Ugrás a tartalomhoz

Hóman Ottó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hóman Ottó
Született1843. szeptember 30.
Magyaróvár
Elhunyt1903. április 15. (59 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Házastársapusztaszentgyörgyi és tetétleni Darányi Borbála[1][2]
GyermekeiHóman Bálint, Hóman Borbála, Hóman Irén
Foglalkozása
  • szerkesztő
  • egyetemi oktató
A Wikimédia Commons tartalmaz Hóman Ottó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Hóman Ottó (Magyaróvár, 1843. szeptember 30.Budapest, 1903. április 15.) magyar klasszika-filológus, egyetemi tanár, lapszerkesztő, Hóman Bálint édesapja.

Élete

[szerkesztés]

Középiskoláit Magyaróváron és Budán végezte, majd a pesti egyetemen filológiát hallgatott. A középiskolai tanári oklevél elnyerése után 1866-tól három évig működött mint gimnáziumi tanár Szabadkán. 1869-70-ben külföldi egyetemeket látogatott és hosszabb ideig tartózkodott Göttingenben, ahol bölcseleti doktorrá avatták. 1871-72-ben a pesti egyetem magántanáraként működött, 1872-ben évben az akkor megnyílt Kolozsvári Magyar Királyi Tudományegyetemre nevezték ki a klasszika-filológia rendes tanárának, 1885-ben a budapestvidéki tankerület főigazgatójává nevezték ki. 1890-től kezdve a tanárvizsgáló bizottság alelnöke és a közoktatási tanács tagja volt. 1897 és 1902 között a Közoktatásügyi Minisztériumban dolgozott, középfokú oktatással foglalkozott, 1898-ban a gimnáziumi tantervet is megreformálta.

1877-ben egy ismerősével, Bartal Antallal közösen indította meg az Egyetemes Philologiai Közlöny című lapot, amelyet két éven át szerkesztett is.[3]

1890. szeptember 21-én Ferenc József magyar király adományozott neki királyi tanácsosi címet.[4]

Házassága és gyermekei

[szerkesztés]

Hitvese a református nemesi származású pusztaszentgyörgyi és tetétleni Darányi Borbála (Pest, 1852. május 9.Budapest, 1908. március 2.),[5] akinek a szülei pusztaszentgyörgyi és tetétleni Darányi Ignác (18111877) magyar ügyvéd és jószágigazgató, a budapesti református egyháztanács és az Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgatósági választmányi tagja, valamint földvári és bernátfalvi Földváry Borbála (18201888) voltak. Az apai nagyszülei Darányi György (1777-1830) és balásfalvi Kiss Erzsébet voltak. Az anyai nagyszülei földvári és bernátfalvi Földváry Pál (17901849), Pest megyei földbirtokos és bernátfalvi Bernáth Terézia (17961836) voltak.[6][7] Hóman Ottóné Darányi Borbálának a fivére Darányi Ignác (18491927) magyar jogász, agrárpolitikus, nagybirtokos, miniszter. Hóman Ottó és Darányi Borbála frigyéből született:

Művei

[szerkesztés]
  • A saturnusi vers elmélete és története (Pest, 1871);
  • Pindar versezetei (Lipcse, 1876);
  • A comicumról Plautus Pseudolusában (Kolozsvár, 1879);
  • A középiskolai tanárok képzéséről (Bp., 1895).

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.