Ugrás a tartalomhoz

„Alaszkai vadjuh” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a ISBN link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
0 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.8.7
 
(24 közbenső módosítás, amit 5 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{Taxobox
{{Taxobox
| name = Alaszkai vadjuh
| name = Alaszkai vadjuh
| status = LC | status_system = IUCN
| status_ref = <ref>{{IUCN2008|assessors=Festa-Bianchet, M.|year=2008|id=39250|title=Ovis dalli|downloaded=5 April 2009}} Database entry includes a brief justification of why this species is of least concern.</ref>
| image = 2005_04_27_1582_Dall_Sheep.jpg
| image = 2005_04_27_1582_Dall_Sheep.jpg
| image_caption = Az alaszkai vadjuh feje. A fénykép az [[Anchorage]]-i állatkertben készült
| image_caption = Az alaszkai vadjuhkos feje. A fénykép az [[anchorage]]i állatkertben készült
| status = LC
| regnum = [[Állatok]] ''(Animalia)''
| regnum = [[Állatok]] ''(Animalia)''
| phylum = [[Gerinchúrosok]] ''(Chordata)''
| phylum = [[Gerinchúrosok]] ''(Chordata)''
10. sor: 9. sor:
| superclassis = [[Négylábúak]] ''(Tetrapoda)''
| superclassis = [[Négylábúak]] ''(Tetrapoda)''
| classis = [[Emlősök]] ''(Mammalia)''
| classis = [[Emlősök]] ''(Mammalia)''
| subclassis = [[Elevenszülő emlősök|Elevenszülők]] ''(Theria)''
| subclassis = [[Elevenszülő emlősök]] ''(Theria)''
| infraclassis+ = ''[[Eutheria]]''
| infraclassis = [[Méhlepényesek]] ''(Placentalia)''
| infraclassis = [[Méhlepényesek]] ''(Placentalia)''
| superordo = [[Laurasiatheria]]
| superordo = ''[[Laurasiatheria]]''
| ordo+++ = ''[[Scrotifera]]''
| ordo++ = ''[[Ferungulata]]''
| ordo+ = [[Patások]] ''(Ungulata)''
| ordo = [[Párosujjú patások]] ''(Artiodactyla)''
| ordo = [[Párosujjú patások]] ''(Artiodactyla)''
| subordo+++ = ''[[Artiofabula]]''
| subordo++ = ''[[Cetruminantia]]''
| subordo+ = ''[[Kérődzők|Ruminantiamorpha]]''
| subordo = [[Kérődzők]] ''(Ruminantia)''
| subordo = [[Kérődzők]] ''(Ruminantia)''
| infraordo = [[Pecora]]
| infraordo = ''[[Pecora]]''
| superfamilia = ''[[Tülkösszarvúak|Bovoidea]]''
| familia = [[Tülkösszarvúak]] ''(Bovidae)''
| familia = [[Tülkösszarvúak]] ''(Bovidae)''
| subfamilia = [[Kecskeformák]] ''(Caprinae)''
| subfamilia = [[Kecskeformák]] ''(Caprinae)''
| genus = [[Vadjuh]] ''(Ovis)''
| tribus = ''[[Caprini]]''
| genus = [[Vadjuhok]] ''(Ovis)''
| genus_authority = [[Carl von Linné|Linnaeus]], 1758
| species = '''''O. dalli'''''
| species = '''''O. dalli'''''
| binomial = Ovis dalli
| binomial = Ovis dalli
| binomial_authority = [[Edward William Nelson|Nelson]], [[1884]]
| binomial_authority = [[Edward William Nelson|Nelson]], 1884
⚫
| synonyms =
| range_map = Ovis-dalli-map.png
| range_map = Ovis-dalli-map.png
| range_map_caption = Elterjedési területe
| range_map_caption = Elterjedési területe
⚫
| synonyms =
| wikispecies = Ovis dalli
| wikispecies = Ovis dalli
| wikicommonscat = Ovis dalli
| wikicommonscat = Ovis dalli
}}
}}
⚫
Az '''alaszkai vadjuh''' vagy '''Dall-juh''' ''(Ovis dalli)'' az [[emlősök]] ''(Mammalia)'' [[osztály (rendszertan)|osztályának]] [[párosujjú patások]] ''(Artiodactyla)'' [[rend (rendszertan)|rendjébe]], ezen belül a [[tülkösszarvúak]] ''(Bovidae)'' [[család (rendszertan)|családjába]] és a [[kecskeformák]] ''(Caprinae)'' [[család (rendszertan)|alcsaládjába]] tartozó [[faj]].<ref>{{IUCN2008|assessors=Festa-Bianchet, M.|year=2008|id=39250|title=Ovis dalli|downloaded=5 April 2009}} Database entry includes a brief justification of why this species is of least concern.</ref>

