„XVII. terv” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.6.3) (Bot: következő hozzáadása: da:Plan XVII |
−Kategória:Első világháború; +Kategória:Franciaország az első világháborúban; +Kategória:Németország az első világháborúban (a HotCattel) |
||
(7 közbenső módosítás, amit 6 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{nincs forrás}} |
{{nincs forrás}} |
||
[[Fájl:Schlieffen |
[[Fájl:Schlieffen-terv és Francia XVII terv.svg|bélyegkép|A francia XVII. terv Németország megtámadására (kék jelzéssel)]] |
||
A '''XVII. terv''' [[Franciaország]] hadműveleti terve volt [[Németország]] legyőzésére az [[első világháború]]ban. Alapjait [[Ferdinand Foch|Foch]] marsall dolgozta ki 1908-at követően. |
A '''XVII. terv''' [[Franciaország]] hadműveleti terve volt [[Németország]] legyőzésére az [[első világháború]]ban. Alapjait [[Ferdinand Foch|Foch]] marsall dolgozta ki 1908-at követően. |
||
== Története == |
== Története == |
||
Franciaország súlyos vereséget szenvedett |
Franciaország súlyos vereséget szenvedett az [[1870]]-es [[porosz–francia háború]]ban. A franciák elveszítették [[Rajna]] menti területeiket, [[Elzász]]t és [[Lotaringia]] egy részét. A francia hadvezetés okulván a súlyos kudarcból hozzálátott a Franciaország keleti részét a német támadásoktól megvédeni képes haditerv kidolgozásához. A folyamatosan fejlődő terv nem számolt egy [[Belgium]] felől érkező német támadással, hiszen az 1839-es londoni szerződésben [[Nagy-Britannia]] garantálta Belgium semlegességét. A terv hadműveleti területnek tehát csak a [[Luxemburg]] és [[Svájc]] között húzódó francia-német határzónát tekintette. |
||
A francia vezérkar 1898-ban elfogadta a XIV. tervet, mely a határ teljes térségében védelembe rendelte a francia csapatokat. Azt 1903-ban a XV. tervvel cserélték fel, amely továbbra is védekező karakterű volt. |
A francia vezérkar 1898-ban elfogadta a XIV. tervet, mely a határ teljes térségében védelembe rendelte a francia csapatokat. Azt 1903-ban a XV. tervvel cserélték fel, amely továbbra is védekező karakterű volt. |
||
22. sor: | 22. sor: | ||
{{Portál|Első világháború|-}} |
{{Portál|Első világháború|-}} |
||
[[Kategória: |
[[Kategória:Franciaország az első világháborúban]] |
||
[[Kategória:Németország az első világháborúban]] |
|||
[[en:Plan XVII]] |
|||
[[da:Plan XVII]] |
|||
[[es:Plan XVII]] |
|||
[[et:Plaan 17]] |
|||
[[fr:Plan XVII]] |
|||
[[he:תוכנית 17]] |
|||
[[it:Piano XVII]] |
|||
[[la:Consilium XVII]] |
|||
[[nl:Plan XVII]] |
|||
[[no:Plan XVII]] |
|||
[[pt:Plano XVII]] |
|||
[[sr:План XVII]] |
|||
[[zh:第十七號計劃]] |
A lap jelenlegi, 2020. november 23., 18:55-kori változata
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A XVII. terv Franciaország hadműveleti terve volt Németország legyőzésére az első világháborúban. Alapjait Foch marsall dolgozta ki 1908-at követően.
Története
[szerkesztés]Franciaország súlyos vereséget szenvedett az 1870-es porosz–francia háborúban. A franciák elveszítették Rajna menti területeiket, Elzászt és Lotaringia egy részét. A francia hadvezetés okulván a súlyos kudarcból hozzálátott a Franciaország keleti részét a német támadásoktól megvédeni képes haditerv kidolgozásához. A folyamatosan fejlődő terv nem számolt egy Belgium felől érkező német támadással, hiszen az 1839-es londoni szerződésben Nagy-Britannia garantálta Belgium semlegességét. A terv hadműveleti területnek tehát csak a Luxemburg és Svájc között húzódó francia-német határzónát tekintette.
A francia vezérkar 1898-ban elfogadta a XIV. tervet, mely a határ teljes térségében védelembe rendelte a francia csapatokat. Azt 1903-ban a XV. tervvel cserélték fel, amely továbbra is védekező karakterű volt.
Ferdinand Foch kezdeményezésére új haditervet dolgoztak ki, mely már a Németország nyugati térségeibe való betörésen alapul. A tervezet szerint a francia hadsereg létszámbeli fölényét kihasználva két csapással verte volna tönkre a császári német haderőt. A balszárnyon támadásra induló ék Saarbrücken és a Saar-vidék felé támadott volna, míg a délen támadó alakulatok a Vogézeken átvonulva Strasbourg városát vették célba. Az új dokumentumnak a XVII. terv címet adták.
Problémák a XVII. tervben
[szerkesztés]- Franciaország haditervében komoly problémát jelentett az infrastruktúra hiányos mivolta. Míg a németek korszerű vasúthálózatuk révén gyorsan mozgathatták csapataikat, addig Franciaországban sem a vasútsűrűség, sem a vonalvezetés nem tette ezt lehetővé.
- A XVII. terv nem számolt azzal, hogy a német hadsereg képes lehet komolyabb ellenállás kifejtésére a határzónában. Ennek megfelelően nem határozta meg az utánpótlás rendszerét, az utánpótlásbázisok helyét.
- A haditerv nem vette számba egy német támadás lehetőségét sem a határvidéken, sem Belgium felől, ezért nem is tartalmazott védelmi elemeket.
Teljes kudarc és összeomlás
[szerkesztés]1914 nyarán Franciaország csapatai a XVII. terv szerint kezdték meg műveleteiket a Német Császárság ellen. A németek előre elkészített határmenti erődítményeikbe húzódtak vissza, amelyek felőrölték a francia támadók erejét. A franciák minimálisan kitűzött céljaikat sem érték el. A XVII. terv végrehajtása közben kezdődött a német hadsereg támadása a Schlieffen-terv alapján. A francia csapatok csapdába estek Elzászban. Feladták a Németországban elért csekély eredményeket és visszatértek kiindulási állásaikba. A csapatokat hamarosan kivonták az elzászi frontról és a Somme folyó mentén vonták össze őket, hogy a Párizst fenyegető német támadást megállítsák.