Ugrás a tartalomhoz

„Horda” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
(20 közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{építés alatt}}
{{más|Arany Horda}}
{{más|Arany Horda}}
[[File:World in 2000 BC.svg|bélyeg|400px|A hordákban élő vadászok és gyűjtögetők elterjedtsége 4000 évvel ezelőtt (sárgával jelölve)]]
A '''horda''' [[történettudomány]]i, [[antropológia]]i fogalma az [[ősközösség]]i [[társadalom]]ban együtt élő emberek csoportja, a [[nemzetség (társadalmi csoport)|nemzetségi]]-[[törzs (társadalmi csoport)|törzsi]] szerveződést megelőző lépcsőfok. Egymással rokonságban álló családok laza együttese, anyai vagy apai leszármazási alapon rendeződve, általában maximum 30–50 személy.{{sfn|Zatrev|2014|p=260}}
[[File:ArchaeoGLOBE_FHG.gif|bélyeg|400px|A hordákban élő vadászok és gyűjtögetők elterjedtsége különböző korokban]]
[[Fájl:Bosjesmannendorp.JPG|bélyeg|300px|[[Szanok|Szan]] horda ideiglenes településének részlete Namíbiában]]
A '''horda''' [[történettudomány]]i, [[antropológia]]i fogalma – a szó köznapi, pejoratív jelentésétől eltérően – az [[ősközösség]]i [[társadalom]]ban együtt élő emberek csoportja, a [[nemzetség (társadalmi csoport)|nemzetségi]]-[[törzs (társadalmi csoport)|törzsi]] szerveződést megelőző lépcsőfok. Egymással rokonságban álló családok laza együttese, anyai vagy apai leszármazási alapon rendeződve, általában maximum 30–50 személy.{{sfn|Zatrev|2014|p=260}}

== Jellemzői ==
A [[vadászat és gyűjtögetés|vadászó-gyűjtögető]] létfenntartást folytató hordák laza, esetenként az évszaktól és a vadászati, gyűjtögetési lehetőségektől függően váltakozó létszámú, egyesülő és szétváló csoportokban élnek és [[nomadizmus|vándorolnak]].{{sfn|Briggs|1982|p=111}} Társadalmuk hatalmi szerkezete egyenlősítő, [[Egalitarizmus|egalitáriánus]]. A legjobb vadászok képességeit elismerik, de ez nem vezet nagyobb hatalomhoz, vagy a többiek feletti ellenőrzés igényéhez, mivel ezt a többiek nem fogadnák el.{{sfn|Erdal|Whiten|Boehm|Knauft|1994|pp=176–177}} A közös döntéseket hosszas tanácskozásokon alakítják ki az idősebbek részvételével.

== Példák ==
Történetileg a hordák a világ minden, az ember által meghódított részén léteztek, de a civilizációk fejlődésével visszaszorultak a nehezebb megélhetést biztosító területekre, az [[esőerdő]]kbe, a [[tundra|tundrákra]], az [[Arktisz|északi-sarki]] jégmezőkre és a [[félsivatag]]okba.{{sfn|Berdichewsky|1979|p=5}} E társadalmi forma legtovább fennmaradt példái többek között a [[szanok]] [[Dél-Afrika (régió)|Dél-Afrikában]], a [[pigmeusok]] [[Közép-Afrika|Közép-Afrikában]] az [[ausztrál őslakosok]] sok csoportja, valamint a [[sosonok]] az Egyesült Államokban, .