⚫
Az '''alaszkai vadjuh''' vagy '''Dall-juh''' ''(Ovis dalli)'' az [[emlősök]] ''(Mammalia)'' [[osztály (rendszertan)|osztályának]] a [[párosujjú patások]] ''(Artiodactyla)'' [[rend (rendszertan)|rendjébe]], ezen belül a [[tülkösszarvúak]] ''(Bovidae)'' [[család (rendszertan)|családjába]] és a [[kecskeformák]] ''(Caprinae)'' [[család (rendszertan)|alcsaládjába]] tartozó [[faj]].


== Neve ==
== Neve ==
35. sor: 43. sor:


== Előfordulása ==
== Előfordulása ==
⚫
Az alaszkai vadjuh [[Észak-Amerika]] északnyugati részén honos. Ez a vadjuhfaj a szubarktikus hegységek lakója. Előfordulási területe [[Alaszka]], Yukon, az [[Északnyugati területek]]en levő [[Mackenzie-hegység]] és [[Brit Columbia]]. Az állat a szárazabb élőhelyeket kedveli: havasi legelők, sziklák, köves helyek. Az ilyen sziklás helyeken a ragadozók nehezebben tudják követni az állatot.
⚫
[[Fájl:Sheenjek-folyo volgye alaszkai vadjuhokkal.jpg|bélyegkép|balra|200px|Sheenjek-folyó völgye alaszkai vadjuhokkal]]

⚫
Az alaszkai vadjuh [[Észak-Amerika]] északnyugati részén honos. Ez a vadjuhfaj a szubarktikus hegységek lakója. Elterjedési területe [[Alaszka]], Yukon, az [[Északnyugati területek]]en levő [[Mackenzie-hegység]] és [[Brit Columbia]]. Az állat a szárazabb élőhelyeket kedveli: havasi legelők, sziklák, köves helyek. Az ilyen sziklás helyeken a ragadozók nehezebben tudják követni az állatot.


Az alaszkai vadjuhot a következő rezervátumokban lehet megtalálni: [[Kluane Nemzeti Park]], [[Tatshenshini-Alsek Tartományi Park]], [[Nahanni Nemzeti Park]].
Az alaszkai vadjuhot a következő rezervátumokban lehet megtalálni: [[Kluane Nemzeti Park]], [[Tatshenshini-Alsek Tartományi Park]], [[Nahanni Nemzeti Park]].


== Alfajai ==
== Alfajai ==
Az állatnak két alfaja létezik:
⚫
[[Fájl:Stone Sheep British Columbia.jpg|bélyegkép|balra|200px|''Ovis dalli stonei'' alfajból való állatok Brit Columbiában]]


*''Ovis dalli dalli'' Nelson, 1884 - az északi alfaj, amely majdnem teljesen fehér
Az állatnak két alfaja létezik: az északi alfaj, ''Ovis dalli dalli'', amely majdnem teljesen fehér, és a délebbi alfaj, ''Ovis dalli stonei'', amely piszkosbarna; tükrén és hátsó combjainak belső felén fehér foltok találhatók.
*''Ovis dalli stonei'' J. A. Allen, 1897 - a délebbi alfaj, amely piszkos barna; tükrén és hátsó combjainak belső felén fehér foltok találhatók.


