„Székely Lujza” változatai közötti eltérés

	Székely Lujza
	1928 körül
Született	Smura Lujza Magdolna; 1902. szeptember 25.; Budapest
Elhunyt	1998. június 1. (95 évesen); New York
Állampolgársága	magyar; amerikai;
Házastársa	Pethő Sándor (1926–1940); Acsay László (1942–);
Foglalkozása	színész
	IMDb;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Székely Lujza témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap jelenlegi, 2023. november 23., 22:05-kori változata

Székely Lujza, Smura Lujza Magdolna, névváltozata: Luisa Acsay (Budapest, 1902. szeptember 25. – New York, 1998. június 1.) magyar színésznő.

Élete

Smura Győző (közéletben Kalocsai) és Sárváry Janka (1878–1948)^[1] színészházaspár lánya.^[2] Édesanyja megözvegyült, majd 1912-ben férjhez ment Székely Jenő újságíróhoz, a Hírlap nyomdavállalat vezetőjéhez.^[3] Iskoláit Debrecenben végezte. 1922-től 1925-ig a budapesti Vígszínház, 1925–26-ban a Renaissance, 1927–28-ban a Fővárosi Operettszínház, 1931–32-ben a Belvárosi Színház, 1932–1934 között a Magyar Színház tagja volt. 1934–35-ben, illetve 1936–37-ben az Andrássy úti Színházban játszott. 1938-ban a Pesti Színházban lépett színpadra. A színészkamara névsorából 1941-ben – saját kérésére – törölték. Prózai és zenés művek fiatal leányalakjait formálta meg.

Magánélete

Első házastársa Pethő Sándor történész, újságíró, a Magyar Nemzet alapító főszerkesztője volt, akivel 1926. június 14-én Budapesten, az Erzsébetvárosban kötött házasságot.^[4] (Pethő gyermeke, Pethő Tibor még e házasságot megelőzően, 1918-ban született). Del Medico Imre visszaemlékezése szerint Székely hozzájuk volt hivatalos ebédre, amikor Pethő Sándor balesetet szenvedett és meghalt. A rádióban rendkívüli hírként mondták be a baleset részleteit, így a vendéglátó család már tudott Pethő haláláról, a vendégségbe érkező Székely Lujza azonban még nem, Del Medicoéknál értesült a tragédiáról.^[5] Pethő halála után két évvel, 1942 elején kötött házasságot Acsay László építészmérnökkel.^[6] Acsay aktív közéleti szereplő volt, 1931-től a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt tagja, majd az Ideiglenes Nemzetgyűlés képviselője, az FKgP balra tolódását követően 1947-től a Magyar Függetlenségi Párt tagja lett, de 1947-ben emigrálni kényszerült.^[7] A második világháború idején - különösen Acsay zsidó származása miatti 1941-es nyugdíjazása és Székely ugyanabban az évben történt visszavonulása után - a nemzeti ellenállás szervezésében vállaltak némi szerepet. Acsay pilismaróti nyaralójában bújtatták Kovács Imre parasztpárti politikust, illetve Székely barátnőjének, Karády Katalinnak a révén Kovács és Ujszászy István közötti kapcsolattartást segítették.^[8]^[9] A férjét ért politikai retorziók miatt 1947 őszén az Amerikai Egyesült Államokba emigráltak,^[10] ahol Székely élete hátralévő éveiben már sem színművészeti, sem közéleti vonalon nem játszott jelentékeny szerepet. Acsay 1992-ben, ő maga 1998-ban hunyt el New Yorkban.

Testvére Székely László volt, aki előbb a Magyar Nemzet kiadóhivatalának, majd az Új Magyarország című lapnak volt igazgatója.

