Ugrás a tartalomhoz

„Jobboldali populizmus” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
 
(17 közbenső módosítás, amit 3 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{nincs tartalomjegyzék}}
⚫
A '''jobboldali populizmus''' vagy '''nemzeti populizmus'''<ref>{{CitLib |aut=Eatwell, Roger, |tit=National populism : the revolt against liberal democracy |ass=Goodwin, Matthew J., |isbn=0-241-31200-0 |url=https://www.worldcat.org/oclc/1028525914 |accd=2020-01-11}}</ref> [[politikai ideológia]], amely ötvözi a [[Jobboldal|jobboldali]] politikát a [[Populizmus|populista]] retorikával. A populizmus jelentése: a [[Etnikum|nép]] többségi akaratával összhangban tett erőfeszítések - esetlegesen a választók bizalmának megszerzéséért, gyakran kivitelezhetetlen ígéretek tétele. A jobboldali populizmus gyakori eleme az elitellenesség, ez egyébként igaz a [[Baloldali populizmus|baloldali populizmusra]] is; a baloldali ugyanakkor sokszor a nagyvállalatok és szövetségeseik hatalmát is kifogásolja. A jobboldali populista politikusok jellemzően bevándorlásellenesek, vagy legalábbis a szigorú(bb) bevándorláspolitika hívei.<ref>{{Cite journal|title=Populism and Democracy: Challenge or Pathology?|url=http://dx.doi.org/10.1057/palgrave.ap.5500021|journal=Acta Politica|date=2003-06|issn=0001-6810|pages=147–159|volume=38|issue=2|doi=10.1057/palgrave.ap.5500021|first=Tjitske|last=Akkerman}}</ref><ref>{{CitLib |tit=Explaining the Swing to the Right : The Dutch Debate on the Rise of Right-Wing Populism |isbn=978-1-78093-232-3 |url=http://dx.doi.org/10.5040/9781472544940.ch-013 |accd=2020-01-11}}</ref> Ugyanakkor sok jobboldali populista egyben a [[liberális demokrácia]] eszméjének is a követője.
A '''jobboldali populizmus''' vagy '''nemzeti populizmus'''<ref>{{CitLib |aut=Eatwell, Roger, |tit=National populism : the revolt against liberal democracy |ass=Goodwin, Matthew J., |isbn=0-241-31200-0 |url=https://www.worldcat.org/oclc/1028525914 |accd=2020-01-11}}</ref> [[politikai ideológia]], amely ötvözi a [[Jobboldal|jobboldali]] politikát a [[Populizmus|populista]] retorikával. [[Szónoklattan|Retoriká]]ja elitellenes érzelmeket fejez ki, a „közemberekhez” vagy a „köznéphez” szóló beszédet alkalmaz. A jobboldali populisták visszatérő témái közé tartozik a [[nacionalizmus]], [[szociálkonzervativizmus]], a gazdasági nacionalizmus és a fiskális konzervativizmus.<ref>{{Hivatkozás/Könyv |last=Zembylas |first=Michalinos |title=Affect and the Rise of Right-Wing Populism.}}</ref> Gyakran arra törekszenek, hogy megvédjék a nemzeti kultúrát, identitást és gazdaságot a kívülállók észlelt támadásaival szemben.<ref>Akkerman, Agnes (2003) "Populism and Democracy: Challenge or Pathology?" ''[[Acta Politica]]'' n.38, pp.147-159</ref> Mint a [[populizmus]] minden formájának, a jobboldali populizmusnak [[Tekintélyuralmi rendszer|a tekintélyelvűséggel]] is van asszociációja.<ref name="JODweyland2">{{Cite journal|author=Weyland|first=Kurt|date=July 2013|title=Latin America's Authoritarian Drift|journal=Journal of Democracy|volume=24|issue=3|pages=18–32|doi=10.1353/jod.2013.0045}}</ref> <ref>{{Hivatkozás/Könyv |last=Norris |first=Pippa |title=Cultural backlash: Trump, Brexit, and the rise of authoritarian-populism |date=2018 |publisher=Cambridge University Press |location=New York, NY |isbn=978-1-108-42607-7 |page=14}}</ref> Egyes [[szélsőjobboldal]]i populisták [[Fasizmus|a fasizmushoz]] hasonlítanak.<ref name=":6">Eatwell, Roger (2017) "Populism and Fascism" in Kaltwasser, [[Cristóbal Rovira]]; Taggart, Paul; Espejo, Paulina Ochoa; and Ostiguy, Pierre eds. ''The Oxford Handbook of Populism.'' "whilst populism and fascism differ notably ideologically, in practice the latter has borrowed aspects of populist discourse and style, and populism can degenerate into leader-oriented authoritarian and exclusionary politics."</ref><ref name=":7">Brown, Drew (31 October 2018) [https://www.vice.com/en_ca/article/qv9gkp/where-does-right-wing-populism-end-and-fascism-begin "Where Does 'Right-Wing Populism' End, and Fascism Begin?"] ''[[Vice Media|Vice]]''</ref>