A tudósok szerint a két alfajt nem lehet elkülöníteni egymástól. Észrevettek már vegyes csordákat is ahol fehérek és barnák élnek egymás mellett, ezeket egyesek egy harmadik alfajnak tekintik, ''Ovis dalli fannini''. Ezt a „harmadik alfajt” a [[Yukon (territórium)|Yukon]] területén levő [[Pelly-hegység|Pelly]]- és [[Ogilvie-hegység]]ekben lehet megtalálni.<ref name=sheldon>Sheldon, C. 1911. ''The Wilderness of the Upper Yukon''. First edition. Charles Scribner’s Sons, New York.</ref> A [[Mitokondriális genetika|Mitokondriális DNS]] nem mutat molekuláris különbséget az alfajok között,<ref name=loehr>Loehr, J., K. Worley, A. Grapputo, J. Carey, A. Veitch and D. W. Coltman. (2006) ''Evidence for cryptic glacial refugia from North American mountain sheep mitochondrial DNA'', Journal of Evolutionary Biology, 19:419-430.</ref> de a nukleáris DNS mégis alátámasztja ezt.<ref name=worley>Worley, K., Strobeck, C., Arthur, S., Carey, J., Schwantje, H., Veitch, A. & Coltman, D.W. (2004). ''Population genetic structure of North American thinhorn sheep Ovis dalli,'' Molcular Ecology 13: 2545–2556.</ref> Az alfajok megkülönböztetését a [[kanadai vadjuh]]val való kereszteződések is nehezítik.<ref name="loehr"/>
A tudósok szerint a két alfajt nem lehet elkülöníteni egymástól. Észrevettek már vegyes csordákat is ahol fehérek és barnák élnek egymás mellett, ezeket egyesek egy harmadik alfajnak tekintik, ''Ovis dalli fannini''. Ezt a „harmadik alfajt” a [[Yukon (territórium)|Yukon]] területén levő [[Pelly-hegység|Pelly]]- és [[Ogilvie-hegység]]ekben lehet megtalálni.<ref name=sheldon>Sheldon, C. 1911. ''The Wilderness of the Upper Yukon''. First edition. Charles Scribner’s Sons, New York.</ref> A [[mitokondriális genetika|mitokondriális]] [[dezoxiribonukleinsav|DNS]] nem mutat molekuláris különbséget az alfajok között,<ref name=loehr>Loehr, J., K. Worley, A. Grapputo, J. Carey, A. Veitch and D. W. Coltman. (2006) ''Evidence for cryptic glacial refugia from North American mountain sheep mitochondrial DNA'', Journal of Evolutionary Biology, 19:419-430.</ref> de a nukleáris DNS mégis alátámasztja ezt.<ref name=worley>Worley, K., Strobeck, C., Arthur, S., Carey, J., Schwantje, H., Veitch, A. & Coltman, D.W. (2004). ''Population genetic structure of North American thinhorn sheep Ovis dalli,'' Molcular Ecology 13: 2545–2556.</ref> Az alfajok megkülönböztetését a [[kanadai vadjuh]]val ''(Ovis canadensis)'' való kereszteződések is nehezítik.<ref name="loehr"/>


== Megjelenése ==
== Megjelenése ==
Színezete a fehértől a piszkos barnáig terjed. [[Szarv]]a hajlott és sárgásbarna. A hímeknek nagy, görbült szarvuk van. A nőstények szarva kisebb, karcsúbb és kevésbé görbült.
Színezete a fehértől a piszkos barnáig terjed. [[Szarv]]a hajlott és sárgásbarna. A [[hímnem (biológia)|kosoknak]] nagy, görbült szarvuk van. A [[nőnem (biológia)|nőstények]] szarva kisebb, karcsúbb és kevésbé görbült. A kos elérheti a 130-180&nbsp;centiméteres hosszúságot és a 70-110&nbsp;kilogrammos tömeget.


== Életmódja ==
== Életmódja ==
⚫
Nyáron, amikor nagy a táplálékkínálat a vadjuh sokféle növénnyel táplálkozik. Télen száraz, fagyott fűvel, ágakkal, mohával és zuzmóval táplálkozik. Főleg tavasszal az alaszkai vadjuh ásványokban gazdag gödröket keres fel, ezekhez sok kilométeres utat is képes megtenni. Az ásványok nyalogatása létfontos, mivel télen igen szegényes a tápláléka. Az állat főbb ragadozói a [[szürke farkas|farkas]]ok, a [[prérifarkas]]ok, a [[fekete medve|fekete medvék]] és a [[grizzly medve|grizzly medvék]]. A fiatal állatokat a [[szirti sas]] is képes megfogni.
⚫
[[Fájl:Dall sheep lambs.jpg|bélyegkép|balra|200px|Két alaszkai vadjuh bárány]]

⚫
Nyáron, amikor nagy a táplálékkínálat a vadjuh sokféle növénnyel táplálkozik. Télen száraz, fagyott fűvel, ágakkal, mohával és zuzmóval táplálkozik. Főleg tavasszal az alaszkai vadjuh ásványokban gazdag gödröket keres fel, ezekhez sok kilométeres utat is képes megtenni. Az ásványok nyalogatása létfontos, mivel télen igen szegényes a tápláléka.

