίκοντο εἰς Ἡράκλειαν1 πόλιν Ἑλληνίδα2
Μεγαρέων3 ἄποικον, οὖσαν δ΄ ἐν τῇ Μαριανδυνῶν4 χώρᾳ.
1. Ἡράκλεια, -ας (ἡ) = Heraclea (ciudad). 2. Ἑλληνίς, -ίδος = griego/a (adj.). 3. Μεγαρεῖς, -έων
(οἱ) = los megarenses (habitantes de Mégara). 4. Μαριανδυνοί,-ῶν (οἱ) = los mariandinos
(pueblo).

17. Los soldados cruzan el Éufrates para comprar víveres en Carmande.


πέραν δὲ τοῦ Εὐφράτου1 ποταμοῦ κατὰ τοὺς ἐρήμους σταθμοὺς ἦν πόλις
εὐδαίμων καὶ μεγάλη, ὄνομα δὲ Χαρμάνδη2· ἐκ ταύτης οἱ στρατιῶται
ἠγόραζον τὰ ἐπιτήδεια, σχεδίαις διαβαίνοντες3.
1. Εὐφράτης, -ου (ὁ) = Éufrates (río). 2. Χαρμάνδη, -ης (ἡ) = Carmande (ciudad). 3.
Sobreentiéndase “el río”.

18. Tras la huida de los bárbaros los griegos llegan al río Tigris.
καὶ οἱ μὲν πολέμιοι οὕτω πράξαντες ἀπῆλθον, οἱ δὲ Ἕλληνες ἀσφαλῶς1
πορευόμενοι τὸ λοιπὸν τῆς ἡμέρας ἀφίκοντο ἐπὶ τὸν Τίγρητα2 ποταμόν.
ἐνταῦθα πόλις ἦν ἐρήμη μεγάλη.
1. ἀσφαλῶς = adverbio de ἀσφαλής, -ές. 2. Τίγρης, -ητος (ὁ) = Tigris (nombre de río).
19. Desde el país de los cálibes, los griegos llegan al río Hárpaso y al país de los escitenos.
ἐκ τούτων οἱ Ἕλληνες ἀφίκοντο ἐπὶ Ἅρπασον1 ποταμόν, εὖρος τεττάρων
πλέθρων. ἐντεῦθεν ἐπορεύθησαν2 διὰ Σκυθηνῶν3 σταθμοὺς τέτταρας
παρασάγγας εἴκοσι διὰ πεδίου εἰς κώμας, ἐν αἷς ἔμειναν ἡμέρας τρεῖς.
1. Ἅρπασος, -ου (ὁ) = Hárpaso (río). 2. Aoristo pasivo con sentido intransitivo. 3. Σκυθηνῶν
(Genitivo pl.) = los escitenos (habitantes de un pueblo).

20. Las tropas de Quirísofo acampan en una próspera aldea junto al Tigris.
οἱ δὲ ἀμφὶ Χειρίσοφον1 καταβάντες ἐστρατοπεδεύοντο ἐν κώμῃ μεστῇ
πολλῶν ἀγαθῶν. ἦσαν δὲ καὶ ἄλλαι κῶμαι πολλαὶ πλήρεις πολλῶν ἀγαθῶν
ἐν τούτῳ τῷ πεδίῳ παρὰ τὸν Τίγρητα2 ποταμόν.
1. Χειρίσοφος, -ου (ὁ) = Quirísofo (general griego). 2. Τίγρης, -ητος (ὁ) = Tigris (río de
Mesopotamia).

21. Los griegos se retiran hasta el río Tigris donde encuentran la ciudad de Larisa.
οἱ δὲ Ἕλληνες ἀσφαλῶς1 πορευόμενοι τὸ λοιπὸν τῆς ἡμέρας ἀφίκοντο ἐπὶ
τὸν Τίγρητα2 ποταμόν. ἐνταῦθα πόλις ἦν ἐρήμη μεγάλη, ὄνομα δ´αὐτῇ ἦν
Λάρισα3· ᾤκουν δ´ ἀυτὴν τὸ παλαιὸν Μῆδοι4.
1. Adverbio de ἀσφαλής. 2. Τίγρης, -ητος (ὁ) = Tigris (río de Mesopotamia). 3. Λάρισα, -ης (ἡ)
= Larisa (ciudad). 4. Μῆδος, -ου (ὁ) = Medo (persa).