== Jellemzők ==
⚫
A jobboldali populista kifejezést főleg azokra a pártokra használják, amelyek [[Nemzeti konzervativizmus|nemzeti konzervatívok]], [[protekcionizmus|protekcionisták]] <ref>{{Cite web |title=The End of Reaganism |url=https://www.politico.com/magazine/story/2017/03/the-end-of-reaganism-214853 |work=POLITICO Magazine |accessdate=2021-10-26 |language=en |first=Rich |last=Lowry}}</ref> Európában gyakran [[Euroszkepticizmus|euroszkeptikusak]] és esetleg [[Iszlamofóbia|iszlámellenesek]].<ref>{{CitLib |aut=Rory Jeffs |aut2=Matthew Sharpe |tit=Introduction: European Thought, After the Deluge |ann=2017 |isbn=978-3-319-50360-8 |url=http://dx.doi.org/10.1007/978-3-319-50361-5_1 |pag=1–24 |accd=2020-01-11}}</ref><ref>{{Cite web |title=New York Times New York State Poll, March 1999 |url=http://dx.doi.org/10.3886/icpsr02725.v2 |work=ICPSR Data Holdings |date=1999-06-16 |accessdate=2020-01-11}}</ref><ref>{{CitLib |aut=André Krause |tit=5. Presseanalyse: Geert Wilders |ann=2017 |isbn=978-3-8452-8076-9 |url=http://dx.doi.org/10.5771/9783845280769-213 |pag=213–424 |accd=2020-01-11}}</ref><ref>{{CitLib |aut=Sunil K. Choudhary |tit=The Right-Wing Parties (Nationalist Block) |ann=2017-08-31 |isbn=978-981-10-5174-6 |url=http://dx.doi.org/10.1007/978-981-10-5175-3_9 |pag=139–173 |accd=2020-01-11}}</ref> A jobboldali populisták támogatják a [[jóléti állam]] létrehozását, de csak az arra "érdemesek" számára.<ref>{{Cite web |title=New York Times Survey, December 1985 |url=http://dx.doi.org/10.3886/icpsr08690.v2 |work=ICPSR Data Holdings |date=1987-10-12 |accessdate=2020-01-11}}</ref><ref>{{Cite journal|last1=Busemeyer|first1=Marius R.|last2=Rathgeb|first2=Philip|last3=Sahm|first3=Alexander H. J.|date=2021-03-02|title=Authoritarian values and the welfare state: the social policy preferences of radical right voters|url=https://doi.org/10.1080/01402382.2021.1886497|journal=West European Politics|volume=45|pages=77–101|doi=10.1080/01402382.2021.1886497|s2cid=233843313|issn=0140-2382}}</ref> Számos más országban a jobboldali populisták [[Neoliberalizmus|neoliberális]] álláspontot képviselnek a gazdasággal kapcsolatban.
{{Kép|Bolsonaro_with_US_President_Donald_Trump_in_White_House,_19_March_2019.jpg|x130px|szöveg=[[Jair Bolsonaro]] volt brazil elnök és [[Donald Trump]] volt amerikai elnök 2019-ben}}
{{Kép|Jarosław Kaczyński i Viktor Orbán w Sejmie.jpg|x130px|szöveg=[[Jarosław Kaczyński]] volt lengyel miniszterelnök és [[Orbán Viktor]] magyar miniszterelnök 2017-ben}}
⚫
A jobboldali populista politikusok jellemzően bevándorlásellenesek, vagy legalábbis a szigorú(bb) bevándorláspolitika hívei.<ref>{{Cite journal|title=Populism and Democracy: Challenge or Pathology?|url=http://dx.doi.org/10.1057/palgrave.ap.5500021|journal=Acta Politica|date=2003-06|issn=0001-6810|pages=147–159|volume=38|issue=2|doi=10.1057/palgrave.ap.5500021|first=Tjitske|last=Akkerman}}</ref><ref>{{CitLib |tit=Explaining the Swing to the Right : The Dutch Debate on the Rise of Right-Wing Populism |isbn=978-1-78093-232-3 |url=http://dx.doi.org/10.5040/9781472544940.ch-013 |accd=2020-01-11}}</ref> Ugyanakkor sok jobboldali populista egyben a [[liberális demokrácia]] eszméjének is a követője.

⚫
A jobboldali populista kifejezést főleg azokra a pártokra használják, amelyek [[Nemzeti konzervativizmus|nemzeti konzervatívok]], [[protekcionizmus|protekcionisták]] <ref>{{Cite web |title=The End of Reaganism |url=https://www.politico.com/magazine/story/2017/03/the-end-of-reaganism-214853 |work=POLITICO Magazine |accessdate=2021-10-26 |language=en |first=Rich |last=Lowry}}</ref> Európában gyakran [[Euroszkepticizmus|euroszkeptikusak]] és [[Iszlamofóbia|iszlámellenesek]].<ref>{{CitLib |aut=Rory Jeffs |aut2=Matthew Sharpe |tit=Introduction: European Thought, After the Deluge |ann=2017 |isbn=978-3-319-50360-8 |url=http://dx.doi.org/10.1007/978-3-319-50361-5_1 |pag=1–24 |accd=2020-01-11}}</ref><ref>{{Cite web |title=New York Times New York State Poll, March 1999 |url=http://dx.doi.org/10.3886/icpsr02725.v2 |work=ICPSR Data Holdings |date=1999-06-16 |accessdate=2020-01-11}}</ref><ref>{{CitLib |aut=André Krause |tit=5. Presseanalyse: Geert Wilders |ann=2017 |isbn=978-3-8452-8076-9 |url=http://dx.doi.org/10.5771/9783845280769-213 |pag=213–424 |accd=2020-01-11}}</ref><ref>{{CitLib |aut=Sunil K. Choudhary |tit=The Right-Wing Parties (Nationalist Block) |ann=2017-08-31 |isbn=978-981-10-5174-6 |url=http://dx.doi.org/10.1007/978-981-10-5175-3_9 |pag=139–173 |accd=2020-01-11}}</ref> A jobboldali populisták támogatják a [[jóléti állam]] létrehozását, de csak az arra "érdemesek" számára,<ref>{{Cite web |title=New York Times Survey, December 1985 |url=http://dx.doi.org/10.3886/icpsr08690.v2 |work=ICPSR Data Holdings |date=1987-10-12 |accessdate=2020-01-11}}</ref><ref>{{Cite journal|last1=Busemeyer|first1=Marius R.|last2=Rathgeb|first2=Philip|last3=Sahm|first3=Alexander H. J.|date=2021-03-02|title=Authoritarian values and the welfare state: the social policy preferences of radical right voters|url=https://doi.org/10.1080/01402382.2021.1886497|journal=West European Politics|volume=45|pages=77–101|doi=10.1080/01402382.2021.1886497|s2cid=233843313|issn=0140-2382}}</ref> amelyet gyakran "jóléti sovinizmus"nak is neveznek.<ref>{{cite news|last1=Edsall|first1=Thomas|title=The Rise of 'Welfare Chauvinism'|url=https://www.nytimes.com/2014/12/17/opinion/the-rise-of-welfare-chauvinism.html?_r=0|website=New York Times|access-date=4 January 2015|date=16 December 2014}}</ref> Számos más országban a jobboldali populisták [[Neoliberalizmus|neoliberális]] álláspontot képviselnek a gazdasággal kapcsolatban.


1990 óta számos jobboldali populista párt került be a nemzeti parlamentekbe (''Kanada, Chile, Franciaország, Izrael, Norvégia, Oroszország, Románia, Magyarország'') és a kormányt vagy a kormánykoalíciók részét alkotta (''Ausztria, Hollandia, Dánia, Olaszország, Lengyelország, Magyarország''). A jobboldali populista pártok és szervezetek gyakran ellenzékből cselekszenek, és nagy horderejű, feltűnő maximális igényeket fogalmaznak meg.
1990 óta számos jobboldali populista párt került be a nemzeti parlamentekbe (''Kanada, Chile, Franciaország, Izrael, Norvégia, Oroszország, Románia, Magyarország'') és a kormányt vagy a kormánykoalíciók részét alkotta (''Ausztria, Hollandia, Dánia, Olaszország, Lengyelország, Magyarország''). A jobboldali populista pártok és szervezetek gyakran ellenzékből cselekszenek, és nagy horderejű, feltűnő maximális igényeket fogalmaznak meg.


