„Horda” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
(11 közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{építés alatt}} |
|||
{{más|Arany Horda}} |
{{más|Arany Horda}} |
||
[[File:World in 2000 BC.svg|bélyeg|400px|A hordákban élő vadászok és gyűjtögetők elterjedtsége 4000 évvel ezelőtt (sárgával jelölve)]] |
[[File:World in 2000 BC.svg|bélyeg|400px|A hordákban élő vadászok és gyűjtögetők elterjedtsége 4000 évvel ezelőtt (sárgával jelölve)]] |
||
[[File:ArchaeoGLOBE_FHG.gif|bélyeg|400px|A hordákban élő vadászok és gyűjtögetők elterjedtsége különböző korokban]] |
[[File:ArchaeoGLOBE_FHG.gif|bélyeg|400px|A hordákban élő vadászok és gyűjtögetők elterjedtsége különböző korokban]] |
||
[[Fájl:Bosjesmannendorp.JPG|bélyeg|300px|[[Szanok|Szan]] horda ideiglenes településének részlete Namíbiában]] |
[[Fájl:Bosjesmannendorp.JPG|bélyeg|300px|[[Szanok|Szan]] horda ideiglenes településének részlete Namíbiában]] |
||
A '''horda''' [[történettudomány]]i, [[antropológia]]i fogalma az [[ősközösség]]i [[társadalom]]ban együtt élő emberek csoportja, a [[nemzetség (társadalmi csoport)|nemzetségi]]-[[törzs (társadalmi csoport)|törzsi]] szerveződést megelőző lépcsőfok. Egymással rokonságban álló családok laza együttese, anyai vagy apai leszármazási alapon rendeződve, általában maximum 30–50 személy.{{sfn|Zatrev|2014|p=260}} |
A '''horda''' [[történettudomány]]i, [[antropológia]]i fogalma – a szó köznapi, pejoratív jelentésétől eltérően – az [[ősközösség]]i [[társadalom]]ban együtt élő emberek csoportja, a [[nemzetség (társadalmi csoport)|nemzetségi]]-[[törzs (társadalmi csoport)|törzsi]] szerveződést megelőző lépcsőfok. Egymással rokonságban álló családok laza együttese, anyai vagy apai leszármazási alapon rendeződve, általában maximum 30–50 személy.{{sfn|Zatrev|2014|p=260}} |
||
== Jellemzői == |
== Jellemzői == |
||
A [[vadászat és gyűjtögetés|vadászó-gyűjtögető]] létfenntartást folytató hordák laza, esetenként az évszaktól és a vadászati, gyűjtögetési lehetőségektől váltakozó létszámú, egyesülő és szétváló csoportokban élnek és [[nomadizmus|vándorolnak]].{{sfn|Briggs|1982|p=111}} Társadalmuk hatalmi szerkezete egyenlősítő, [[Egalitarizmus|egalitáriánus]]. A legjobb vadászok képességeit elismerik, de ez nem vezet nagyobb hatalomhoz, vagy a többiek feletti ellenőrzés igényéhez, mivel ezt a többiek nem fogadnák el.{{sfn|Erdal|Whiten|Boehm|Knauft|1994|pp=176–177}} A közös döntéseket hosszas tanácskozásokon alakítják ki az idősebbek részvételével. |
A [[vadászat és gyűjtögetés|vadászó-gyűjtögető]] létfenntartást folytató hordák laza, esetenként az évszaktól és a vadászati, gyűjtögetési lehetőségektől függően váltakozó létszámú, egyesülő és szétváló csoportokban élnek és [[nomadizmus|vándorolnak]].{{sfn|Briggs|1982|p=111}} Társadalmuk hatalmi szerkezete egyenlősítő, [[Egalitarizmus|egalitáriánus]]. A legjobb vadászok képességeit elismerik, de ez nem vezet nagyobb hatalomhoz, vagy a többiek feletti ellenőrzés igényéhez, mivel ezt a többiek nem fogadnák el.{{sfn|Erdal|Whiten|Boehm|Knauft|1994|pp=176–177}} A közös döntéseket hosszas tanácskozásokon alakítják ki az idősebbek részvételével. |
||
== Példák == |
== Példák == |
||
Történetileg a hordák a világ minden, az ember által meghódított részén léteztek, de a civilizációk fejlődésével visszaszorultak a nehezebb megélhetést biztosító területekre, az [[esőerdő]]kbe, a [[tundra|tundrákra]] az [[Arktisz|északi-sarki]] jégmezőkre és a |
Történetileg a hordák a világ minden, az ember által meghódított részén léteztek, de a civilizációk fejlődésével visszaszorultak a nehezebb megélhetést biztosító területekre, az [[esőerdő]]kbe, a [[tundra|tundrákra]], az [[Arktisz|északi-sarki]] jégmezőkre és a [[félsivatag]]okba.{{sfn|Berdichewsky|1979|p=5}} E társadalmi forma legtovább fennmaradt példái többek között a [[szanok]] [[Dél-Afrika (régió)|Dél-Afrikában]], a [[pigmeusok]] [[Közép-Afrika|Közép-Afrikában]] az [[ausztrál őslakosok]] sok csoportja, valamint a [[sosonok]] az Egyesült Államokban, . |
||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
20. sor: | 19. sor: | ||
== Források == |
== Források == |
||
*{{hely|Akadkislex}}{{CitLib|szerző=|cím=Akadémiai kislexikon|hely=Budapest |kiadó=Akadémiai |év=1990|isbn=963 05 5279 5}} |
*{{hely|Akadkislex}}{{CitLib|szerző=|cím=Akadémiai kislexikon|hely=Budapest |kiadó=Akadémiai |év=1990|isbn=963 05 5279 5}} |
||
*{{hely|Bjerre}}{{CitLib |szerző=Jens Bjerre |cím=Kalahári |alcím= Kőkori emberek az atomkorban|kiadás= |hely=Budapest |kiadó=Gondolat |év=1964 |sorozat=Világjárók |sorozatszám=35 }} |
|||
*{{hely|Értelmező}}{{CitLib|szerző=|cím=Magyar Értelmező Kéziszótár I-II|hely=Budapest |kiadó=Akadémiai |év=1987 |isbn= 963 05 4557 8}} |
*{{hely|Értelmező}}{{CitLib|szerző=|cím=Magyar Értelmező Kéziszótár I-II|hely=Budapest |kiadó=Akadémiai |év=1987 |isbn= 963 05 4557 8}} |
||
*{{Cite book |
|||
| chapter = Anthropology and the Peasant Mode of Production |
|||
| last = Berdichewsky |
|||
| first = Bernardo |
|||
| year = 1979 |
|||
| title = Anthropology and Social Change in Rural Areas |
|||
| editor-last = Berdichewsky |
|||
| editor-first = Bernardo |
|||
| publisher = Walter de Gruyter |
|||
| pages = [https://archive.org/details/anthropologysoci0000unse_y6j5/page/5 5–39] |
|||
| chapter-url = https://books.google.com/books?id=06zFjl3LdekC&pg=PA5 |
|||
| isbn = 978-3-110-80773-8 |
|||
| url = https://archive.org/details/anthropologysoci0000unse_y6j5/page/5 |
|||
}} |
|||
*{{Cite book| chapter = Living Dangerously:The contradictory foundations of value in Canadian Inuit society |
|||
| last = Briggs | first = Jean L. |
|||
| year = 1982 |
|||
| title = Politics and History in Band Societies |
|||
| editor1-last = Leacock | editor1-first = Eleanor |
|||
| editor2-last = Lee | editor2-first = Richard B. |
|||
| publisher = Cambridge University Press |
|||
| pages = 109–132 |
|||
| chapter-url = https://books.google.com/books?id=wHs6AAAAIAAJ&pg=PA109 |
|||
| isbn = 978-0-521-28412-7 |
|||
}} |
|||
*{{Cite book| chapter = The co-evolation of human intersubjectivity, morality, and language |
|||
| last = Zatrev | first = Jordan |
|||
| year = 2014 |
|||
| title = The Social Origins of Language |
|||
| editor1-last = Dor | editor1-first = Daniel |
|||
| editor2-last = Knight | editor2-first = Chris |
|||
| editor3-last = Lewis | editor3-first = Jerome |
|||
| publisher = Oxford University Press |
|||
| pages = 249–266 |
|||
| chapter-url = https://books.google.com/books?id=1_k_BAAAQBAJ&pg=PA260 |
|||
| isbn = 978-0-191-64312-5 |
|||
}} |
|||
== További információk == |
== További információk == |
||
*Barnard, Alan. Hunters and Herders of Southern Africa: A Comparative Ethnography of the Khoisan Peoples. Cambridge University Press, 1992. |
*Barnard, Alan. Hunters and Herders of Southern Africa: A Comparative Ethnography of the Khoisan Peoples. Cambridge University Press, 1992. |
||
*Thomas, Elizabeth Marshall. “Bushmen of the Kalahari,” National Geographic (June 1963) 866-888. |
*Thomas, Elizabeth Marshall. “Bushmen of the Kalahari,” National Geographic (June 1963) 866-888. |
||
*{{Cite journal | title = Residential Group Compositions among the Alyawarra |
|||
| last = Denham | first = Woodrow W. |
|||
| journal = Mathematical Anthropology and Cultural Theory |
|||
| date = May 2014 | volume = 6 | issue = 1 | pages = 1–132 |
|||
| url = https://escholarship.org/uc/item/67g000jk |
|||
}} |
|||
*{{Cite journal | title = On Human Egalitarianism: An Evolutionary Product of Machiavellian Status Escalation? |
|||
| last1 = Erdal | first1 = David |
|||
| last2 = Whiten | first2 = Andrew |
|||
| last3 = Boehm | first3 = Christopher |
|||
| last4 = Knauft | first4 = Bruce |
|||
| journal = Current Anthropology |
|||
| date = April 1994 | volume = 35 | issue = 2 | pages = 175–183 |
|||
| url = http://www.unl.edu/rhames/courses/current/readings/erdal.pdf | doi=10.1086/204255 |
|||
| s2cid = 53652577 }} |
|||
*{{Cite book| title = The Notion of Tribe |
|||
| last = Fried | first = Morton Herbert |
|||
| year = 1975 |
|||
| publisher = Cummings Pub. Co. |
|||
| isbn = 978-0-846-51548-7 |
|||
}} |
|||
*{{Cite book| title = The People of Denendeh: Ethnohistory of the Indians of Canada's Northwest Territories |
|||
| last = Helm | first = June |
|||
| author-link = June Helm |
|||
| year = 2000 |
|||
| publisher = University of Iowa Press |
|||
| url = https://books.google.com/books?id=6itZBvkzd-sC&pg=PA2 |
|||
| isbn = 978-0-877-45735-0 |
|||
}} |
|||
*{{Cite book| title = The Lifeways of Hunter-Gatherers: The Foraging Spectrum |
|||
| last = Kelly | first = Robert L. |
|||
| author-link = Robert Laurens Kelly |
|||
| year = 2013 |
|||
| publisher = Cambridge University Press |
|||
| url = https://books.google.com/books?id=CDAWBQAAQBAJ&pg=PA2 |
|||
| isbn = 978-1-107-02487-8 |
|||
}} |
|||
*{{Cite journal | title = Notes on the Social Organization of Australian Tribes |
|||
| last = Radcliffe-Brown | first = A. R. |
|||
| author-link = Alfred Radcliffe-Brown |
|||
| journal = The Journal of the Royal Anthropological Institute of Great Britain and Ireland |
|||
| date = July–December 1918 | volume = 48 | pages = 222–253 |
|||
| doi = 10.2307/2843422 | jstor = 2843422 |
|||
}} |
|||
*{{Cite book| chapter = The Native Inhabitants |
|||
| last = Schapera | first = I |
|||
| year = 1963 |
|||
| title = The Cambridge History of the British Empire: South Africa, Rhodesia, and the High Commission territories |
|||
| editor-last = Walker | editor-first = Eric Anderson |
|||
| volume = 8 | pages = 21–49 |
|||
| publisher = Cambridge University Press |
|||
| chapter-url = https://books.google.com/books?id=0Sk8AAAAIAAJ&pg=PA23 |
|||
}} |
|||
== Kapcsolódó szócikkek == |
== Kapcsolódó szócikkek == |
A lap jelenlegi, 2023. december 23., 19:04-kori változata
A horda történettudományi, antropológiai fogalma – a szó köznapi, pejoratív jelentésétől eltérően – az ősközösségi társadalomban együtt élő emberek csoportja, a nemzetségi-törzsi szerveződést megelőző lépcsőfok. Egymással rokonságban álló családok laza együttese, anyai vagy apai leszármazási alapon rendeződve, általában maximum 30–50 személy.[1]
Jellemzői
[szerkesztés]A vadászó-gyűjtögető létfenntartást folytató hordák laza, esetenként az évszaktól és a vadászati, gyűjtögetési lehetőségektől függően váltakozó létszámú, egyesülő és szétváló csoportokban élnek és vándorolnak.[2] Társadalmuk hatalmi szerkezete egyenlősítő, egalitáriánus. A legjobb vadászok képességeit elismerik, de ez nem vezet nagyobb hatalomhoz, vagy a többiek feletti ellenőrzés igényéhez, mivel ezt a többiek nem fogadnák el.[3] A közös döntéseket hosszas tanácskozásokon alakítják ki az idősebbek részvételével.
Példák
[szerkesztés]Történetileg a hordák a világ minden, az ember által meghódított részén léteztek, de a civilizációk fejlődésével visszaszorultak a nehezebb megélhetést biztosító területekre, az esőerdőkbe, a tundrákra, az északi-sarki jégmezőkre és a félsivatagokba.[4] E társadalmi forma legtovább fennmaradt példái többek között a szanok Dél-Afrikában, a pigmeusok Közép-Afrikában az ausztrál őslakosok sok csoportja, valamint a sosonok az Egyesült Államokban, .
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Zatrev 2014, 260. o.
- ↑ Briggs 1982, 111. o.
- ↑ Erdal et al. 1994, 176–177. o.
- ↑ Berdichewsky 1979, 5. o.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Band society című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- ↑ Akadkislex: Akadémiai kislexikon. Budapest: Akadémiai. 1990. ISBN 963 05 5279 5
- ↑ Bjerre: Jens Bjerre: Kalahári: Kőkori emberek az atomkorban. Budapest: Gondolat. 1964. = Világjárók, 35.
- ↑ Értelmező: Magyar Értelmező Kéziszótár I-II. Budapest: Akadémiai. 1987. ISBN 963 05 4557 8
- Berdichewsky, Bernardo. Anthropology and the Peasant Mode of Production, Anthropology and Social Change in Rural Areas. Walter de Gruyter, 5–39. o. (1979). ISBN 978-3-110-80773-8
- Briggs, Jean L.. Living Dangerously:The contradictory foundations of value in Canadian Inuit society, Politics and History in Band Societies. Cambridge University Press, 109–132. o. (1982). ISBN 978-0-521-28412-7
- Zatrev, Jordan. The co-evolation of human intersubjectivity, morality, and language, The Social Origins of Language. Oxford University Press, 249–266. o. (2014). ISBN 978-0-191-64312-5
További információk
[szerkesztés]- Barnard, Alan. Hunters and Herders of Southern Africa: A Comparative Ethnography of the Khoisan Peoples. Cambridge University Press, 1992.
- Thomas, Elizabeth Marshall. “Bushmen of the Kalahari,” National Geographic (June 1963) 866-888.
- Denham, Woodrow W. (2014. május 1.). „Residential Group Compositions among the Alyawarra”. Mathematical Anthropology and Cultural Theory 6 (1), 1–132. o.
- (1994. április 1.) „On Human Egalitarianism: An Evolutionary Product of Machiavellian Status Escalation?”. Current Anthropology 35 (2), 175–183. o. DOI:10.1086/204255.
- Fried, Morton Herbert. The Notion of Tribe. Cummings Pub. Co. (1975). ISBN 978-0-846-51548-7
- Helm, June. The People of Denendeh: Ethnohistory of the Indians of Canada's Northwest Territories. University of Iowa Press (2000). ISBN 978-0-877-45735-0
- Kelly, Robert L.. The Lifeways of Hunter-Gatherers: The Foraging Spectrum. Cambridge University Press (2013). ISBN 978-1-107-02487-8
- Radcliffe-Brown, A. R. (July–December 1918). „Notes on the Social Organization of Australian Tribes”. The Journal of the Royal Anthropological Institute of Great Britain and Ireland 48, 222–253. o. DOI:10.2307/2843422. JSTOR 2843422.
- Schapera, I. The Native Inhabitants, The Cambridge History of the British Empire: South Africa, Rhodesia, and the High Commission territories. Cambridge University Press, 21–49. o. (1963)