Ugrás a tartalomhoz

„Hóman Ottó” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TördeMici (vitalap | szerkesztései)
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.9.3
 
(15 közbenső módosítás, amit 5 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{Életrajz infobox
{{Személy infobox
|születési dátum=[[1843]]. [[szeptember 30.]]
| név=Hóman Ottó
|születési hely=[[Magyaróvár]]
| kép=Hóman Ottó.PNG
|halál dátuma= [[1903]]. [[április 15.]] {{életkor-holt|1843|09|30|1903|04|15}}
| képaláírás =
|halál helye=[[Budapest]]
| képméret= 170px
|házastárs= pusztaszentgyörgyi és tetétleni Darányi Borbála<ref>{{cite web|url=http://resolver.pim.hu/auth/PIM281962|title=Darányi Borbála|accessdate= 2015-07-01|author=|last=|first=|authorlink=|coauthors=|date=|year=|month=|format=|work=Petőfi Irodalmi Múzeum|publisher=|pages=}}</ref><ref>Magyar Polgár, 1872. október 12. Hírharang. [http://digiteka.ro/readme/276/12837/1 Online hozzáférés] {{Wayback|url=http://digiteka.ro/readme/276/12837/1 |date=20210509154932 }}</ref>
| születés dátuma =[[1843]]. [[szeptember 30.]]
|gyermekei=[[Hóman Bálint]], Hóman Borbála, Hóman Irén
| születés helye = [[Magyaróvár]]
| halál dátuma = [[1903]]. [[április 15.]] {{életkor-holt|1843|09|30|1903|04|15}}
| halál helye = [[Budapest]]
| házastárs = pusztaszentgyörgyi és tetétleni Darányi Borbála<ref>{{cite web |url=http://opac.pim.hu/index.jsp?from_page=details&page=details&dbname=gyujtemeny_kat_bib&bib1id=55500&bib1field=9992&term=Dar%C3%A1nyi+Borb%C3%A1la+1852-+%3A+h%C3%A1zast%C3%A1rs|520044|26&b_from_page=result&b_dbname=gyujtemeny_kat_bib&b_group=1&b_bib1id=20003&b_bib1field=0&b_term=281962&b_too_many_records=false&b_rc=3&b_pos=1&b_offset=1&b_stepsize=10&b_oldOffset=100000 |title=Darányi Borbála |accessdate= 2015-07-01|author= |last= |first= |authorlink= |coauthors= |date= |year= |month= |format= |work=Petőfi Irodalmi Múzeum|publisher= |pages=}}</ref>
| gyermekei = [[Hóman Bálint]], Hóman Borbála, Hóman Irén
}}
}}

'''Hóman Ottó''' ([[Magyaróvár]], [[1843]]. [[szeptember 30.]] – [[Budapest]], [[1903]]. [[április 15.]]) magyar klasszika-filológus, egyetemi tanár, lapszerkesztő, [[Hóman Bálint]] édesapja.
'''Hóman Ottó''' ([[Magyaróvár]], [[1843]]. [[szeptember 30.]] – [[Budapest]], [[1903]]. [[április 15.]]) magyar klasszika-filológus, egyetemi tanár, lapszerkesztő, [[Hóman Bálint]] édesapja.


==Élete==
==Élete==
Középiskoláit Magyaróváron és Budán végezte, majd a pesti egyetemen filológiát hallgatott. A középiskolai tanári oklevél elnyerése után 1866-tól három évig működött mint gimnáziumi tanár [[Szabadka|Szabadkán]]. 1869-70-ben külföldi egyetemeket látogatott és hosszabb ideig tartózkodott [[Göttingen]]ben, ahol bölcseleti doktorrá avatták. 1871-72-ben a pesti egyetem magántanáraként működött, 1872-ben évben az akkor megnyílt [[Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem]]re nevezték ki a klasszika-filológia rendes tanárának, 1885-ben a budapestvidéki tankerület főigazgatójává nevezték ki. 1890-től kezdve a tanárvizsgáló bizottság alelnöke és a közoktatási tanács tagja volt. 1897 és 1902 között a Közoktatásügyi Minisztériumban dolgozott, középfokú oktatással foglalkozott, 1898-ban a gimnáziumi tantervet is megreformálta.
Középiskoláit Magyaróváron és Budán végezte, majd a pesti egyetemen filológiát hallgatott. A középiskolai tanári oklevél elnyerése után 1866-tól három évig működött mint gimnáziumi tanár [[Szabadka|Szabadkán]]. 1869-70-ben külföldi egyetemeket látogatott és hosszabb ideig tartózkodott [[Göttingen]]ben, ahol bölcseleti doktorrá avatták. 1871-72-ben a pesti egyetem magántanáraként működött, 1872-ben évben az akkor megnyílt [[Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem|Kolozsvári Magyar Királyi Tudományegyetemre]] nevezték ki a klasszika-filológia rendes tanárának, 1885-ben a budapestvidéki tankerület főigazgatójává nevezték ki. 1890-től kezdve a tanárvizsgáló bizottság alelnöke és a közoktatási tanács tagja volt. 1897 és 1902 között a Közoktatásügyi Minisztériumban dolgozott, középfokú oktatással foglalkozott, 1898-ban a gimnáziumi tantervet is megreformálta.