A [[A 2008-ban kirobbant gazdasági világválság|2008-as gazdasági válság]] után Európa-szerte erősödtek a jobboldali populista pártok. <ref>{{Hivatkozás/Könyv |last=Judis |first=John B. |authorlink=John Judis |title=The Populist Explosion: How the Great Recession Transformed American and European Politics |date=5 October 2016 |publisher=Columbia Global Reports |isbn=978-0-9971264-4-0}}</ref> Az olyan európai jobboldali populista mozgalmak, mint az [[Olaszország Fivérei]] és az olasz Liga, a francia [[Nemzeti Tömörülés]], a holland [[Szabadságpárt (Hollandia)|Szabadságpárt]] vagy a [[Fórum a Demokráciáért]], a lett [[Nemzeti Szövetség (lett párt)|Nemzeti Szövetség]], a [[Finnek Pártja]], a [[Svédországi Demokraták|Svéd Demokraták]], a [[Dán Néppárt]], a spanyol [[VOX (politikai párt)|VOX]], az [[Osztrák Szabadságpárt]], [[Jog és Igazságosság|a Jog és Igazságosság]] Lengyelországban, az [[Az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja|Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja]], az [[Alternatíva Németországért]] vagy a Svájci Néppárt népszerűsége növekedni kezdett,<ref>{{Cite news|date=15 May 2015|title=The map which shows how Ukip support is growing in every constituency but two|url=https://www.independent.co.uk/news/uk/politics/the-map-which-shows-how-ukip-support-is-growing-in-every-constituency-but-two-10252267.html|accessdate=24 March 2017|work=[[The Independent]]|language=en-GB}}</ref> <ref>{{Cite news|author=Hunt|first=Alex|date=21 November 2014|title=UKIP: The story of the UK Independence Party's rise|url=https://www.bbc.com/news/uk-politics-21614073|accessdate=24 March 2017|work=BBC News|language=en-GB}}</ref> nagyrészt a [[Közel-Kelet|Közel-Keletről]] és [[Afrika|Afrikából]] érkező bevándorlással szembeni növekvő ellenállás, a növekvő [[euroszkepticizmus]] és az [[Európai Unió]] gazdaságpolitikájával való elégedetlenség miatt. <ref>{{Cite web |author=Lowe |first=Josh |date=23 November 2016 |title=Why Europe's populist revolt is spreading |url=http://www.newsweek.com/2016/12/02/europe-right-wing-nationalism-populist-revolt-trump-putin-524119.html |accessdate=24 March 2017 |work=Newsweek}}</ref>
A [[A 2008-ban kirobbant gazdasági világválság|2008-as gazdasági válság]] után Európa-szerte erősödtek a jobboldali populista pártok, részben a Nyugat-Ázsiából és Afrikából érkező bevándorlással szembeni növekvő ellenállás, az erősödő [[euroszkepticizmus]] és az Európai Unió gazdaságpolitikájával való elégedetlenség miatt.<ref>{{cite web|url=http://www.newsweek.com/2016/12/02/europe-right-wing-nationalism-populist-revolt-trump-putin-524119.html|title=Why Europe's populist revolt is spreading|last1=Lowe|first1=Josh|last2=Matthews|first2=Owen|date=23 November 2016|website=Newsweek|access-date=24 March 2017|last3=AM|first3=Matt McAllester On 11/23/16 at 9:02}}</ref> Miután [[Donald Trump]] megnyerte a [[2016-os amerikai elnökválasztás|2016-os amerikai elnökválasztást]], a programjában jobboldali populista tendenciák is érvényesültek.<ref>{{Cite news|url=http://www.politico.com/story/2016/02/donald-trump-working-class-voters-219231|title=Trump's 6 populist positions|work=POLITICO|access-date=24 March 2017}}</ref>

Miután [[Donald Trump]] megnyerte a [[2016-os amerikai elnökválasztás|2016-os amerikai elnökválasztást]], a programjában jobboldali populista tendenciák is érvényesültek.<ref>{{Cite news|url=http://www.politico.com/story/2016/02/donald-trump-working-class-voters-219231|title=Trump's 6 populist positions|work=POLITICO|access-date=24 March 2017}}</ref>


Számos kutató rámutat arra, hogy a jobboldali populisták beszédeikben egy bizonyos viselkedési stratégiához ragaszkodnak, ami egyben megkülönbözteti őket az általános háttértől. Ezek a [[Populizmus|populista]] politikusok gyakran azt hangsúlyozzák, hogy ők a "nép hangját" képviselik, és az ő érdekeiket fejezik ki az elittel szemben.
Számos kutató rámutat arra, hogy a jobboldali populisták beszédeikben egy bizonyos viselkedési stratégiához ragaszkodnak, ami egyben megkülönbözteti őket az általános háttértől. Ezek a [[Populizmus|populista]] politikusok gyakran azt hangsúlyozzák, hogy ők a "nép hangját" képviselik, és az ő érdekeiket fejezik ki az elittel szemben.

