Ugrás a tartalomhoz

„Déli méhfű” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
0 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.9.5
 
(8 közbenső módosítás, amit 5 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
14. sor: 14. sor:
| binomial_authority = [[Carl Linnaeus|L.]]
| binomial_authority = [[Carl Linnaeus|L.]]
| synonyms =
| synonyms =
* ''Mellitis melissifolium''<small> Salisb</small><ref name=Kew>{{cite web|url=http://apps.kew.org/wcsp/namedetail.do?name_id=124152|work=World Checklist of Selected Plant Families|title=Melittis melissophyllum L., Sp. Pl.: 597 (1753).|accessdate=20131027}}</ref>
* ''Mellitis melissifolium''<small> Salisb</small><ref name=Kew>{{cite web|url=http://apps.kew.org/wcsp/namedetail.do?name_id=124152|work=World Checklist of Selected Plant Families|title=Melittis melissophyllum L., Sp. Pl.: 597 (1753).|accessdate=20131027}}{{Halott link|url=http://apps.kew.org/wcsp/namedetail.do?name_id=124152 |date=2024-06 }}</ref>
* ''Melittis grandiflora'' <ref name=PFAF>{{cite web| url=http://www.pfaf.org/user/Plant.aspx?LatinName=Melittis+melissophyllum | work= Plants For A Future | title=Melittis melissophyllum - L. | accessdate=20131027}}</ref>
* ''Melittis grandiflora''<ref name=PFAF>{{cite web| url=http://www.pfaf.org/user/Plant.aspx?LatinName=Melittis+melissophyllum | work= Plants For A Future | title=Melittis melissophyllum - L. | accessdate=20131027}}</ref>
* ''Melittis sylvestris'' <ref name=PFAF/>
* ''Melittis sylvestris''<ref name=PFAF/>
| wikicommonscat = Melittis melissophyllum
| wikicommonscat = Melittis melissophyllum
|}}
|}}


A '''déli méhfű''' <ref>{{CitLib |aut=[[Priszter Szaniszló]] |tit=Növényneveink |subtit=A magyar és a tudományos növénynevek szótára |loc=Budapest |red=Mezőgazda Kiadó |ann=1999 |isbn=963 9121 22 3 |pag=}}</ref> ''(Melittis melissophyllum)'', vagy '''mecsekifű'''<ref>{{cite book| author=Rápóti–Romváry| title=Gyógyító növények| year=1983| pages=219}}, továbbá mint mecseki tea, nagyvirágú méhfű, ''M. grandiflora'' Sm. syn. ''M. melissophyllum'' L.</ref> vagy '''délvidéki méhfű''' <ref name=Hajtásos>{{cite book|author=Penszka K. (szerk.)|title=A hajtásos növények ismerete|publisher= Nemzeti Tankönyvkiadó|location=Budapest|year=2001|isbn= 963 19 2183 2|pages=166-167}}</ref> az [[ajakosvirágúak]] [[Rend (rendszertan)|rend]]jébe, az [[árvacsalánfélék]] [[Család (rendszertan)|család]]jába tartozó, évelő [[gyógynövény]]. A méhfű ''(Melittis)'' növénynemzetség egyetlen faja. <ref name=scheen>Scheen, A. C., et al. (2008). [http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/j.1096-0031.2007.00180.x/abstract Molecular phylogenetics of tribe Synandreae, a North American lineage of lamioid mints (Lamiaceae).] ''Cladistics'' 24(3) 299-314.</ref>Közép- és Dél-Európában, valamint Nagy-Britanniában honos.<ref name=PFAF/>
A '''déli méhfű'''<ref>{{CitLib |aut=[[Priszter Szaniszló]] |tit=Növényneveink |subtit=A magyar és a tudományos növénynevek szótára |loc=Budapest |red=Mezőgazda Kiadó |ann=1999 |isbn=963 9121 22 3 |pag=}}</ref> ''(Melittis melissophyllum)'', vagy '''mecsekifű'''<ref>{{cite book| author=Rápóti–Romváry| title=Gyógyító növények| year=1983| pages=219}}, továbbá mint mecseki tea, nagyvirágú méhfű, ''M. grandiflora'' Sm. syn. ''M. melissophyllum'' L.</ref> vagy '''délvidéki méhfű'''<ref name="Hajtásos">{{cite book|author=Penszka K. (szerk.)|title=A hajtásos növények ismerete|publisher= Nemzeti Tankönyvkiadó|location=Budapest|year=2001|isbn= 963 19 2183 2|pages=166-167}}</ref> az [[ajakosvirágúak]] [[Rend (rendszertan)|rend]]jébe, az [[árvacsalánfélék]] [[Család (rendszertan)|család]]jába tartozó, évelő [[gyógynövény]]. A méhfű ''(Melittis)'' növénynemzetség egyetlen faja.<ref name=scheen>Scheen, A. C., et al. (2008). [http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/j.1096-0031.2007.00180.x/abstract Molecular phylogenetics of tribe Synandreae, a North American lineage of lamioid mints (Lamiaceae).] ''Cladistics'' 24(3) 299-314.</ref> Közép- és Dél-Európában, valamint Nagy-Britanniában honos.<ref name=PFAF/> E növényfaj előfordul a [[Bükk-vidék]]en.<ref>{{cite web|url=http://lithosphera.hu/wp-content/uploads/2013/06/01_Bukk.pdf|title=Varázslatos karsztvidék|publisher=lithosphera.hu|accessdate=2017-03-22|archiveurl=https://web.archive.org/web/20170308134030/http://lithosphera.hu/wp-content/uploads/2013/06/01_Bukk.pdf|archivedate=2017-03-08}}</ref><ref>{{cite web|url=http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol101_p18-23.pdf|title=A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben|publisher=kitaibelia.unideb.hu|accessdate=2017-03-22}}</ref>