22 Los griegos llegan a una muralla cerca de una ciudad.


ἐντεῦθεν δ´ ἐπορεύθησαν σταθμὸν ἕνα1 παρασάγγας ἓξ πρὸς τεῖχος ἔρημον
μέγα πρὸς τῇ πόλει κείμενον· ὄνομα δὲ ἦν τῇ πόλει Μέσπιλα2· Μῆδοι3 δ´
αὐτὴν τοτε ᾤκουν.
1. De εἷς-μία-ἕν. 2. Nominativo singular = Mespila (ciudad). 3. Μῆδος, -ου (ὁ)= Medo (persa).

23. Los griegos se aprovisionan y avanzan perseguidos por Tisafernes.


τὴν δ´ ἐπιοῦσαν1 ἡμέραν ἔμειναν2 οἱ Ἕλληνες καὶ ἐπεσιτίσαντο· ἦν γὰρ
πολύς σῖτος ἐν ταῖς κώμαις. τῇ δὲ ὑστεραίᾳ ἐπορεύοντο διὰ τοῦ πεδίου, καὶ
Τισσαφέρνης3 εἵπετο ἀκροβολιζόμενος.
1. Al día siguiente. 2. De μένω. 3. Τισσαφέρνης, -ους (ὁ) = Tisafernes (sátrapa de Jonia).

26. Los mercenarios se sienten engañados y se niegan a proseguir la marcha contra el Rey.
ἐντεῦθα ἔμεινεν1 ὁ Κῦρος καὶ ἡ στρατιὰ ἡμέρας εἴκοσιν· οἱ γὰρ στρατιῶται
οὐκ ἔφασαν ἰέναι πρόσω· ὑπώπτευον γὰρ ἤδη ἐπὶ βασιλέα ἰέναι·
μισθωθῆναι2 δὲ οὐκ ἐπὶ τοὺτῳ ἔφασαν.
1. De μένω. 2. De μισθόω.

27. Un grupo de bárbaros se refugia en lo alto de una pirámide.


παρὰ ταύτην τὴν πόλιν ἦν πυραμὶς λιθίνη, τὸ μὲν εὖρος ἑνὸς1 πλέθρου, τὸ
δὲ ὕψος δύο πλέθρων. ἐπὶ ταύτης πολλοὶ τῶν βαρβάρων ἦσαν ἐκ τῶν
πλησίον κωμῶν ἀποπεφευγότες2.
1. De εἷς-μία-ἕν. 2. Participio de perfecto de ἀποφεύγω.
28. Ciro se dirige a Miriando, ciudad fenicia situada en la costa.
ἐντεῦθεν ἐξελαύνει διὰ Συρίας1 σταθμὸν ἕνα2 παρασάγγας πέντε εἰς
Μυρίανδον3 πόλιν οἰκουμένην ὑπὸ Φοινίκων4 ἐπὶ τῇ θαλάττῃ· ἐμπόριον δ΄
ἦν τὸ χωρίον καὶ ὥρμουν5 αὐτόθι ὁλκάδες πολλαί.
1. Συρία, -ας (ἡ) = Siria. 2. De εἷς μία ἕν = uno. 3. Μυρίανδος, -ου (ὁ) = Miriando (ciudad).
4. Φοῖνιξ,-ικος = fenicio. 5. De ὁρμέω = estar anclado.

29. Los griegos celebran las fiestas liceas con competiciones en presencia de Ciro.
ἐνταῦθ΄ ἔμεινεν ἡμέρας τρεῖς ἐν αἷς Ξενίας1 ὁ Ἀρκὰς2 τὰ Λύκαια3 ἔθυσε καὶ
ἀγῶνα ἔθηκε· τὰ δὲ ἆθλα ἦσαν στλεγγίδες χρυσαῖ· ἐθεώρει δὲ τὸν ἀγῶνα
καὶ Κῦρος.
1. Ξενίας, -ου (ὁ) = Jenias (nombre de varón). 2. Ἀρκάς, -άδος = arcadio (natural de Arcadia).
3. Λύκαια, -ων (τά) = liceas (fiestas).