Wilhelm Heitmeyer német szociológus, professzor a jobboldali populizmus kifejezést homályosnak tartja, ehelyett tekintélyelvű nemzeti radikalizmusról beszél.<ref>{{Cite web |title=Soziologe Wilhelm Heitmeyer - "Der Begriff 'Rechtspopulismus' ist viel zu verharmlosend" |url=https://www.deutschlandfunkkultur.de/soziologe-wilhelm-heitmeyer-der-begriff-rechtspopulismus.990.de.html?dram:article_id=432919 |work=Deutschlandfunk Kultur |accessdate=2021-10-26 |language=de-DE}}</ref>

=== Egyéb jellemzők ===
{{lásd|Populizmus#Politikai_populizmus}}


== Jobboldali populista pártok ==
== Jobboldali populista pártok ==
Nem teljes lista jobboldali populista pártokrólː
Nem teljes lista jobboldali populista pártokrólː
=== Magyarország ===
=== Magyarország ===
* [[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]],<ref name= "Bakke">{{Citation |first=Elisabeth |last=Bakke |title= Central and East European party systems since 1989 |work= Central and Southeast European Politics Since 1989 |publisher= Cambridge University Press |year= 2010 |page=79 |url= https://books.google.com/?id=oFXdiS25N78C&pg=PA79 |accessdate= 17 November 2011|isbn= 978-1-13948750-4}}</ref><ref name= "Bieling2015">{{cite book| first = Hans-Jürgen | last = Bieling|chapter= Uneven development and 'European crisis constitutionalism', or the reasons for and conditions of a 'passive revolution in trouble'|editor1-first =Johannes | editor1-last = Jäger|editor2-first =Elisabeth | editor2-last = Springler|title= Asymmetric Crisis in Europe and Possible Futures: Critical Political Economy and Post-Keynesian Perspectives |chapter-url= https://books.google.com/books?id=JJsGCAAAQBAJ&pg=PA110 |year= 2015 |publisher=Routledge|isbn= 978-1-317-65298-4|page=110}}</ref> [[Jobbik Magyarországért Mozgalom|Jobbik]],<ref name="Pop">[https://www.redalyc.org/journal/279/27965040037/27965040037.pdf Right-Wing Populism in Central Europe: Hungarian Case (Fidesz, Jobbik)]</ref><ref>{{Cite journal|title=The rise of right-wing populism in Hungary|url=https://www.jstor.org/stable/43293344|journal=SEER: Journal for Labour and Social Affairs in Eastern Europe|date=2010|issn=1435-2869|pages=29–40|volume=13|issue=1|first=Jens|last=Becker}}</ref> [[Mi Hazánk Mozgalom]]
* [[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]],<ref name= "Bakke">{{Citation |first=Elisabeth |last=Bakke |title= Central and East European party systems since 1989 |work= Central and Southeast European Politics Since 1989 |publisher= Cambridge University Press |year= 2010 |page=79 |url= https://books.google.com/?id=oFXdiS25N78C&pg=PA79 |accessdate= 17 November 2011|isbn= 978-1-13948750-4}}</ref><ref name= "Bieling2015">{{cite book| first = Hans-Jürgen | last = Bieling|chapter= Uneven development and 'European crisis constitutionalism', or the reasons for and conditions of a 'passive revolution in trouble'|editor1-first =Johannes | editor1-last = Jäger|editor2-first =Elisabeth | editor2-last = Springler|title= Asymmetric Crisis in Europe and Possible Futures: Critical Political Economy and Post-Keynesian Perspectives |chapter-url= https://books.google.com/books?id=JJsGCAAAQBAJ&pg=PA110 |year= 2015 |publisher=Routledge|isbn= 978-1-317-65298-4|page=110}}</ref><ref>Vokskabinː [https://www.vokskabin.hu/hu/PartyPresentaion/Fidesz Fidesz – Magyar Polgári Szövetség]</ref> [[Jobbik Magyarországért Mozgalom|Jobbik]],<ref name="Pop">[https://www.redalyc.org/journal/279/27965040037/27965040037.pdf Right-Wing Populism in Central Europe: Hungarian Case (Fidesz, Jobbik)]</ref><ref>{{Cite journal|title=The rise of right-wing populism in Hungary|url=https://www.jstor.org/stable/43293344|journal=SEER: Journal for Labour and Social Affairs in Eastern Europe|date=2010|issn=1435-2869|pages=29–40|volume=13|issue=1|first=Jens|last=Becker}}</ref> [[Mi Hazánk Mozgalom]] <ref>Vokskabinː [https://www.vokskabin.hu/hu/PartyPresentaion/MiHazank Mi Hazánk Mozgalom]</ref>


=== Európa ===
=== Európa ===
* [[Ausztria]]: [[Osztrák Szabadságpárt]], [[Osztrák Néppárt]]
* [[Ausztria]]: [[Osztrák Szabadságpárt]], [[Osztrák Néppárt]]
* [[Belgium]]: [[Flamand Blokk]], [[Új Flamand Szövetség]]
* [[Belgium]]: [[Flamand Blokk]], [[Új Flamand Szövetség]]
* [[Bulgária]]: [[Egyesült Patrióták]]
* [[Bulgária]]: [[Egyesült Patrióták]], [[Újjászületés (párt)|Újjászületés]], [[ITN]]
* [[Ciprusi Köztársaság|Ciprus]]: [[Nemzeti Néppárt]]
* [[Ciprusi Köztársaság|Ciprus]]: [[Nemzeti Néppárt]]
* [[Csehország]]: [[Szabadság és Közvetlen Demokrácia]]
* [[Csehország]]: [[Szabadság és Közvetlen Demokrácia]], [[ANO 2011|ANO]]
* [[Dánia]]: [[Dán Néppárt]], [[Progresszív Párt]]
* [[Dánia]]: [[Dán Néppárt]], [[Progresszív Párt]]
* [[Egyesült Királyság]]: [[Az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja]], [[Brexit Párt]]
* [[Egyesült Királyság]]: [[Az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja]], [[Reform UK]]
* [[Finnország]]: [[Finnek Pártja]], [[Nemzeti Koalíció]]
* [[Finnország]]: [[Finnek Pártja]], [[Nemzeti Koalíció]]
* [[Franciaország]]: [[Nemzeti Gyűlés (Franciaország)|Nemzeti Gyűlés]]
* [[Franciaország]]: [[Nemzeti Tömörülés]], [[Visszahódítás]]

⚫
* [[Németország]]: [[Alternatíva Németországért]]
* [[Görögország]]: [[Arany Hajnal]], [[Független Görögök]]
* [[Görögország]]: [[Arany Hajnal]], [[Független Görögök]]
⚫
* [[Hollandia]]: [[Szabadságpárt (Hollandia)|Szabadságpárt]], [[Fórum a Demokráciáért]], [[JA21]]
⚫
* [[Olaszország]]: [[Északi Liga]]
* [[Horvátország]]: [[Haza Mozgalom]]
⚫
* [[Hollandia]]: [[Szabadságpárt (Hollandia)|Szabadságpárt]], [[Fórum a Demokráciáért]]
* [[Lengyelország]]: [[Jog és Igazságosság]], [[Kukiz’15|Kukiz'15]]
* [[Lengyelország]]: [[Jog és Igazságosság]], [[Kukiz’15|Kukiz'15]], [[Szabadság és Függetlenség Konföderáció]], [[Koalíció a Köztársaság Megújítására – Szabadság és Remény|Új Remény]]
* [[Lettország]]: [[Nemzeti Szövetség (lett párt)|Nemzeti Szövetség]]
* [[Litvánia]]: [[Litván Középpárt|Nép és Igazságosság Unió]]
⚫
* [[Németország]]: [[Alternatíva Németországért]]
⚫
* [[Olaszország]]: [[Északi Liga]], [[Olaszország Fivérei]]
* [[Portugália]]: [[Chega]]
* [[Portugália]]: [[Chega]]
* [[Románia]]: [[Románok Egyesüléséért Szövetség|AUR]], [[Nagy-Románia Párt]], [[Noua Dreaptă|Új Jobboldal]]
* [[Spanyolország]]: [[VOX (politikai párt)|VOX]]
* [[Spanyolország]]: [[VOX (politikai párt)|VOX]]
* [[Svédország]]: [[Svéd Demokraták]]
* [[Svédország]]: [[Svédországi Demokraták]]
* [[Svájc]]: [[Svájci Néppárt]]
* [[Svájc]]: [[Svájci Néppárt]]
* [[Szlovákia]]: [[Szlovák Nemzeti Párt]]
* [[Szlovákia]]: [[Szlovák Nemzeti Párt]]
49. sor: 65. sor:
== Kapcsolódó cikkek ==
== Kapcsolódó cikkek ==
* [[Populizmus]]
* [[Populizmus]]
* [[Baloldali populizmus]]
* [[Argumentum ad populum]]
* [[Argumentum ad populum]]
* [[Demagógia]]
* [[Demagógia]]

A lap jelenlegi, 2024. október 12., 11:53-kori változata

A jobboldali populizmus vagy nemzeti populizmus[1] politikai ideológia, amely ötvözi a jobboldali politikát a populista retorikával. Retorikája elitellenes érzelmeket fejez ki, a „közemberekhez” vagy a „köznéphez” szóló beszédet alkalmaz. A jobboldali populisták visszatérő témái közé tartozik a nacionalizmus, szociálkonzervativizmus, a gazdasági nacionalizmus és a fiskális konzervativizmus.[2] Gyakran arra törekszenek, hogy megvédjék a nemzeti kultúrát, identitást és gazdaságot a kívülállók észlelt támadásaival szemben.[3] Mint a populizmus minden formájának, a jobboldali populizmusnak a tekintélyelvűséggel is van asszociációja.[4] [5] Egyes szélsőjobboldali populisták a fasizmushoz hasonlítanak.[6][7]