Szerepei

Főbb színházi szerepei

Nichols: Ábris rózsája – Rózsa Krisztina
Conners: Fruska – Grace
Eisemann Mihály: Vadvirág – Mária
Philip Dunning: Broadway – Luci Moore
A pók – Bessie
Tizennyolcévesek – Georgette
Az utolsó bölény – Geneviéve
Nem hagyom magam – Evelyne
Vigyázat, női szakasz – Nicole
A csirkefogó – Tassy Klári
Délibáb – Annus
A nagyvilági lányok – Georgine

Filmszerepei

Diadalmas élet (1923) – Kitty
A 111-es (1937) – Aglaya hercegnő

Jegyzetek

↑ Székely Jenőné gyászjelentése (1948). (Hozzáférés: 2020. szeptember 10.)
↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 953/1900. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 10.)
↑ Sárváry Janka (Johanna) házasságkötési bejegyzése Székely Jenővel a debreceni polgári házassági akv. 566/1912. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 10.)
↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 862/1926. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 10.)
↑ Kovács Judit: A megátalkodott sajtólevelező. Magyar Nemzet, LV. évf. 303. sz. (1992. december 24.) 20. o.
↑ Tarka-barka. Film Színház Irodalom, V. évf. 8. sz. (1942. február 20.) 19. o.
↑ Kozák Péter: Acsay László. Névpont (2013) (Hozzáférés: 2020. szeptember 5.)
↑ Sipos Péter: Újszászy István, a titokzatos tábornok. História, XXIV. évf. 2. sz. (2002) 29. o.
↑ Pihurik Judit: Vallomások a holtak házából.: Ujszászy István volt vezérőrnagynak, a 2. vkf. osztály és az Államvédelmi Központ hajdani vezetőjének az ÁVH fogságában írott feljegyzései. Századok, CXLIII. évf. 1. sz. (2009) 1276. o.
↑ Pfeiffer Zoltán már New Yorkban rágalmazza a magyar demokráciát. Világosság, III. évf. 260. sz. (1947. november 14.) 5. o.

Források

Magyar asszonyok lexikona. Összeállított, előszóval és történelmi résszel ellátta Bozzay Margit. Budapest, 1931. elektronikus elérhetőség: Magyar Elektronikus Könyvtár
Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. IV. kötet (Rabatinszky Mária – Zwischenakt). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. 1931. 197. o.
Életrajza a Hangosfilm oldalán
Székely Lujza az Internet Movie Database oldalon (angolul)

Művészetportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Székely Jenőné gyászjelentése (1948). (Hozzáférés: 2020. szeptember 10.)

[2] Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 953/1900. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 10.)

[3] Sárváry Janka (Johanna) házasságkötési bejegyzése Székely Jenővel a debreceni polgári házassági akv. 566/1912. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 10.)

[4] Házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 862/1926. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 10.)

[5] Kovács Judit: A megátalkodott sajtólevelező. Magyar Nemzet, LV. évf. 303. sz. (1992. december 24.) 20. o.

[6] Tarka-barka. Film Színház Irodalom, V. évf. 8. sz. (1942. február 20.) 19. o.

[7] Kozák Péter: Acsay László. Névpont (2013) (Hozzáférés: 2020. szeptember 5.)

[8] Sipos Péter: Újszászy István, a titokzatos tábornok. História, XXIV. évf. 2. sz. (2002) 29. o.

[9] Pihurik Judit: Vallomások a holtak házából.: Ujszászy István volt vezérőrnagynak, a 2. vkf. osztály és az Államvédelmi Központ hajdani vezetőjének az ÁVH fogságában írott feljegyzései. Századok, CXLIII. évf. 1. sz. (2009) 1276. o.

[10] Pfeiffer Zoltán már New Yorkban rágalmazza a magyar demokráciát. Világosság, III. évf. 260. sz. (1947. november 14.) 5. o.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