Az állat főbb ragadozói a [[szürke farkas|farkas]]ok, a [[prérifarkas]]ok, a [[fekete medve|fekete medvék]] és a [[grizzly medve|grizzly medvék]]. A fiatal állatokat a [[szirti sas]] is képes megfogni.


== Szaporodása ==
== Szaporodása ==
A két nem külön-külön csapatban él, csak a párzási időszakban jönnek össze. A párzási időszak késő november és kora december között van. A bárányok májusban születnek.
A két nem külön-külön csapatban él, csak a párzási időszakban jönnek össze. A párzási időszak késő november és kora december között van. A bárányok májusban születnek.

== Képek ==

<gallery>
Fájl:Dall sheep in denali.jpg|Kos és
Fájl:Dall Sheep Ewe (0968efe1-d032-4834-bada-bb862e09ddfb).jpg|nőstény
⚫
Fájl:Dall sheep lambs.jpg|Két alaszkai vadjuh bárány
⚫
Fájl:Stone Sheep British Columbia.jpg|''Ovis dalli stonei'' alfajból való állatok Brit Columbiában
⚫
Fájl:Sheenjek-folyo volgye alaszkai vadjuhokkal.jpg|Sheenjek-folyó völgye alaszkai vadjuhokkal
</gallery>


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==
{{források}}
{{jegyzetek}}


== Források ==
== Források ==
*{{redlist|39250|2009-10-31}}
*{{redlist|39250|2009-10-31}}
*A.W.F. Banfield (1974). ''The Mammals of Canada''. University of Toronto Press. {{ISBN|0-8020-2137-9}}
*A.W.F. Banfield (1974). ''The Mammals of Canada''. University of Toronto Press. {{ISBN|0-8020-2137-9}}
*http://www.bucknell.edu/msw3/browse.asp?s=y&id=14200842 - Mammal Species of the World
*[http://www.bucknell.edu/msw3/browse.asp?s=y&id=14200842 Mammal Species of the World]{{Halott link|url=http://www.bucknell.edu/msw3/browse.asp?s=y&id=14200842 |date=2022-05 }}
*[http://www.mnh.si.edu/mna/image_info.cfm?species_id=242 Smithsonian Institution - North American Mammals: Ovis dalli]

=== Fordítás ===
*{{fordítás|en|Dall sheep|oldid=1012520821}}

{{Taxonbar}}
{{Portál|Biológia}}


[[Kategória:Vadjuhok]]
[[Kategória:Emlősfajok]]
[[Kategória:Emlősfajok]]
[[Kategória:Kecskeformák]]
[[Kategória:Észak-Amerika emlősei]]
[[Kategória:Szubarktikus Amerika emlősei]]
[[Kategória:A nyugat-kanadai erdő emlősei]]

A lap jelenlegi, 2022. május 6., 07:37-kori változata

Alaszkai vadjuh
Az alaszkai vadjuhkos feje. A fénykép az anchoragei állatkertben készült
Az alaszkai vadjuhkos feje. A fénykép az anchoragei állatkertben készült
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Ruminantiamorpha
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Öregcsalád: Bovoidea
Család: Tülkösszarvúak (Bovidae)
Alcsalád: Kecskeformák (Caprinae)
Nemzetség: Caprini
Nem: Vadjuhok (Ovis)
Linnaeus, 1758
Faj: O. dalli
Tudományos név
Ovis dalli
Nelson, 1884
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Alaszkai vadjuh témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Alaszkai vadjuh témájú kategóriát.

Az alaszkai vadjuh vagy Dall-juh (Ovis dalli) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a kecskeformák (Caprinae) alcsaládjába tartozó faj.[1]

Neve

[szerkesztés]

Az állat a tudományos nevét William Healey Dallról (1845-1927) kapta, aki egy amerikai természettudós volt.