30. Clearco contempla el mercado que hay junto al río y después se dirige a su tienda.
τῇ δὲ αὐτῇ ἡμέρᾳ Κλέαρχος1 ἐλθὼν ἐπὶ τὴν διάβασιν τοῦ ποταμοῦ καὶ ἐκεῖ
κατασκεψάμενος τὴν ἀγορὰν ἀφιππεύει ἐπὶ τὴν ἑαυτοῦ σκηνὴν διὰ τοῦ
Μένωνος2 στρατεύματος σὺν ὀλίγοις τοῖς περὶ αὐτόν3.
1. Κλέαρχος, -ου (ὁ) = Clearco (general de Ciro). 2. Μένων, -ονος (ὁ) = Menón (general de Ciro).
3. τοῖς περὶ αὐτόν = compañeros.

31. Ciro sigue el curso del Éufrates y pierde muchas bestias de carga.
ἐντεῦθεν ἐξελαύνει σταθμοὺς ἐρήμους τρισκαίδεκα παρασάγγας
ἐνενήκοντα τὸν Εὐφράτην1 ποταμὸν ἐν δεξιᾷ ἔχωνʾ καὶ ἀφικνεῖται ἐπὶ
Πύλας2. ἐν τούτοις τοῖς σταθμοῖς πολλὰ τῶν ὑποζυγίων ἀπώλετο3 ὑπὸ
λιμοῦ·
1. Εὐφράτης, -ου (ὁ) = Éufrates (río). 2. Πῦλαι, -ῶν (αἱ) = Pilas (ciudad). 3. Del verbo ἀπ-
όλλυμι.

32. A media noche, después de recorrer varias etapas, Ciro pasa revista a las tropas.
ἐντεῦθεν ἐξελαύνει διὰ τῆς Βαβυλωνίας1 σταθμοὺς τρεῖς παρασάγγας
δώδεκα. ἐν δὲ τῷ τρίτῳ σταθμῷ Κῦρος ἐξέτασιν ποιεῖται τῶν Ἑλλήνων καὶ
τῶν βαρβάρων ἐν τῷ πεδίῳ περὶ μέσας νύκτας·
1. Βαβιλωνία, -ας (ἡ) = Babilonia (región de Babilonia).

33. Ciro sube a una montaña y contempla un hermoso valle.


Κῦρος δ΄ οὖν ἀνέβη ἐπὶ τὰ ὄρη1 καὶ εἶδε τὰς σκηνὰς οὗ2 οἱ Κίλικες3 ἐφύλαττον. ἐντεῦθεν δὲ
κατέβαινεν εἰς πεδίον μέγα καὶ καλόνʾ ἐπίρρυτονʾ καὶ δένδρων παντοδαπῶν σύμπλεων4.
1. De ὄρος, -ους (τό). 2. Adverbio relativo = en donde. 3 Κίλικες, -ων (οἱ) = cilicios (habitantes
de Cilicia). 4. Acusativo singular neutro de σύμπλεως -ων = lleno, enteramente lleno.

34. En la región que atraviesa Ciro hay animales de todo tipo.


δένδρον δ΄ οὐδὲν ἐνῆν1͵ θηρία δὲ παντοῖα͵ πλεῖστοι ὄνοι ἄγριοι͵ πολλαὶ δὲ
στρουθοὶ αἱ μεγάλαι· ἐνῆσαν2 δὲ καὶ ὠτίδες καὶ δορκάδες· ταῦτα δὲ τὰ θηρία
οἱ ἱππεῖς ἐνίοτε ἐδίωκον.
1. Del verbo ἔνειμι 2. Del verbo ἔνειμι.
35. Los griegos llegan a la ciudad de Gimnias y el gobernador les proporciona un guía.
ἐντεῦθεν διῆλθον1 σταθμοὺς τέτταρας παρασάγγας εἴκοσι πρὸς πόλιν
μεγάλην καὶ εὐδαίμονα καὶ οἰκουμένην ἣ ἐκαλεῖτο Γυμνιάς2. ἐκ ταύτης τῆς
χώρας ὁ ἄρχων τοῖς Ἕλλησιν ἡγεμόνα πέμπει.
1. 3ª p. pl. del aoristo de δι-έρχομαι. 2. Γυμνιάς –αδος (ἡ) = Gimnias, ciudad de Armenia.

36. Ante la sospecha de conspiración, Ciro provoca la muerte de Megafernes.


ἐνταῦθα ἔμειναν ἡμέρας τρεῖς· ἐν ᾧ1 Κῦρος2 ἀπέκτεινεν ἄνδρα Πέρσην3
Μεγαφέρνην4͵ φοινικιστὴν βασίλειον͵ καὶ ἕτερόν τινα τῶν ὑπάρχων
δυνάστην͵ αἰτιασάμενος ἐπιβουλεύειν αὐτῷ.
1. ἐν ᾧ = en este tiempo 2. Κῦρος ou (ὁ)= Ciro 3. Πέρσης, -ου (ὁ) = Persa 4. Μεγαφέρνης, -ου (ὁ)
= Megafernes.