== Leírása ==
== Leírása ==
[[Fájl:Melittis melissophyllum 010603.jpg|bélyegkép|balra|Virágai]]
[[Fájl:Melittis melissophyllum 010603.jpg|bélyegkép|balra|Virágai]]
Közepes termetű (30-60 [[Méter|cm]]) magas, lágy szárú, évelő növény. Virágos szára felálló, a [[levél (botanika)|levelei]] tojásdadok, fűrészes-fogas szélűek. Egyik legnagyobb virágú ajakosunk. A [[virág]]ok kisebb, 1-3 tagú (álernyő) csoportokban állnak a levelek hónaljában, fehéres-rózsásak. A párta határozottan kétajkú, alsó ajka rózsaszín, a középső karéjon rendszerint sötétebb bíborszínű folt található.<ref name=Hajtásos>{{cite book|author=Penszka K. (szerk.)|title=A hajtásos növények ismerete|publisher= Nemzeti Tankönyvkiadó|location=Budapest|year=2001|isbn= 963 19 2183 2|pages=166-167}}</ref>
Közepes termetű (30-60 [[Méter|cm]]) magas, lágy szárú, évelő növény. Virágos szára felálló, a [[levél (botanika)|levelei]] tojásdadok, fűrészes-fogas szélűek. Egyik legnagyobb virágú ajakosunk. A [[virág (botanika)|virágok]] kisebb, 1-3 tagú (álernyő) csoportokban állnak a levelek hónaljában, fehéres-rózsásak. A párta határozottan kétajkú, alsó ajka rózsaszín, a középső karéjon rendszerint sötétebb bíborszínű folt található.<ref name="Hajtásos"/>
Csészéje hosszú szőrű. Virágai megporzását csak a hosszú szájszervű méhek, vagy dongók képesek elvégezni. Üde lomberdőkben találkozhatunk vele.
Csészéje hosszú szőrű. Virágai megporzását csak a hosszú szájszervű méhek, vagy dongók képesek elvégezni. Üde lomberdőkben találkozhatunk vele.


47. sor: 47. sor:
{{Gyógynövények}}
{{Gyógynövények}}


{{Taxonbar}}
{{DEFAULTSORT:Delimehfu~}}
{{Portál|Biológia}}

{{DEFAULTSORT:Delimehfü}}
[[Kategória:Növényfajok]]
[[Kategória:Növényfajok]]
[[Kategória:Árvacsalánfélék]]
[[Kategória:Árvacsalánfélék]]

A lap jelenlegi, 2024. június 18., 05:58-kori változata

Déli méhfű
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Ajakosvirágúak (Lamiales)
Család: Árvacsalánfélék (Lamiaceae)
Nemzetség: Melittis
Faj: M. melissophyllum
Tudományos név
Melittis melissophyllum
L.
Szinonimák
  • Mellitis melissifolium Salisb[1]
  • Melittis grandiflora[2]
  • Melittis sylvestris[2]
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Déli méhfű témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Déli méhfű témájú médiaállományokat és Déli méhfű témájú kategóriát.

A déli méhfű[3] (Melittis melissophyllum), vagy mecsekifű[4] vagy délvidéki méhfű[5] az ajakosvirágúak rendjébe, az árvacsalánfélék családjába tartozó, évelő gyógynövény. A méhfű (Melittis) növénynemzetség egyetlen faja.[6] Közép- és Dél-Európában, valamint Nagy-Britanniában honos.[2] E növényfaj előfordul a Bükk-vidéken.[7][8]

Leírása

[szerkesztés]
Virágai

Közepes termetű (30-60 cm) magas, lágy szárú, évelő növény. Virágos szára felálló, a levelei tojásdadok, fűrészes-fogas szélűek. Egyik legnagyobb virágú ajakosunk. A virágok kisebb, 1-3 tagú (álernyő) csoportokban állnak a levelek hónaljában, fehéres-rózsásak. A párta határozottan kétajkú, alsó ajka rózsaszín, a középső karéjon rendszerint sötétebb bíborszínű folt található.[5] Csészéje hosszú szőrű. Virágai megporzását csak a hosszú szájszervű méhek, vagy dongók képesek elvégezni. Üde lomberdőkben találkozhatunk vele.

Alfajok

[szerkesztés]

Felhasználása

[szerkesztés]

Régen sebek ápolására, vértisztítónak és vizelethajtónak használták. Ismert nyugtató hatása is.[2] Jelenleg nagyobb jelentősége van a szárított hajtásaiból készült „mecseki teának”.[forrás?]

Gyógyhatása

[szerkesztés]

A népi gyógyászatban különösen meghűlés ellen jelentős, de kellemes aromája miatt fogyasztják élvezeti teának is. A kumarinillatú, glikozidot, cserzőanyagot tartalmazó hajtásából forrázott teát emésztő- és légzőszervi betegségeknél alkalmazzák. Nyugtató hatása miatt gyermekeknek, öregeknek is adható álmatlanság ellen.[forrás?]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Melittis melissophyllum L., Sp. Pl.: 597 (1753).. World Checklist of Selected Plant Families. (Hozzáférés: 2013. október 27.)[halott link]
  2. a b c d Melittis melissophyllum - L.. Plants For A Future. (Hozzáférés: 2013. október 27.)
  3. Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda Kiadó. 1999. ISBN 963 9121 22 3  
  4. Rápóti–Romváry. Gyógyító növények, 219. o. (1983) , továbbá mint mecseki tea, nagyvirágú méhfű, M. grandiflora Sm. syn. M. melissophyllum L.
  5. a b Penszka K. (szerk.). A hajtásos növények ismerete. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 166-167. o. (2001). ISBN 963 19 2183 2 
  6. Scheen, A. C., et al. (2008). Molecular phylogenetics of tribe Synandreae, a North American lineage of lamioid mints (Lamiaceae). Cladistics 24(3) 299-314.
  7. Varázslatos karsztvidék. lithosphera.hu. [2017. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
  8. A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
  9. Melittis melissophyllum subsp. albida. The Plant List. 2010.
  10. Melittis melissophyllum subsp. carpatica. The Plant List. 2010.

Lásd még

[szerkesztés]