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==
11. sor: 19. sor:
== Források ==
== Források ==
*{{hely|Akadkislex}}{{CitLib|szerző=|cím=Akadémiai kislexikon|hely=Budapest |kiadó=Akadémiai |év=1990|isbn=963 05 5279 5}}
*{{hely|Akadkislex}}{{CitLib|szerző=|cím=Akadémiai kislexikon|hely=Budapest |kiadó=Akadémiai |év=1990|isbn=963 05 5279 5}}
*{{hely|Bjerre}}{{CitLib |szerző=Jens Bjerre |cím=Kalahári |alcím= Kőkori emberek az atomkorban|kiadás= |hely=Budapest |kiadó=Gondolat |év=1964 |sorozat=Világjárók |sorozatszám=35 }}
*{{hely|Értelmező}}{{CitLib|szerző=|cím=Magyar Értelmező Kéziszótár I-II|hely=Budapest |kiadó=Akadémiai |év=1987 |isbn= 963 05 4557 8}}
*{{hely|Értelmező}}{{CitLib|szerző=|cím=Magyar Értelmező Kéziszótár I-II|hely=Budapest |kiadó=Akadémiai |év=1987 |isbn= 963 05 4557 8}}
*{{Cite book
| chapter = Anthropology and the Peasant Mode of Production
| last = Berdichewsky
| first = Bernardo
| year = 1979
| title = Anthropology and Social Change in Rural Areas
| editor-last = Berdichewsky
| editor-first = Bernardo
| publisher = Walter de Gruyter
| pages = [https://archive.org/details/anthropologysoci0000unse_y6j5/page/5 5–39]
| chapter-url = https://books.google.com/books?id=06zFjl3LdekC&pg=PA5
| isbn = 978-3-110-80773-8
| url = https://archive.org/details/anthropologysoci0000unse_y6j5/page/5
}}
*{{Cite book| chapter = Living Dangerously:The contradictory foundations of value in Canadian Inuit society
| last = Briggs | first = Jean L.
| year = 1982
| title = Politics and History in Band Societies
| editor1-last = Leacock | editor1-first = Eleanor
| editor2-last = Lee | editor2-first = Richard B.
| publisher = Cambridge University Press
| pages = 109–132
| chapter-url = https://books.google.com/books?id=wHs6AAAAIAAJ&pg=PA109
| isbn = 978-0-521-28412-7
}}

*{{Cite book| chapter = The co-evolation of human intersubjectivity, morality, and language
| last = Zatrev | first = Jordan
| year = 2014
| title = The Social Origins of Language
| editor1-last = Dor | editor1-first = Daniel
| editor2-last = Knight | editor2-first = Chris
| editor3-last = Lewis | editor3-first = Jerome
| publisher = Oxford University Press
| pages = 249–266
| chapter-url = https://books.google.com/books?id=1_k_BAAAQBAJ&pg=PA260
| isbn = 978-0-191-64312-5
}}


== További információk ==
== További információk ==
*Barnard, Alan. Hunters and Herders of Southern Africa: A Comparative Ethnography of the Khoisan Peoples. Cambridge University Press, 1992.
*Barnard, Alan. Hunters and Herders of Southern Africa: A Comparative Ethnography of the Khoisan Peoples. Cambridge University Press, 1992.
*Thomas, Elizabeth Marshall. “Bushmen of the Kalahari,” National Geographic (June 1963) 866-888.
*Thomas, Elizabeth Marshall. “Bushmen of the Kalahari,” National Geographic (June 1963) 866-888.
*{{Cite journal | title = Residential Group Compositions among the Alyawarra
| last = Denham | first = Woodrow W.
| journal = Mathematical Anthropology and Cultural Theory
| date = May 2014 | volume = 6 | issue = 1 | pages = 1–132
| url = https://escholarship.org/uc/item/67g000jk
}}
*{{Cite journal | title = On Human Egalitarianism: An Evolutionary Product of Machiavellian Status Escalation?
| last1 = Erdal | first1 = David
| last2 = Whiten | first2 = Andrew
| last3 = Boehm | first3 = Christopher
| last4 = Knauft | first4 = Bruce
| journal = Current Anthropology
| date = April 1994 | volume = 35 | issue = 2 | pages = 175–183
| url = http://www.unl.edu/rhames/courses/current/readings/erdal.pdf | doi=10.1086/204255
| s2cid = 53652577 }}
*{{Cite book| title = The Notion of Tribe
| last = Fried | first = Morton Herbert
| year = 1975
| publisher = Cummings Pub. Co.
| isbn = 978-0-846-51548-7
}}
*{{Cite book| title = The People of Denendeh: Ethnohistory of the Indians of Canada's Northwest Territories
| last = Helm | first = June
| author-link = June Helm
| year = 2000
| publisher = University of Iowa Press
| url = https://books.google.com/books?id=6itZBvkzd-sC&pg=PA2
| isbn = 978-0-877-45735-0
}}
*{{Cite book| title = The Lifeways of Hunter-Gatherers: The Foraging Spectrum
| last = Kelly | first = Robert L.
| author-link = Robert Laurens Kelly
| year = 2013
| publisher = Cambridge University Press
| url = https://books.google.com/books?id=CDAWBQAAQBAJ&pg=PA2
| isbn = 978-1-107-02487-8
}}
*{{Cite journal | title = Notes on the Social Organization of Australian Tribes
| last = Radcliffe-Brown | first = A. R.
| author-link = Alfred Radcliffe-Brown
| journal = The Journal of the Royal Anthropological Institute of Great Britain and Ireland
| date = July–December 1918 | volume = 48 | pages = 222–253
| doi = 10.2307/2843422 | jstor = 2843422
}}
*{{Cite book| chapter = The Native Inhabitants
| last = Schapera | first = I
| year = 1963
| title = The Cambridge History of the British Empire: South Africa, Rhodesia, and the High Commission territories
| editor-last = Walker | editor-first = Eric Anderson
| volume = 8 | pages = 21–49
| publisher = Cambridge University Press
| chapter-url = https://books.google.com/books?id=0Sk8AAAAIAAJ&pg=PA23
}}