@@ 7. sor: / 7. sor: @@
 == Élete ==
-Smura Győző (közéletben ''Kalocsai'') és Sárváry Janka (1878–1948)<ref>{{Cite web |url=https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/662498# |title=Székely Jenőné gyászjelentése (1948) |accessdate=2020-09-10}}</ref> színészházaspár lánya.<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D43S-DDQ?i=73 |title=Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 953/1900. folyószáma alatt |accessdate=2020-09-10}}</ref> Édesanyja megözvegyült, majd 1912-ben férjhez ment Székely Jenő újságíróhoz, a Hírlap nyomdavállalat vezetőjéhez.<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GTFM-3D?i=841&cc=1452460&cat=831468 |title=Sárváry Janka (Johanna) házasságkötési bejegyzése Székely Jenővel a debreceni polgári házassági akv. 566/1912. folyószáma alatt |accessdate=2020-09-10}}</ref> Iskoláit [[Debrecen|Debrecenben]] végezte. 1922-től 1925-ig a budapesti [[Vígszínház]], 1925–26-ban a Renaissance, 1927–28-ban a [[Budapesti Operettszínház|Fővárosi Operettszínház]], 1931–32-ben a [[Belvárosi Színház (1917–1951)|Belvárosi Színház]], 1932–1934 között a [[Magyar Színház (Budapest, 1897–1948)|Magyar Színház]] tagja volt. 1934–35-ben, illetve 1936–37-ben az [[Andrássy úti Színház|Andrássy úti Színházban]] játszott. 1938-ban a [[Pesti Színház|Pesti Színházban]] lépett színpadra. A színészkamara névsorából 1941-ben – saját kérésére – törölték. Prózai és zenés művek fiatal leányalakjait formálta meg.
+Smura Győző (közéletben ''Kalocsai'') és Sárváry Janka (1878–1948)<ref>{{Cite web |url=https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/662498# |title=Székely Jenőné gyászjelentése (1948) |accessdate=2020-09-10}}</ref> színészházaspár lánya.<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D43S-DDQ?i=73 |title=Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 953/1900. folyószáma alatt |accessdate=2020-09-10}}</ref> Édesanyja megözvegyült, majd 1912-ben férjhez ment Székely Jenő újságíróhoz, a Hírlap nyomdavállalat vezetőjéhez.<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GTFM-3D?i=841&cc=1452460&cat=831468 |title=Sárváry Janka (Johanna) házasságkötési bejegyzése Székely Jenővel a debreceni polgári házassági akv. 566/1912. folyószáma alatt |accessdate=2020-09-10}}</ref> Iskoláit [[Debrecen]]ben végezte. 1922-től 1925-ig a budapesti [[Vígszínház]], 1925–26-ban a Renaissance, 1927–28-ban a [[Budapesti Operettszínház|Fővárosi Operettszínház]], 1931–32-ben a [[Belvárosi Színház (1917–1951)|Belvárosi Színház]], 1932–1934 között a [[Magyar Színház (Budapest, 1897–1948)|Magyar Színház]] tagja volt. 1934–35-ben, illetve 1936–37-ben az [[Andrássy úti Színház]]ban játszott. 1938-ban a [[Pesti Színház]]ban lépett színpadra. A színészkamara névsorából 1941-ben – saját kérésére – törölték. Prózai és zenés művek fiatal leányalakjait formálta meg.
 == Magánélete ==
 [[Fájl:Philip Dunning- Broadway.jpg|bélyegkép|[[Fejes Teri]] (Mazie Smith), [[Horváthy Elvira]] (Grace) és Székely Lujza (Luci Moore) Philip Dunning ''Broadway'' című darabjában. [[Budapesti Operettszínház|Fővárosi Operettszínház]], 1927.]]
-Első házastársa [[Pethő Sándor]] történész, újságíró, a [[Magyar Nemzet (napilap, 1938–2018)|Magyar Nemzet]] alapító főszerkesztője volt, akivel 1926. június 14-én Budapesten, az Erzsébetvárosban kötött házasságot.<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6S2W-7QS?i=309 |title=Házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 862/1926. folyószáma alatt |accessdate=2020-09-10}}</ref> (Pethő gyermeke, [[Pethő Tibor]] még e házasságot megelőzően, 1918-ban született).  [[Del Medico Imre]] visszaemlékezése szerint Székely hozzájuk volt hivatalos ebédre, amikor Pethő Sándor balesetet szenvedett és meghalt. A rádióban rendkívüli hírként mondták be a baleset részleteit, így a vendéglátó család már tudott Pethő haláláról, a vendégségbe érkező Székely Lujza azonban még nem, Del Medicoéknál értesült a tragédiáról.<ref>{{CitPer|szerző=Kovács Judit |cím=A megátalkodott sajtólevelező |alcím= |periodika=[[Magyar Nemzet (napilap, 1938–2018)|Magyar Nemzet]] |év=1992 |hónap=12 |nap=24 |oldal=20 |évfolyam=55 |szám=303 }}</ref> Pethő halála után két évvel, 1942 elején kötött házasságot [[Acsay László]] építészmérnökkel.<ref>{{CitPer|szerző= |cím=Tarka-barka |alcím= |periodika=[[Film Színház Irodalom]] |év=1942 |hónap=02 |nap=20 |oldal=19 |évfolyam=5 |szám=8 }}</ref> Acsay aktív közéleti szereplő volt, 1931-től a [[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt]] tagja, majd az [[Ideiglenes Nemzetgyűlés]] képviselője, az FKgP balra tolódását követően 1947-től a [[Magyar Függetlenségi Párt]] tagja lett, de 1947-ben emigrálni kényszerült.<ref>{{CitWeb |url=http://www.nevpont.hu/view/87 |szerző=Kozák Péter |cím=Acsay László |év=2013 |oldal= |elér=2020-9-5 |weblap=Névpont }}</ref> A [[második világháború]] idején - különösen Acsay zsidó származása miatti 1941-es nyugdíjazása és Székely ugyanabban az évben történt visszavonulása után - a nemzeti ellenállás szervezésében vállaltak némi szerepet. Acsay pilismaróti nyaralójában bújtatták [[Kovács Imre (politikus)|Kovács Imre]] parasztpárti politikust, illetve Székely barátnőjének, [[Karády Katalin]]nak a révén Kovács és [[Ujszászy István]] közötti kapcsolattartást segítették.<ref>{{CitPer|szerző=[[Sipos Péter (történész)|Sipos Péter]] |cím=Újszászy István, a titokzatos tábornok |alcím= |periodika=[[História (folyóirat)|História]] |év=2002 |hónap= |nap= |oldal=29 |évfolyam=24 |szám=2 }}</ref><ref>{{CitPer|szerző=Pihurik Judit |cím=Vallomások a holtak házából. |alcím=Ujszászy István volt vezérőrnagynak, a 2. vkf. osztály és az Államvédelmi Központ hajdani vezetőjének az ÁVH fogságában írott feljegyzései |periodika=[[Századok (folyóirat)|Századok]] |év=2009 |hónap= |nap= |oldal=1276 |évfolyam=143 |szám=1 }}</ref> A férjét ért politikai retorziók miatt 1947 őszén az Amerikai Egyesült Államokba emigráltak,<ref>{{CitPer|szerző= |cím=Pfeiffer Zoltán már New Yorkban rágalmazza a magyar demokráciát  |alcím= |periodika=Világosság |év=1947 |hónap=11 |nap=14 |oldal=5 |évfolyam=3 |szám=260 }}</ref> ahol Székely élete hátralévő éveiben már sem színművészeti, sem közéleti vonalon nem játszott jelentékeny szerepet. Acsay 1992-ben, ő maga 1998-ban hunyt el New Yorkban.
+Első házastársa [[Pethő Sándor]] történész, újságíró, a [[Magyar Nemzet (napilap, 1938–2018)|Magyar Nemzet]] alapító főszerkesztője volt, akivel 1926. június 14-én Budapesten, az Erzsébetvárosban kötött házasságot.<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6S2W-7QS?i=309 |title=Házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 862/1926. folyószáma alatt |accessdate=2020-09-10}}</ref> (Pethő gyermeke, [[Pethő Tibor]] még e házasságot megelőzően, 1918-ban született). [[Del Medico Imre]] visszaemlékezése szerint Székely hozzájuk volt hivatalos ebédre, amikor Pethő Sándor balesetet szenvedett és meghalt. A rádióban rendkívüli hírként mondták be a baleset részleteit, így a vendéglátó család már tudott Pethő haláláról, a vendégségbe érkező Székely Lujza azonban még nem, Del Medicoéknál értesült a tragédiáról.<ref>{{CitPer|szerző=Kovács Judit |cím=A megátalkodott sajtólevelező |alcím= |periodika=[[Magyar Nemzet (napilap, 1938–2018)|Magyar Nemzet]] |év=1992 |hónap=12 |nap=24 |oldal=20 |évfolyam=55 |szám=303 }}</ref> Pethő halála után két évvel, 1942 elején kötött házasságot [[Acsay László]] építészmérnökkel.