A tépőzár két, horgos és hurkos elemének nagyított képe
A tépőzár napjaink egyik fontos, ma már nélkülözhetetlen oldható záró vagy rögzítő eleme. Ruházati termékeken, háztartási és lakástextíliákon, bőrdíszmű árukon, cipőkön, gyógyászati eszközökön, csomagolásokon, járműveken és sok más helyen alkalmazzák gyors, tartós, biztos megfogású zárásra, kézzel oldható nyitásra, kisebb-nagyobb tárgyak oldható rögzítésére.
A tépőzár feltalálója a svájci Georges de Mestral (1907–1990), aki az ötletet a bojtorján „működéséből” merítette, és sikerült textilből hasonlóan „horgos-hurkos” rendszert előállítania. A hagyomány szerint 1941-ben egy vadászatról hazatérve csak nagy nehezen tudta eltávolítani a bojtorján nadrágjába és kutyájának szőrébe akadt terméseit; ez adta az ötletet egy hasonló elven működő, a bojtorján apró, rugalmas horgait utánzó záróelem kifejlesztéséhez.
A tépőzáras, oldható rögzítés főleg a ruházkodásban terjedt el: eredményesen alkalmazzák
gombok, csatok,
cipzárak helyett
kabátokon,
nadrágokon, zsebek, cipők, szandálok és
csizmák zárására (cipőfűző vagy csatok helyett). Használják még különböző bőrdíszműárukon (táskákon, bőröndökön, tárcákon stb.), hátizsákokon, sporteszközökön,
szőnyegek,
függönyök, kárpitok rögzítésére, az egészségügyben
pelenkák, maszkok, gyógyászati segédeszközök stb., még
műszív rögzítésére is. Kiválóan bevált a járműiparban például üléshuzatok rögzítésére, egyes felszerelési tárgyak, kábelek rögzítésére, az
űrhajózásban ugyancsak tárgyak és az űrhajós öltözékek egyes elemeinek zárására, rögzítésére. Az űrhajósok öltözékében speciális szerepe is van, így a sisakba épített velcro-bélyeg teszi lehetővé, hogy megvakarhassák orrukat. Nagy felhasználója a tépőszalagoknak a hadsereg is, amely az egyenruhákon sok helyütt alkalmazza ezt a záróelemet. Ugyancsak katonai alkalmazása, hogy katonai járművek oldalára tépőszalaggal rögzítenek lövedékálló kerámialemezeket. A tépőzárat használják még műgyep, sőt,
paróka rögzítésére is.
_~1930.jpg)
