Ugrás a tartalomhoz

Növények/B/Békaszittyó

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 2255 bájt

Növények

Békaszittyó


Békaszittyó
Levelei
Virágzata
Békaszittyó
(Juncus effusus, Syn: )
Más neve(i): -


A békaszittyó az egyszikűek osztályának perjevirágúak rendjébe, ezen belül a szittyófélék családjába tartozó évelő növény.
A békaszittyó Európában, Ázsia mérsékelt övi és trópusi területein, valamint Afrikában, Észak-, Közép- és Dél-Amerikában található meg. Ausztráliába, Új-Zélandra és Hawaiira betelepítették ezt a növényfajt.
A békaszittyó 30–100 centiméter magas, kúszó gyöktörzsű, évelő növény. Szárai hengeresek, simák, fényes pázsitzöld színűek, tövükön 5-8 rásimuló, hüvelyszerű allevéllel. Sűrű zsombékokat alkotnak. A szárak bele tömör, folytonos, nem szaggatott.
A virágok a szár csúcsán egyenként állnak, de sokágú gomollyá szorulnak össze egy ár alakú, 15–30 centiméter hosszú buroklevél hónaljában, amely látszólag a szár folytatása, és ezáltal a virágzat oldalállásúnak tűnik. A virágtakarót 6 lándzsa alakú, kihegyezett, világoszöld lepellevél alkotja. A virágban 3 porzó és 3 bibe található. A megporzást a szél végzi. A termés barna, tojás alakú tok, mely számos magot tartalmaz. A tok csúcsa kissé bemélyedő.
A békaszittyó nedves réteken és legelőkön, patakok mentén, lápréteken, liget- és láperdőkben, mészben szegény, de tápanyagban gazdag talajokon nő.
A virágzási ideje júniustól szeptember végéig tart.


Felhasználható része(i): '


Gyógyhatása(i): '


Ellenjavallat: '


Lásd még: Mit-mihez Natúr gyógytea Tanácsok, tippek

Magyar Wikipédia: Békaszittyó


A Wikimédia Commons tartalmaz Békaszittyó témájú médiaállományokat.