<ref>{{CitPer|szerző= |cím=Tarka-barka |alcím= |periodika=[[Film Színház Irodalom]] |év=1942 |hónap=02 |nap=20 |oldal=19 |évfolyam=5 |szám=8 }}</ref> Acsay aktív közéleti szereplő volt, 1931-től a [[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt]] tagja, majd az [[Ideiglenes Nemzetgyűlés]] képviselője, az FKgP balra tolódását követően 1947-től a [[Magyar Függetlenségi Párt]] tagja lett, de 1947-ben emigrálni kényszerült.<ref>{{CitWeb |url=http://www.nevpont.hu/view/87 |szerző=Kozák Péter |cím=Acsay László |év=2013 |oldal= |elér=2020-9-5 |weblap=Névpont }}</ref> A [[második világháború]] idején - különösen Acsay zsidó származása miatti 1941-es nyugdíjazása és Székely ugyanabban az évben történt visszavonulása után - a nemzeti ellenállás szervezésében vállaltak némi szerepet. Acsay pilismaróti nyaralójában bújtatták [[Kovács Imre (politikus)|Kovács Imre]] parasztpárti politikust, illetve Székely barátnőjének, [[Karády Katalin]]nak a révén Kovács és [[Ujszászy István]] közötti kapcsolattartást segítették.<ref>{{CitPer|szerző=[[Sipos Péter (történész)|Sipos Péter]] |cím=Újszászy István, a titokzatos tábornok |alcím= |periodika=[[História (folyóirat)|História]] |év=2002 |hónap= |nap= |oldal=29 |évfolyam=24 |szám=2 }}</ref><ref>{{CitPer|szerző=Pihurik Judit |cím=Vallomások a holtak házából. |alcím=Ujszászy István volt vezérőrnagynak, a 2. vkf. osztály és az Államvédelmi Központ hajdani vezetőjének az ÁVH fogságában írott feljegyzései |periodika=[[Századok (folyóirat)|Századok]] |év=2009 |hónap= |nap= |oldal=1276 |évfolyam=143 |szám=1 }}</ref> A férjét ért politikai retorziók miatt 1947 őszén az Amerikai Egyesült Államokba emigráltak,<ref>{{CitPer|szerző= |cím=Pfeiffer Zoltán már New Yorkban rágalmazza a magyar demokráciát  |alcím= |periodika=Világosság |év=1947 |hónap=11 |nap=14 |oldal=5 |évfolyam=3 |szám=260 }}</ref> ahol Székely élete hátralévő éveiben már sem színművészeti, sem közéleti vonalon nem játszott jelentékeny szerepet. Acsay 1992-ben, ő maga 1998-ban hunyt el New Yorkban.
 Testvére Székely László volt, aki előbb a ''Magyar Nemzet'' kiadóhivatalának, majd az ''Új Magyarország'' című lapnak volt igazgatója.
@@ 43. sor: / 43. sor: @@
 == Források ==
+* {{Magyar asszonyok lexikona}}
-* Magyar asszonyok lexikona. Összeáll., előszóval és történelmi résszel ellátta Bozzay Margit. Budapest, 1931. Stephanum ny. VI, 1066 h.
-* [https://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz24/201.html Magyar színházművészeti lexikon]. Főszerk. Székely György. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994.
+* {{Magyar színházművészeti lexikon|2=https://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz24/201.html}}
+* {{Magyar színművészeti lexikon|4|3=197|4=IV/szin_IV.0260.pdf}}
-* [https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0260.pdf Magyar Színművészeti Lexikon]. Szerk. Schöpflin Aladár. Budapest, Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, 1929.
 * [https://www.hangosfilm.hu/filmenciklopedia/szekely-lujza Életrajza] a Hangosfilm oldalán
 * {{IMDb név|nm0843905}}
 {{Nemzetközi katalógusok}}
+{{Portál|Művészet}}
 [[Kategória:Magyar színésznők]]
 [[Kategória:1902-ben született személyek]]
 [[Kategória:1998-ban elhunyt személyek]]
 [[Kategória:Budapesten született személyek]]
-[[Kategória:Emigráns magyarok]]
+[[Kategória:Magyar emigránsok az Amerikai Egyesült Államokban]]
-[[Kategória:Nevet változtatott személyek]]
+[[Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek]]

Székely Lujza

1928 körül
Született	Smura Lujza Magdolna 1902. szeptember 25. Budapest
Elhunyt	1998. június 1. (95 évesen) New York
Állampolgársága	magyar amerikai
Házastársa	Pethő Sándor (1926–1940) Acsay László (1942–)
Foglalkozása	színész

IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Székely Lujza témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség