„Berey József” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a a |
|||
| (27 közbenső módosítás, amit 14 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{személy infobox |
|||
'''Berey József ''' lelkész született Szatmáron, [[1859]]-ben. |
|||
|kép=Berey József.jpg |
|||
|képaláírás= 1940 körül |
|||
}} |
|||
'''Berey József ''' ([[Szatmárnémeti|Szatmár]], [[1859]]. [[április 2.]] – [[Újpest (történelmi település)|Újpest]], [[1940]]. [[május 7.]]) magyar református lelkész, esperes, történetíró. |
|||
==Életrajza== |
==Életrajza== |
||
[[1877]]-ben negyedéves teológia-hallgató korában nyert meghívást a |
Iskolai tanulmányait Szatmáron, a teológiát Debrecenben végezte. [[1877]]-ben negyedéves teológia-hallgató korában nyert meghívást a [[Nagykároly]]-i segédlelkészi és vallástanári állásra, ahol [[1881]]-től [[1884]]-ig működött, majd 1884-től [[1888]]-ig [[Szaniszló (település)|Szaniszló]]n lelkészkedett. |
||
[[1888]]-ban került [[Nagyecsed |
[[1888]]-ban került [[Nagyecsed]]re lelkésznek. |
||
Nagyecsedi tartózkodása idején irodalmi tanulmányai jelentek meg [[Kölcsey Ferenc]]ről, s a településen és környékén végzett jelentős helytörténeti kutatásokat. |
|||
Feldolgozta Nagyecsed történetét, néprajzát, s az [[ |
Feldolgozta Nagyecsed történetét, néprajzát, s az [[Ecsedi-láp]]ra vonatkozó részt is ő írta meg [[Szatmár vármegye]] monográfiájában. Ma a helytörténeti gyűjtemény viseli az ő nevét. |
||
Későbbi élete folyamán előbb tanácsbíró, majd számvevőszéki elnök, főjegyző, majd [[1907]]-ben esperes lett. |
Későbbi élete folyamán előbb tanácsbíró, majd számvevőszéki elnök, főjegyző, majd [[1907]]-ben esperes lett. |
||
[[1884]]-től a helyi lapokban közölte köteteket megtöltő – történelmi alapokra épült – elbeszéléseit a régi vármegyéről, melyekhez Szatmár vármegye levéltáraiból – évtizedekig tartó búvárkodásai eredményeként – merítette az anyagot. |
[[1884]]-től a helyi lapokban közölte köteteket megtöltő – történelmi alapokra épült – elbeszéléseit a régi vármegyéről, melyekhez [[Szatmár vármegye]] levéltáraiból – évtizedekig tartó búvárkodásai eredményeként – merítette az anyagot. |
||
Mint egyháztörténeti író, a "Protestáns Szemle" hasábjain jelentek meg írásai. |
Mint egyháztörténeti író, a "Protestáns Szemle" hasábjain jelentek meg írásai. |
||
[[Kép:Berey József sírja, 2024.jpg|180px|bélyegkép|Sírja a Megyeri temetőben (9. parcella)]] |
|||
==Művei== |
|||
| ⚫ | |||
* "A giródtótfalusi református egyház pusztulása". |
|||
* Nagyecsed nagyközség története 1896‐ig. |
|||
* Mátészalka (1937.) |
|||
* Nagyecsed története és néprajza. (Debrecen,1988) |
|||
==Jegyzetek== |
|||
{{jegyzetek}} |
|||
== Források == |
|||
* [https://web.archive.org/web/20141228195933/http://muzeum.nagyecsed.hu/ Berey József helytörténeti gyűjtemény honlapja], muzeum.nagyecsed.hu |
|||
{{nemzetközi katalógusok}} |
|||
{{portál|Vallás}} |
|||
[[Kategória:Szatmárnémetiek]] |
|||
| ⚫ | |||
[[Kategória:Nagyecsediek]] |
|||
[[kategória:Lelkészek]] |
|||
[[Kategória:Magyar református lelkészek]] |
|||
[[Kategória:1859-ben született személyek]] |
|||
[[Kategória:1940-ben elhunyt személyek]] |
|||
A lap jelenlegi, 2024. június 11., 23:03-kori változata
| Berey József | |
 | |
| 1940 körül | |
| Született | 1859. április 2.[1] Szatmárnémeti[1] |
| Elhunyt | 1940. május 7. (81 évesen)[2][3][4] Újpest[5] |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Megyeri temető (9. parcella) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Berey József témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Berey József (Szatmár, 1859. április 2. – Újpest, 1940. május 7.) magyar református lelkész, esperes, történetíró.
Életrajza
[szerkesztés]Iskolai tanulmányait Szatmáron, a teológiát Debrecenben végezte. 1877-ben negyedéves teológia-hallgató korában nyert meghívást a Nagykároly-i segédlelkészi és vallástanári állásra, ahol 1881-től 1884-ig működött, majd 1884-től 1888-ig Szaniszlón lelkészkedett.
1888-ban került Nagyecsedre lelkésznek.
Nagyecsedi tartózkodása idején irodalmi tanulmányai jelentek meg Kölcsey Ferencről, s a településen és környékén végzett jelentős helytörténeti kutatásokat.
Feldolgozta Nagyecsed történetét, néprajzát, s az Ecsedi-lápra vonatkozó részt is ő írta meg Szatmár vármegye monográfiájában. Ma a helytörténeti gyűjtemény viseli az ő nevét.
Későbbi élete folyamán előbb tanácsbíró, majd számvevőszéki elnök, főjegyző, majd 1907-ben esperes lett.
1884-től a helyi lapokban közölte köteteket megtöltő – történelmi alapokra épült – elbeszéléseit a régi vármegyéről, melyekhez Szatmár vármegye levéltáraiból – évtizedekig tartó búvárkodásai eredményeként – merítette az anyagot.
Mint egyháztörténeti író, a "Protestáns Szemle" hasábjain jelentek meg írásai.
Művei
[szerkesztés]- "A reformátusok üldöztetése Szatmár megyében 1660-1680-ig". (1897. évf.),
- "A giródtótfalusi református egyház pusztulása".
- Nagyecsed nagyközség története 1896‐ig.
- Mátészalka (1937.)
- Nagyecsed története és néprajza. (Debrecen,1988)
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Berey József helytörténeti gyűjtemény honlapja, muzeum.nagyecsed.hu
