Ugrás a tartalomhoz

Székely Lujza

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Székely Lujza
1928 körül
1928 körül
SzületettSmura Lujza Magdolna
1902. szeptember 25.
Budapest
Elhunyt1998. június 1. (95 évesen)
New York
Állampolgársága
Házastársa
Foglalkozásaszínész

A Wikimédia Commons tartalmaz Székely Lujza témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Székely Lujza, Smura Lujza Magdolna, névváltozata: Luisa Acsay (Budapest, 1902. szeptember 25.New York, 1998. június 1.) magyar színésznő.

Élete

[szerkesztés]

Smura Győző (közéletben Kalocsai) és Sárváry Janka (1878–1948)[1] színészházaspár lánya.[2] Édesanyja megözvegyült, majd 1912-ben férjhez ment Székely Jenő újságíróhoz, a Hírlap nyomdavállalat vezetőjéhez.[3] Iskoláit Debrecenben végezte. 1922-től 1925-ig a budapesti Vígszínház, 1925–26-ban a Renaissance, 1927–28-ban a Fővárosi Operettszínház, 1931–32-ben a Belvárosi Színház, 1932–1934 között a Magyar Színház tagja volt. 1934–35-ben, illetve 1936–37-ben az Andrássy úti Színházban játszott. 1938-ban a Pesti Színházban lépett színpadra. A színészkamara névsorából 1941-ben – saját kérésére – törölték. Prózai és zenés művek fiatal leányalakjait formálta meg.

Magánélete

[szerkesztés]
Fejes Teri (Mazie Smith), Horváthy Elvira (Grace) és Székely Lujza (Luci Moore) Philip Dunning Broadway című darabjában. Fővárosi Operettszínház, 1927.

Első házastársa Pethő Sándor történész, újságíró, a Magyar Nemzet alapító főszerkesztője volt, akivel 1926. június 14-én Budapesten, az Erzsébetvárosban kötött házasságot.[4] (Pethő gyermeke, Pethő Tibor még e házasságot megelőzően, 1918-ban született). Del Medico Imre visszaemlékezése szerint Székely hozzájuk volt hivatalos ebédre, amikor Pethő Sándor balesetet szenvedett és meghalt. A rádióban rendkívüli hírként mondták be a baleset részleteit, így a vendéglátó család már tudott Pethő haláláról, a vendégségbe érkező Székely Lujza azonban még nem, Del Medicoéknál értesült a tragédiáról.[5] Pethő halála után két évvel, 1942 elején kötött házasságot Acsay László építészmérnökkel.[6] Acsay aktív közéleti szereplő volt, 1931-től a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt tagja, majd az Ideiglenes Nemzetgyűlés képviselője, az FKgP balra tolódását követően 1947-től a Magyar Függetlenségi Párt tagja lett, de 1947-ben emigrálni kényszerült.[7] A második világháború idején - különösen Acsay zsidó származása miatti 1941-es nyugdíjazása és Székely ugyanabban az évben történt visszavonulása után - a nemzeti ellenállás szervezésében vállaltak némi szerepet. Acsay pilismaróti nyaralójában bújtatták Kovács Imre parasztpárti politikust, illetve Székely barátnőjének, Karády Katalinnak a révén Kovács és Ujszászy István közötti kapcsolattartást segítették.[8][9] A férjét ért politikai retorziók miatt 1947 őszén az Amerikai Egyesült Államokba emigráltak,[10] ahol Székely élete hátralévő éveiben már sem színművészeti, sem közéleti vonalon nem játszott jelentékeny szerepet. Acsay 1992-ben, ő maga 1998-ban hunyt el New Yorkban.

Testvére Székely László volt, aki előbb a Magyar Nemzet kiadóhivatalának, majd az Új Magyarország című lapnak volt igazgatója.

Szerepei

[szerkesztés]

Főbb színházi szerepei

[szerkesztés]
  • Nichols: Ábris rózsája – Rózsa Krisztina
  • Conners: Fruska – Grace
  • Eisemann Mihály: Vadvirág – Mária
  • Philip Dunning: Broadway – Luci Moore
  • A pók – Bessie
  • Tizennyolcévesek – Georgette
  • Az utolsó bölény – Geneviéve
  • Nem hagyom magam – Evelyne
  • Vigyázat, női szakasz – Nicole
  • A csirkefogó – Tassy Klári
  • Délibáb – Annus
  • A nagyvilági lányok – Georgine

Filmszerepei

[szerkesztés]
  • Diadalmas élet (1923) – Kitty
  • A 111-es (1937) – Aglaya hercegnő

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Székely Jenőné gyászjelentése (1948). (Hozzáférés: 2020. szeptember 10.)
  2. Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 953/1900. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 10.)
  3. Sárváry Janka (Johanna) házasságkötési bejegyzése Székely Jenővel a debreceni polgári házassági akv. 566/1912. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 10.)
  4. Házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 862/1926. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 10.)
  5. Kovács Judit: A megátalkodott sajtólevelező. Magyar Nemzet, LV. évf. 303. sz. (1992. december 24.) 20. o.
  6. Tarka-barka. Film Színház Irodalom, V. évf. 8. sz. (1942. február 20.) 19. o.
  7. Kozák Péter: Acsay László. Névpont (2013) (Hozzáférés: 2020. szeptember 5.)
  8. Sipos Péter: Újszászy István, a titokzatos tábornok. História, XXIV. évf. 2. sz. (2002) 29. o.
  9. Pihurik Judit: Vallomások a holtak házából.: Ujszászy István volt vezérőrnagynak, a 2. vkf. osztály és az Államvédelmi Központ hajdani vezetőjének az ÁVH fogságában írott feljegyzései. Századok, CXLIII. évf. 1. sz. (2009) 1276. o.
  10. Pfeiffer Zoltán már New Yorkban rágalmazza a magyar demokráciát. Világosság, III. évf. 260. sz. (1947. november 14.) 5. o.

Források

[szerkesztés]