37. Los griegos se abrazan al ver el mar desde la cima de una montaña.
ἐπεὶ δὲ ἀφίκοντο1 πάντες ἐπὶ τὸ ἄκρον͵ ἐνταῦθα δὴ περιέβαλλον ἀλλήλους
καὶ στρατηγοὺς καὶ λοχαγοὺς δακρύοντες. καὶ οἱ στρατιῶται φέρουσι
λίθους καὶ ποιοῦσι κολωνὸν2 μέγαν.
1. Del verbo ἀφικνέομαι 2. Κολωνός, -ου (ὁ) = montón de piedras (que se hace para señalar un
lugar importante).

38. Ciro se dirige a la ciudad de Colosas. Llegan los refuerzos de Menón.


ἐξελαύνει διὰ Φρυγίας1 σταθμὸν ἕνα2 παρασάγγας ὀκτὼ εἰς Κολοσσάς3͵
πόλιν οἰκουμένην καὶ εὐδαίμονα καὶ μεγάλην. ἐνταῦθα ἔμεινεν4 ἡμέρας
ἑπτά· καὶ ἧκε Μένων5 ὁπλίτας ἔχων χιλίους καὶ πελταστὰς πεντακοσίους.
1. Φρυγία, -ας (ἡ) = Frigia 2. De εἷς-μία-ἕν 3. Κολοσσαί, -ῶν (αἱ) = Colosas 4. Del verbo μένω
5. Mένων, -ωνος (ὁ) = Menón.

39. A pesar de las condiciones climatológicas, el ejército sigue avanzando.


εἰς δὲ τὴν ὑστεραίαν γίγνεται χειμὼν πολύς͵ ἀναγκαῖον δ΄ ἦν πορεύεσθαι·
οὐ γὰρ ἦν ἱκανὰ τἀπιτήδεια1. καὶ ἡγεῖτο2 μὲν Χειρίσοφος3͵ ὠπισθοφυλάκει4
δὲ Ξενοφῶν. καὶ οἱ πολέμιοι ἰσχυρῶς ἐπετίθεντο5.
1. τἀπιτήδεια = τὰ ἐπιτήδεια 2. Del verbo ἡγέομαι 3. Χειρίσοφος, -ου (ὁ) =Quirísofo.
4. ὀπισθοφυλακέω 5. Del verbo ἐπιτίθημι.

40. Ciro encuentra a su paso el palacio y el jardín de Bélesis.


ἐνταῦθα ἦσαν τὰ Βελέσυος1 βασίλεια τοῦ Συρίας2 ἄρξαντος͵ καὶ παράδεισος
πάνυ μέγας καὶ καλός͵ ἔχων πάντα ὅσα ὧραι φύουσι. Κῦρος δ΄ αὐτὸν
ἐξέκοψε4 καὶ τὰ βασίλεια κατέκαυσεν.
1. Βέλεσυς, -ος, (ὁ) = Bélesis 2. Συρία, -ας (ἡ) = Siria. 3. Del verbo ἐκκόπτω.

41. Los griegos atraviesan el país de los escitenos y llegan a unas aldeas.
οἱ Ἕλληνες ἀφίκοντο1 ἐπὶ Ἅρπασον2 ποταμόν͵ εὖρος τεττάρων πλέθρων.
ἐντεῦθεν ἐπορεύθησαν διὰ Σκυθηνῶν3 σταθμοὺς τέτταρας παρασάγγας
εἴκοσι διὰ πεδίου εἰς κώμας ἐν αἷς ἔμειναν4 ἡμέρας τρεῖς καὶ ἐπεσιτίσαντο.
1. Del verbo ἀφικνέομαι 2. Ἅρπασος, ,-ου (ὁ)= Harpaso (río) 3. Σκυθηνοὶ, -ῶν (οἱ) = escitenos
4. Del verbo μένω.
42. La huida de la reina cilicia provoca la risa de los griegos.
καὶ ἡ Κίλισσα1 ἔφυγεν ἐπὶ τῆς ἁρμαμάξης καὶ οἱ ἐκ τῆς ἀγορᾶς
καταλιπόντες τὰ ὤνια ἔφυγον. οἱ δὲ Ἕλληνες σὺν γέλωτι ἐπὶ τὰς σκηνὰς
ἦλθον.
1. Κιλίσσα, -ης (ἡ) = Cilicia (de la región de Cilicia)