Jellemzők

[szerkesztés]
Jair Bolsonaro volt brazil elnök és Donald Trump volt amerikai elnök 2019-ben
Jair Bolsonaro volt brazil elnök és Donald Trump volt amerikai elnök 2019-ben
Jarosław Kaczyński volt lengyel miniszterelnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök 2017-ben
Jarosław Kaczyński volt lengyel miniszterelnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök 2017-ben

A jobboldali populista politikusok jellemzően bevándorlásellenesek, vagy legalábbis a szigorú(bb) bevándorláspolitika hívei.[8][9] Ugyanakkor sok jobboldali populista egyben a liberális demokrácia eszméjének is a követője.

A jobboldali populista kifejezést főleg azokra a pártokra használják, amelyek nemzeti konzervatívok, protekcionisták [10] Európában gyakran euroszkeptikusak és iszlámellenesek.[11][12][13][14] A jobboldali populisták támogatják a jóléti állam létrehozását, de csak az arra "érdemesek" számára,[15][16] amelyet gyakran "jóléti sovinizmus"nak is neveznek.[17] Számos más országban a jobboldali populisták neoliberális álláspontot képviselnek a gazdasággal kapcsolatban.

1990 óta számos jobboldali populista párt került be a nemzeti parlamentekbe (Kanada, Chile, Franciaország, Izrael, Norvégia, Oroszország, Románia, Magyarország) és a kormányt vagy a kormánykoalíciók részét alkotta (Ausztria, Hollandia, Dánia, Olaszország, Lengyelország, Magyarország). A jobboldali populista pártok és szervezetek gyakran ellenzékből cselekszenek, és nagy horderejű, feltűnő maximális igényeket fogalmaznak meg.

A 2008-as gazdasági válság után Európa-szerte erősödtek a jobboldali populista pártok. [18] Az olyan európai jobboldali populista mozgalmak, mint az Olaszország Fivérei és az olasz Liga, a francia Nemzeti Tömörülés, a holland Szabadságpárt vagy a Fórum a Demokráciáért, a lett Nemzeti Szövetség, a Finnek Pártja, a Svéd Demokraták, a Dán Néppárt, a spanyol VOX, az Osztrák Szabadságpárt, a Jog és Igazságosság Lengyelországban, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja, az Alternatíva Németországért vagy a Svájci Néppárt népszerűsége növekedni kezdett,[19] [20] nagyrészt a Közel-Keletről és Afrikából érkező bevándorlással szembeni növekvő ellenállás, a növekvő euroszkepticizmus és az Európai Unió gazdaságpolitikájával való elégedetlenség miatt. [21]

Miután Donald Trump megnyerte a 2016-os amerikai elnökválasztást, a programjában jobboldali populista tendenciák is érvényesültek.[22]

Számos kutató rámutat arra, hogy a jobboldali populisták beszédeikben egy bizonyos viselkedési stratégiához ragaszkodnak, ami egyben megkülönbözteti őket az általános háttértől. Ezek a populista politikusok gyakran azt hangsúlyozzák, hogy ők a "nép hangját" képviselik, és az ő érdekeiket fejezik ki az elittel szemben.

Wilhelm Heitmeyer német szociológus, professzor a jobboldali populizmus kifejezést homályosnak tartja, ehelyett tekintélyelvű nemzeti radikalizmusról beszél.[23]

Egyéb jellemzők

[szerkesztés]
Lásd még: Populizmus#Politikai_populizmus

Jobboldali populista pártok

[szerkesztés]

Nem teljes lista jobboldali populista pártokrólː

Magyarország

[szerkesztés]

Európa

[szerkesztés]

A nagyvilág

[szerkesztés]

