Osztrák Szabadságpárt
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) | |
FPO - A szociális hazafi párt | |
Mottó: A szociális otthon párt | |
Adatok | |
Elnök | Herbert Kickl |
Elnökhelyettes | Erwin Angerer , Dr. Manfred Haimbuchner , Mario Kunasek , Udo Landbauer , Harald Stefan , Marlene Svazek |
Szóvivő | Dagmar Belakowitsch , Axel Kassegger |
Alapítva | 1955. november 3.[1] |
Tagok száma | 50 000 (2014) |
Ideológia | Nemzeti radikalizmus Nacionalizmus bevándorlásellenesség kivándorlásellenesség keresztényszocializmus nemzeti liberalizmus harmadikutasság |
Politikai elhelyezkedés | radikális jobboldal, illetve szélsőjobboldal |
Parlamenti jelenlét | Nemzeti Tanács: 57 / 183 Szövetségi Tanács: 10 / 60 Tartományi parlamentek: 84 / 440
Európai Parlamentben: 6 / 19 |
Európai parlamenti mandátumok | 6 |
Nemzetközi szövetségek | Liberális Internacionálé (1978-1993) |
Európai párt | Identitás és Demokrácia Párt ID |
EP-frakció | Patrióták Európáért (2024 óta) |
Hivatalos színei | Kék |
Ausztria politikai élete | |
Weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) témájú médiaállományokat. |
Az Osztrák Szabadságpárt (németül: Freiheitliche Partei Österreichs, FPÖ) (más néven: Ausztria Szabadságpártja) egy populista,[2] nacionalista, euroszkeptikus, szélsőjobboldali [3][4][5] osztrák párt, amelyet 1955-ben alapították.[1]
2024. nyarán a Fidesszel karöltve az EP-ban egy jobb-szélsőjobboldali szövetséget hozott létre Patrióták Európáért néven.[6]
Története
[szerkesztés]Előzmény
[szerkesztés]A Szabadságpárt magát az 1848-as forradalmak idejéből eredő pángermanizmus és nemzeti liberalizmus ideológiai örökösének tekinti. A két világháború közti korszakban a nemzeti liberálisokat támadta az Osztrák Keresztényszociális Párt. A nemzeti liberális tábort a Nagy Német Néppárt gyűjtötte be. Az Anschluss után Ausztriában üldözték a keresztényszocialistákat és a szocialistákat is.[7] A nemzeti liberálisokat később megvádolták, hogy kollaboráltak a nácikkal.
A párt elődje a Függetlenek Szövetsége (Verband der Unabhängigen, VdU) 1949-ben alakult meg, alternatívát nyújtva az SPÖ-vel és az ÖVP-vel szemben.
FPÖ kezdete
[szerkesztés]Az Osztrák Szabadságpárt 1955-ben jött létre, akkoriban ellenzékként működött, első vezetőjük Anton Reinthaller lett, aki SS-Brigadeführer[8] volt.[9] Reinthaller tagja volt az NSDAP-nak, amikor az Anschlussot végrehajtották. A párt vezetője 1958-1978 között Friedrich Peter lett, akinek ideje alatt az 1960-as évektől a párt, hogy nagyobb esélye legyen a nagy koalícióban való részvételre egyre jobban eltávolodott a szélsőjobboldali, nacionalista szellemiségétől és liberálisabb lett. Ez a párt szélsőjobboldali szárnyában felháborodást váltott ki, ami miatt 1967-ben kilépve a pártból megalapították a Nemzeti Demokrata Párt-ot (NDP).
1970-ben a párt támogatta az SPÖ vezette kisebbségi kormányt. 1975-ben Simon Wiesenthal - aki akkoriban a bécsi zsidók irattárának volt vezetője, nyilvánosságra hozta, hogy Friedrich Peter SS-főhadnagyként szolgálatot teljesített egy tömegmészárlásnál.[10]
Jörg Haider korszaka
[szerkesztés]A párt elnöke 1986-ban Jörg Haider lett, aki a párt nacionalista szárnyának támogatásával lett vezető. Ezt követően Vranitzky felbontotta a párttal kötött koalíciót. Az 1986-os választáson a párt 9%-ot ért el. A párt az 1990-es választásokon 16%-ot ért el. Jelentős számban pártoltak át az Osztrák Néppárttól.
Választások
[szerkesztés]Választási eredmények
[szerkesztés]Választás éve | Szavazatok száma | % | Megszerzett helyek száma | Státusz |
---|---|---|---|---|
1956 | 283 749 | 6,5 | 6 / 165
|
Ellenzék |
1959 | 336 110 | 7,7 | 8 / 165
|
Ellenzék |
1962 | 313 895 | 7,0 | 8 / 165
|
Ellenzék |
1966 | 242 570 | 5,4 | 6 / 165
|
Ellenzék |
1970 | 253 425 | 5,5 | 6 / 165
|
SPÖ kisebbségi kormányának támogatója |
1971 | 248 473 | 5,5 | 10 / 183
|
Ellenzék |
1975 | 249 444 | 5,4 | 10 / 183
|
Ellenzék |
1979 | 286 743 | 6,1 | 11 / 183
|
Ellenzék |
1983 | 241 789 | 5,0 | 12 / 183
|
Kormánypárt, SPÖ kisebb koalíciós partnere |
1986 | 472 205 | 9,7 | 18 / 183
|
Ellenzék |
1990 | 782 648 | 16,6 | 33 / 183
|
Ellenzék |
1994 | 1 042 332 | 22,5 | 42 / 183
|
Ellenzék |
1995 | 1 060 175 | 21,9 | 41 / 183
|
Ellenzék |
1999 | 1 244 087 | 26,9 | 52 / 183
|
Kormánypárt |
2002 | 491 328 | 10,0 | 18 / 183
|
Kormánypárt |
2006 | 519 598 | 11,0 | 21 / 183
|
Ellenzék |
2008 | 857 028 | 17,5 | 34 / 183
|
Ellenzék |
2013 | 962 313 | 20,5 | 40 / 183
|
Ellenzék |
2017 | 1 316 442 | 26,0 | 51 / 183
|
Kormánypárt, ÖVP kisebb koalíciós partnere |
2019 | 772 666 | 16,2 | 31 / 183
|
Ellenzék |
2024 | 1 408 514 | 28,8 | 57 / 183
|
Még nem ismert |
Tartományi parlamenti választások
[szerkesztés]Tartomány | Választási év | Szavazatok száma | % | Megszerzett helyek száma | Kormánypárt/Ellenzék? |
---|---|---|---|---|---|
Alsó-Ausztria | 2023 | 217 511 | 24,2 | 16 / 56
|
Kormánykoalíció az ÖVP-vel |
Bécs | 2020 | 51 603 | 7,1 | 8 / 100
|
Ellenzék |
Burgenland | 2020 | 18 160 | 9,8 | 4 / 36
|
Ellenzék |
Felső-Ausztria | 2021 | 159 692 | 19,8 | 11 / 56
|
Kormánykoalíció az ÖVP-vel |
Karintia | 2023 | 74 329 | 24,5 | 9 / 36
|
Ellenzék |
Salzburg | 2023 | 69 310 | 25,7 | 10 / 36
|
Kormánykoalíció az ÖVP-vel |
Stájerország | 2019 | 105 294 | 17,5 | 8 / 48
|
Ellenzék |
Tirol | 2022 | 64 683 | 18,8 | 7 / 36
|
Ellenzék |
Vorarlberg | 2024 | 51 639 | 28,0 | 11 / 36
|
Kormánykoalíció az ÖVP-vel[11] |
2015-ös bécsi önkormányzati választás
[szerkesztés]A 2015-ös októberi bécsi választáson a második helyen végzett az Osztrák Szociáldemokrata Párt mögött.[12]
2016-os osztrák elnökválasztás
[szerkesztés]A 2016-os áprilisi osztrák elnökválasztáson Norbert Hofert indították. A második fordulóban, május 23-án Alexander Alexander Van der Bellen az Osztrák Zöld Párt jelöltje nyerte a választást 50,3 százalékkal, Hofer 49,7 százalékot kapott.[13] Az alkotmánybíróság szabálytalanságok miatt elrendelte az elnökválasztás második fordulójának megismétlését. A megismételt választáson ismét elveszítette a párt jelöltje 46,2 százalékot kapott, ezzel Alexander Van der Bellen lett Ausztria első zöldpárti elnöke.[14] Norbert Hofer később bejelentette, hogy indulni fog a következő osztrák elnökválasztáson.[15]
Választói
[szerkesztés]A pártnak számos választói vannak a közép- és felső osztályban, de jelen vannak a gyári munkások és Bécs külső kerületeinek lakosai. A párt számos volt szociáldemokrata szavazót tudhat magának. A bevándorlók között a párt az ausztriai szerbek körében népszerűek. Kartintiában a párt Jörg Haider idején az orvosok, ügyvédek, vállalkozók, földművesek, szabadúszók, gyógyszerészek voltak szabadságpártiak.[16]
Az FPÖ elnökei
[szerkesztés]- Anton Reinthaller (1955–1958)
- Friderich Peter (1958–1978)
- Alexander Götz (1978–1979)
- Norbert Steger (1979–1986)
- Jörg Haider (1986–2000)
- Susanne Riess-Passer (2000–2002)
- Mathias Reichold (2002)
- Herbert Haupt (2002–2004)
- Ursula Haubner (2004–2005)
- Heinz-Christian Strache (2005–2019)
- Norbert Hofer (2019–2021)
- Herbert Kickl (2021 óta)[17]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Die Freiheitlichen in Kärnten – eine starke Landespartei (német nyelven) (PDF). (Hozzáférés: 2015. október 12.)[halott link][halott link][halott link]
- ↑ Anton Pelinka: Die FPÖ im internationalen Vergleich. Zwischen Rechtspopulismus, Deutschnationalismus und Österreich-Patriotismus. 2002 (PDF; 126 kB).
- ↑ Wie rechtsextrem ist die FPÖ?. oe1.orf.at, 2017. április 8.
- ↑ Austria is sleepwalking toward a far-right victory (brit angol nyelven). POLITICO , 2024. február 7. (Hozzáférés: 2024. augusztus 27.)
- ↑ Wodak, Ruth. „(S+) Herbert Kickl und der Rechtsextremismus: In Österreich kündigt sich ein autoritäres Regime bereits an”, Der Spiegel, 2024. február 18. (Hozzáférés: 2024. június 28.) (német nyelvű)
- ↑ Euronews: Hungary's Orban announces plan to form new far-right bloc in European Parliament. (Hozzáférés: 2024)
- ↑ Drittes Reich (1938-1945). (Hozzáférés: 2017. október 20.)
- ↑ Vezérőrnagynak megfelelő tábornoki rang az SS-ben.
- ↑ Anton Reinthaller. (Hozzáférés: 2017. október 20.)
- ↑ Wiesenthal megosztja Ausztriát. [2018. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 20.)
- ↑ Moritz Moser: ÖVP lädt FPÖ zu Regierungsverhandlungen ein (német nyelven). vorarlberg.ORF.at , 2024. október 16. (Hozzáférés: 2024. október 17.)
- ↑ A szociáldemokraták nyerték meg a bécsi tartományi választást. Híradó, 2015. október 12. [2015. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 12.)
- ↑ MNO: Fordulat: mégsem a radikáljobbos jelölt nyert Ausztriában. mno.hu. [2016. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 23.)
- ↑ http://24.hu/kulfold/2016/12/06/hivatalos-az-osztrak-elnokvalasztas-eredmenye/
- ↑ Archivált másolat. [2016. december 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 18.)
- ↑ Der FPÖ-Wähler, das bekannte Wesen. (Hozzáférés: 2017. november 5.)
- ↑ Új elnöke van az Osztrák Szabadságpártnak. Infostart.hu. (Hozzáférés: 2021. június 19.)