43. Los accidentes geográficos dificultan el avance del ejército.


ἐπεὶ δὲ ἀφίκοντο1 ἔνθα ὁ μὲν Τίγρης2 ποταμὸς παντάπασιν ἄπορος ἦν διὰ
τὸ βάθος καὶ μέγεθος͵ πάροδος δὲ οὐκ ἦν͵ ἀλλὰ τὰ Καρδούχεια ὄρη3
ἀπότομα ὑπὲρ αὐτοῦ τοῦ ποταμοῦ ἐκρέματο4.
1. Del verbo ἀφικνέομαι 2. Tίγρης, -ητος, (ὁ) = Tigris 3. τὰ Καρδούχεια ὄρη = los montes
carducos 4. Imperfecto de κρέμαμαι = estar colgado.

44. Ciro y su ejército llegan al río Araxes. La expedición sigue el curso del Éufrates.
ἀφικνοῦνται πρὸς τὸν Ἀράξην1 ποταμόν. ἐνταῦθα ἦσαν κῶμαι πολλαὶ
μεσταὶ σίτου καὶ οἴνου. ἐνταῦθα ἔμειναν2 ἡμέρας τρεῖς καὶ ἐπεσιτίσαντο.
ἐντεῦθεν ἐξελαύνει διὰ τῆς Ἀραβίας3 τὸν Εὐφράτην4 ποταμὸν ἐν δεξιᾷ
ἔχων.
1. Ἀράξης, -ου (ὁ) = Araxes 2. Del verbo μένω 3. Ἀραβία, -ας (ἡ) = Arabia 4. Εὐφράτης, -ου (ἡ)
= Éufrates.

45. Perseguidos por Tiríbazo, los griegos llegan a un rico paraje.


Ἐντεῦθεν δ΄ ἐπορεύθησαν σταθμοὺς τρεῖς διὰ πεδίου παρασάγγας
πεντεκαίδεκα· καὶ Τιρίβαζος1 παρηκολούθει2 ἔχων τὴν ἑαυτοῦ δύναμιν,
ἀπέχων ὡς δέκα σταδίους· καὶ ἀφίκοντο3 εἰς βασίλεια καὶ κώμας.
1. Tιρίβαζος, -ου (ὁ) = Tiríbazo 2. Del verbo παρακολουθέω 3. Del verbo ἀφικνέoμαι.
AÑO 2012

46. Los griegos se adentran en el territorio de los taocos.


ἐκ δὲ τούτων ἐπορεύθησαν εἰς Ταόχους1 σταθμοὺς πέντε παρασάγγας
τριάκοντα· καὶ τὰ ἐπιτήδεια ἐπέλειπε2· χωρία γὰρ ᾤκουν3 ἰσχυρὰ οἱ Τάοχοι͵
ἐν οἷς καὶ τὰ ἐπιτήδεια ἅπαντα εἶχον.
1. Τάοχοι, -ων (οἱ): los taocos (pueblo de Asia). 2. Del verbo ἐπι-λείπω. 3. Del verbo οἰκέω.

47. Los griegos llegaron hasta el río Teleboas, que no era muy grande.
ἐντεῦθεν δ' ἐπορεύθησαν σταθμοὺς τρεῖς παρασάγγας πεντεκαίδεκα ἐπὶ
τὸν Τηλεβόαν1 ποταμόν. οὗτος δ' ἦν καλὸς μέν, μέγας δ' οὔ· κῶμαι δὲ
πολλαὶ περὶ τὸν ποταμὸν ἦσαν.
1. Τηλεβόαs, -ου (ὁ): Teleboas (río).

48. Los griegos muestran su alegría ante el carácter favorable de los sacrificios.
ἐπεὶ δὲ καλὰ ἦν τὰ σφάγια͵ ἐπαιάνιζον πάντες οἱ στρατιῶται καὶ
ἀνηλάλαζον1͵ συνωλόλυζον2 δὲ καὶ αἱ γυναῖκες ἅπασαι. πολλαὶ γὰρ ἦσαν
ἑταῖραι ἐν τῷ στρατεύματι.
1. Del verbo ἀνα-λαλάζω. 2. Del verbo συν-ολολύζω.

También podría gustarte