Kapcsolódó cikkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Eatwell, Roger: National populism : the revolt against liberal democracy. Goodwin, Matthew J.. ISBN 0-241-31200-0 Hozzáférés: 2020. január 11.  
  2. ↑ Zembylas, Michalinos. Affect and the Rise of Right-Wing Populism. 
  3. ↑ Akkerman, Agnes (2003) "Populism and Democracy: Challenge or Pathology?" Acta Politica n.38, pp.147-159
  4. ↑ Weyland (2013. július 1.). „Latin America's Authoritarian Drift”. Journal of Democracy 24 (3), 18–32. o. DOI:10.1353/jod.2013.0045. 
  5. ↑ Norris, Pippa. Cultural backlash: Trump, Brexit, and the rise of authoritarian-populism. New York, NY: Cambridge University Press, 14. o. (2018. december 1.). ISBN 978-1-108-42607-7 
  6. ↑ Eatwell, Roger (2017) "Populism and Fascism" in Kaltwasser, Cristóbal Rovira; Taggart, Paul; Espejo, Paulina Ochoa; and Ostiguy, Pierre eds. The Oxford Handbook of Populism. "whilst populism and fascism differ notably ideologically, in practice the latter has borrowed aspects of populist discourse and style, and populism can degenerate into leader-oriented authoritarian and exclusionary politics."
  7. ↑ Brown, Drew (31 October 2018) "Where Does 'Right-Wing Populism' End, and Fascism Begin?" Vice
  8. ↑ Akkerman, Tjitske (2003. június 1.). „Populism and Democracy: Challenge or Pathology?”. Acta Politica 38 (2), 147–159. o. DOI:10.1057/palgrave.ap.5500021. ISSN 0001-6810. 
  9. ↑ Explaining the Swing to the Right : The Dutch Debate on the Rise of Right-Wing Populism. ISBN 978-1-78093-232-3 Hozzáférés: 2020. január 11.  
  10. ↑ Lowry, Rich: The End of Reaganism (angol nyelven). POLITICO Magazine. (Hozzáférés: 2021. október 26.)
  11. ↑ Rory Jeffs – Matthew Sharpe: Introduction: European Thought, After the Deluge. 2017. 1–24. o. ISBN 978-3-319-50360-8 Hozzáférés: 2020. január 11.  
  12. ↑ New York Times New York State Poll, March 1999. ICPSR Data Holdings, 1999. június 16. (Hozzáférés: 2020. január 11.)
  13. ↑ André Krause: 5. Presseanalyse: Geert Wilders. 2017. 213–424. o. ISBN 978-3-8452-8076-9 Hozzáférés: 2020. január 11.  
  14. ↑ Sunil K. Choudhary: The Right-Wing Parties (Nationalist Block). 2017–08–31. 139–173. o. ISBN 978-981-10-5174-6 Hozzáférés: 2020. január 11.  
  15. ↑ New York Times Survey, December 1985. ICPSR Data Holdings, 1987. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 11.)
  16. ↑ (2021. március 2.) „Authoritarian values and the welfare state: the social policy preferences of radical right voters”. West European Politics 45, 77–101. o. DOI:10.1080/01402382.2021.1886497. ISSN 0140-2382. 
  17. ↑ „The Rise of 'Welfare Chauvinism'”, 2014. december 16. (Hozzáférés: 2015. január 4.) 
  18. ↑ Judis, John B.. The Populist Explosion: How the Great Recession Transformed American and European Politics. Columbia Global Reports (2016. október 5.). ISBN 978-0-9971264-4-0 
  19. ↑ „The map which shows how Ukip support is growing in every constituency but two”, The Independent, 2015. május 15. (Hozzáférés: 2017. március 24.) (brit angol nyelvű) 
  20. ↑ Hunt. „UKIP: The story of the UK Independence Party's rise”, BBC News, 2014. november 21. (Hozzáférés: 2017. március 24.) (brit angol nyelvű) 
  21. ↑ Lowe: Why Europe's populist revolt is spreading. Newsweek, 2016. november 23. (Hozzáférés: 2017. március 24.)
  22. ↑ „Trump's 6 populist positions”, POLITICO (Hozzáférés: 2017. március 24.) 
  23. ↑ Soziologe Wilhelm Heitmeyer - "Der Begriff 'Rechtspopulismus' ist viel zu verharmlosend" (de-DE nyelven). Deutschlandfunk Kultur. (Hozzáférés: 2021. október 26.)
  24. ↑ Bakke, Elisabeth (2010), Central and East European party systems since 1989, Cambridge University Press, p. 79, ISBN 978-1-13948750-4, <https://books.google.com/?id=oFXdiS25N78C&pg=PA79>. Hozzáférés ideje: 17 November 2011
  25. ↑ Bieling, Hans-Jürgen. Uneven development and 'European crisis constitutionalism', or the reasons for and conditions of a 'passive revolution in trouble', Asymmetric Crisis in Europe and Possible Futures: Critical Political Economy and Post-Keynesian Perspectives. Routledge, 110. o. (2015). ISBN 978-1-317-65298-4 
  26. ↑ Vokskabinː Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
  27. ↑ Right-Wing Populism in Central Europe: Hungarian Case (Fidesz, Jobbik)
  28. ↑ Becker, Jens (2010. december 1.). „The rise of right-wing populism in Hungary”. SEER: Journal for Labour and Social Affairs in Eastern Europe 13 (1), 29–40. o. ISSN 1435-2869. 
  29. ↑ Vokskabinː Mi Hazánk Mozgalom
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Jobboldali_populizmus&oldid=27513414”