1877-ben egy ismerősével, [[Bartal Antal]]lal közösen indította meg az Egyetemes Philologiai Közlöny című lapot, amelyet két éven át szerkesztett is.<ref>[http://adtplus.arcanum.hu/hu/collection/EgyetemesFilologiaiKozlony/ Egyetemes Philológiai Közlöny 1877-1948]</ref>


[[1890]]. [[szeptember 21.|szeptember 21]]-én [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József magyar király]] adományozott neki királyi tanácsosi címet.<ref>K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 69. kötet - 270. oldal</ref>
1877-ben egy ismerősével, [[Bartal Antal]]lal közösen indította meg az Egyetemes Philologiai Közlöny című lapot<ref>[http://adtplus.arcanum.hu/hu/collection/EgyetemesFilologiaiKozlony/ Egyetemes Philológiai Közlöny 1877-1948]</ref>, amelyet két éven át szerkesztett is.
==Házassága és gyermekei==
Hitvese a református nemesi származású pusztaszentgyörgyi és tetétleni Darányi Borbála ([[Pest (történelmi település)|Pest]], [[1852]]. [[május 9.]]–[[Budapest]], [[1908]]. [[március 2.]]),<ref name="darányiborbála">{{Cite web|url=https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/286113#|title=Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Hóman Ottóné Darányi Borbála}}</ref> akinek a szülei pusztaszentgyörgyi és tetétleni [[Darányi Ignác (ügyvéd)|Darányi Ignác]] ([[1811]]–[[1877]]) magyar ügyvéd és jószágigazgató, a budapesti [[Kálvinizmus|református]] egyháztanács és az [[Országos Magyar Gazdasági Egyesület]] igazgatósági választmányi tagja, valamint földvári és bernátfalvi Földváry Borbála ([[1820]]–[[1888]]) voltak. Az apai nagyszülei Darányi György ([[1777]]-[[1830]]) és balásfalvi Kiss Erzsébet voltak. Az anyai nagyszülei földvári és bernátfalvi Földváry Pál ([[1790]]–[[1849]]), Pest megyei földbirtokos és bernátfalvi Bernáth Terézia ([[1796]]–[[1836]]) voltak.<ref name="földvárypálhalála">{{Cite web|url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939K-TYSR-N?i=363&cc=1858355&cat=20574|title=familysearch.org - Tass - református anyakönyvek - halottak - Földváry Pál - 1849. október 7. 59 esztendős}}</ref><ref name="bernáthteréziahalála">{{Cite web|url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939K-TYQ3-Z?i=335&cc=1858355&cat=20574|title=familysearch.org - Tass - református anyakönyvek - halottak - Földváry Pálné Bernáth Terézia - 1836. október 17. - 40 esztendős}}</ref> Hóman Ottóné Darányi Borbálának a fivére [[Darányi Ignác (politikus)|Darányi Ignác]] ([[1849]]–[[1927]]) magyar jogász, agrárpolitikus, nagybirtokos, miniszter. Hóman Ottó és Darányi Borbála frigyéből született:
*dr. Hóman Ottó ([[1873]]. – [[Valjevo]] környékén, [[1914]]. [[december 9.]]), királyi járásbíró, a budapesti ítélőtábla tanács jegyzője, a magyar királyi 3. népfelkelő gyalogezred népfelkelőfőhadnagya.<ref name="ifjabbhómanottó">{{Cite web|url=https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/286111#|title=Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - ifjabb Hóman Ottó}}</ref>
*Hóman Irén
*Hóman Biri
*[[Hóman Bálint]] ([[Budapest]], [[1885]]. [[december 29.]] – [[Vác]], [[1951]]. [[június 2.]]) politikus, történész, egyetemi tanár, az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] levelező majd rendes tagja, 1933 és 1945 között pedig igazgatósági tagja is. 1932 és 1938 illetve 1939 és 1942 között Magyarország [[Magyarország oktatásügyi minisztereinek listája|vallás- és közoktatásügyi minisztere]], [[1933]]-tól [[1944]]-ig a [[Magyar Történelmi Társulat]] elnöke.