== Kapcsolódó szócikkek ==
== Kapcsolódó szócikkek ==
*[[Mindennapi élet a Kalahári sivatagban]]

*[[Szanok]]
*[[Vadászat és gyűjtögetés]]


[[Kategória:Társadalom]]
[[Kategória:Társadalom]]

A lap jelenlegi, 2023. december 23., 19:04-kori változata

A hordákban élő vadászok és gyűjtögetők elterjedtsége 4000 évvel ezelőtt (sárgával jelölve)
A hordákban élő vadászok és gyűjtögetők elterjedtsége különböző korokban
Szan horda ideiglenes településének részlete Namíbiában

A horda történettudományi, antropológiai fogalma – a szó köznapi, pejoratív jelentésétől eltérően – az ősközösségi társadalomban együtt élő emberek csoportja, a nemzetségi-törzsi szerveződést megelőző lépcsőfok. Egymással rokonságban álló családok laza együttese, anyai vagy apai leszármazási alapon rendeződve, általában maximum 30–50 személy.[1]

Jellemzői

[szerkesztés]

A vadászó-gyűjtögető létfenntartást folytató hordák laza, esetenként az évszaktól és a vadászati, gyűjtögetési lehetőségektől függően váltakozó létszámú, egyesülő és szétváló csoportokban élnek és vándorolnak.[2] Társadalmuk hatalmi szerkezete egyenlősítő, egalitáriánus. A legjobb vadászok képességeit elismerik, de ez nem vezet nagyobb hatalomhoz, vagy a többiek feletti ellenőrzés igényéhez, mivel ezt a többiek nem fogadnák el.[3] A közös döntéseket hosszas tanácskozásokon alakítják ki az idősebbek részvételével.

Példák

[szerkesztés]

Történetileg a hordák a világ minden, az ember által meghódított részén léteztek, de a civilizációk fejlődésével visszaszorultak a nehezebb megélhetést biztosító területekre, az esőerdőkbe, a tundrákra, az északi-sarki jégmezőkre és a félsivatagokba.[4] E társadalmi forma legtovább fennmaradt példái többek között a szanok Dél-Afrikában, a pigmeusok Közép-Afrikában az ausztrál őslakosok sok csoportja, valamint a sosonok az Egyesült Államokban, .

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Zatrev 2014, 260. o.
  2. Briggs 1982, 111. o.
  3. Erdal et al. 1994, 176–177. o.
  4. Berdichewsky 1979, 5. o.

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Band society című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]
  • Zatrev, Jordan. The co-evolation of human intersubjectivity, morality, and language, The Social Origins of Language. Oxford University Press, 249–266. o. (2014). ISBN 978-0-191-64312-5 

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]