Előfordulása

[szerkesztés]

Az alaszkai vadjuh Észak-Amerika északnyugati részén honos. Ez a vadjuhfaj a szubarktikus hegységek lakója. Előfordulási területe Alaszka, Yukon, az Északnyugati területeken levő Mackenzie-hegység és Brit Columbia. Az állat a szárazabb élőhelyeket kedveli: havasi legelők, sziklák, köves helyek. Az ilyen sziklás helyeken a ragadozók nehezebben tudják követni az állatot.

Az alaszkai vadjuhot a következő rezervátumokban lehet megtalálni: Kluane Nemzeti Park, Tatshenshini-Alsek Tartományi Park, Nahanni Nemzeti Park.

Alfajai

[szerkesztés]

Az állatnak két alfaja létezik:

  • Ovis dalli dalli Nelson, 1884 - az északi alfaj, amely majdnem teljesen fehér
  • Ovis dalli stonei J. A. Allen, 1897 - a délebbi alfaj, amely piszkos barna; tükrén és hátsó combjainak belső felén fehér foltok találhatók.

A tudósok szerint a két alfajt nem lehet elkülöníteni egymástól. Észrevettek már vegyes csordákat is ahol fehérek és barnák élnek egymás mellett, ezeket egyesek egy harmadik alfajnak tekintik, Ovis dalli fannini. Ezt a „harmadik alfajt” a Yukon területén levő Pelly- és Ogilvie-hegységekben lehet megtalálni.[2] A mitokondriális DNS nem mutat molekuláris különbséget az alfajok között,[3] de a nukleáris DNS mégis alátámasztja ezt.[4] Az alfajok megkülönböztetését a kanadai vadjuhval (Ovis canadensis) való kereszteződések is nehezítik.[3]

Megjelenése

[szerkesztés]

Színezete a fehértől a piszkos barnáig terjed. Szarva hajlott és sárgásbarna. A kosoknak nagy, görbült szarvuk van. A nőstények szarva kisebb, karcsúbb és kevésbé görbült. A kos elérheti a 130-180 centiméteres hosszúságot és a 70-110 kilogrammos tömeget.

Életmódja

[szerkesztés]

Nyáron, amikor nagy a táplálékkínálat a vadjuh sokféle növénnyel táplálkozik. Télen száraz, fagyott fűvel, ágakkal, mohával és zuzmóval táplálkozik. Főleg tavasszal az alaszkai vadjuh ásványokban gazdag gödröket keres fel, ezekhez sok kilométeres utat is képes megtenni. Az ásványok nyalogatása létfontos, mivel télen igen szegényes a tápláléka. Az állat főbb ragadozói a farkasok, a prérifarkasok, a fekete medvék és a grizzly medvék. A fiatal állatokat a szirti sas is képes megfogni.

Szaporodása

[szerkesztés]

A két nem külön-külön csapatban él, csak a párzási időszakban jönnek össze. A párzási időszak késő november és kora december között van. A bárányok májusban születnek.

Képek

[szerkesztés]
  • Kos és
    Kos és
  • nőstény
    nőstény
  • Két alaszkai vadjuh bárány
    Két alaszkai vadjuh bárány
  • Ovis dalli stonei alfajból való állatok Brit Columbiában
    Ovis dalli stonei alfajból való állatok Brit Columbiában
  • Sheenjek-folyó völgye alaszkai vadjuhokkal
    Sheenjek-folyó völgye alaszkai vadjuhokkal

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Festa-Bianchet, M. (2008). Ovis dalli. In: IUCN 2008. IUCN Red List of Threatened Species. Downloaded on 5 April 2009. Database entry includes a brief justification of why this species is of least concern.
  2. ↑ Sheldon, C. 1911. The Wilderness of the Upper Yukon. First edition. Charles Scribner’s Sons, New York.
  3. ↑ a b Loehr, J., K. Worley, A. Grapputo, J. Carey, A. Veitch and D. W. Coltman. (2006) Evidence for cryptic glacial refugia from North American mountain sheep mitochondrial DNA, Journal of Evolutionary Biology, 19:419-430.
  4. ↑ Worley, K., Strobeck, C., Arthur, S., Carey, J., Schwantje, H., Veitch, A. & Coltman, D.W. (2004). Population genetic structure of North American thinhorn sheep Ovis dalli, Molcular Ecology 13: 2545–2556.

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Dall sheep című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Alaszkai_vadjuh&oldid=24907040”