== Művei ==
== Művei ==
26. sor: 29. sor:


==Jegyzetek==
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
{{jegyzetek|oszlopok=1}}


==Források==
==Források==
* {{Szinnyei|4||h/h08546.htm}}
* {{Szinnyei|4||h/h08546.htm}}
* {{MÉL|1||ABC05727/06428.htm}}
* {{MÉL|1||ABC05727/06428.htm}}
* {{cite web |url=http://opac.pim.hu/index.jsp?from_page=result&page=details&dbname=database_csn&group=1&bib1id=20003&bib1field=0&term=281962&too_many_records=false&rc=3&pos=1&offset=1&stepsize=10&oldOffset=100000 |title=Hóman Ottó |accessdate= 2015-07-01|author= |last= |first= |authorlink= |coauthors= |date= |year= |month= |format= |work=Petőfi Irodalmi Múzeum|publisher= |pages=}}
* {{cite web |url=http://resolver.pim.hu/auth/PIM281962 |title=Hóman Ottó |accessdate= 2015-07-01|author= |last= |first= |authorlink= |coauthors= |date= |year= |month= |format= |work=Petőfi Irodalmi Múzeum|publisher= |pages=}}
* {{CitPer|szerző=Ujváry Gábor |cím=Hóman Bálint rehabilitálása |alcím= |periodika=[[Rubicon (folyóirat)|Rubicon]] |év=2015 |hónap=4 |nap= |évfolyam=XXVI |szám=281 |oldal=50|egyéb= |url= }}
* {{CitPer|szerző=Ujváry Gábor |cím=''Hóman Bálint rehabilitálása'' |alcím= |periodika=[[Rubicon (folyóirat)|Rubicon]] |év=2015 |hónap=4 |nap= |évfolyam=XXVI |szám=281 |oldal=50|egyéb= |url= }}
* [http://adatbank.transindex.ro/html/alcim_pdf9458.pdf A kolozsvári M. Kir. Ferenc József Tudományegyetem története ], adatbank.transindex.ro
* [http://adatbank.transindex.ro/html/alcim_pdf9458.pdf A kolozsvári M. Kir. Ferenc József Tudományegyetem története ], adatbank.transindex.ro


== További információk ==
== További információk ==
* Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
* Sziklay János: ''Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban''. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.


[[Kategória:1843-ban született személyek]]
[[Kategória:1843-ban született személyek]]

A lap jelenlegi, 2023. január 19., 00:29-kori változata

Hóman Ottó
Született1843. szeptember 30.
Magyaróvár
Elhunyt1903. április 15. (59 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Házastársapusztaszentgyörgyi és tetétleni Darányi Borbála[1][2]
GyermekeiHóman Bálint, Hóman Borbála, Hóman Irén
Foglalkozása
  • szerkesztő
  • egyetemi oktató
A Wikimédia Commons tartalmaz Hóman Ottó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Hóman Ottó (Magyaróvár, 1843. szeptember 30.Budapest, 1903. április 15.) magyar klasszika-filológus, egyetemi tanár, lapszerkesztő, Hóman Bálint édesapja.

Élete

[szerkesztés]

Középiskoláit Magyaróváron és Budán végezte, majd a pesti egyetemen filológiát hallgatott. A középiskolai tanári oklevél elnyerése után 1866-tól három évig működött mint gimnáziumi tanár Szabadkán. 1869-70-ben külföldi egyetemeket látogatott és hosszabb ideig tartózkodott Göttingenben, ahol bölcseleti doktorrá avatták. 1871-72-ben a pesti egyetem magántanáraként működött, 1872-ben évben az akkor megnyílt Kolozsvári Magyar Királyi Tudományegyetemre nevezték ki a klasszika-filológia rendes tanárának, 1885-ben a budapestvidéki tankerület főigazgatójává nevezték ki. 1890-től kezdve a tanárvizsgáló bizottság alelnöke és a közoktatási tanács tagja volt. 1897 és 1902 között a Közoktatásügyi Minisztériumban dolgozott, középfokú oktatással foglalkozott, 1898-ban a gimnáziumi tantervet is megreformálta.

1877-ben egy ismerősével, Bartal Antallal közösen indította meg az Egyetemes Philologiai Közlöny című lapot, amelyet két éven át szerkesztett is.[3]

1890. szeptember 21-én Ferenc József magyar király adományozott neki királyi tanácsosi címet.[4]

Házassága és gyermekei

[szerkesztés]

Hitvese a református nemesi származású pusztaszentgyörgyi és tetétleni Darányi Borbála (Pest, 1852. május 9.Budapest, 1908. március 2.),[5] akinek a szülei pusztaszentgyörgyi és tetétleni Darányi Ignác (18111877) magyar ügyvéd és jószágigazgató, a budapesti református egyháztanács és az Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgatósági választmányi tagja, valamint földvári és bernátfalvi Földváry Borbála (18201888) voltak. Az apai nagyszülei Darányi György (1777-1830) és balásfalvi Kiss Erzsébet voltak. Az anyai nagyszülei földvári és bernátfalvi Földváry Pál (17901849), Pest megyei földbirtokos és bernátfalvi Bernáth Terézia (17961836) voltak.[6][7] Hóman Ottóné Darányi Borbálának a fivére Darányi Ignác (18491927) magyar jogász, agrárpolitikus, nagybirtokos, miniszter. Hóman Ottó és Darányi Borbála frigyéből született:

Művei

[szerkesztés]
  • A saturnusi vers elmélete és története (Pest, 1871);
  • Pindar versezetei (Lipcse, 1876);
  • A comicumról Plautus Pseudolusában (Kolozsvár, 1879);
  • A középiskolai tanárok képzéséről (Bp., 1895).

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.