Ugrás a tartalomhoz

„XVII. terv” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Thijs!bot (vitalap | szerkesztései)
a r2.6.3) (Bot: következő hozzáadása: da:Plan XVII
 
(7 közbenső módosítás, amit 6 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{nincs forrás}}
{{nincs forrás}}
[[Fájl:Schlieffen Plan.jpg|bélyegkép|A francia XVII. terv Németország megtámadására (kék jelzéssel)]]
[[Fájl:Schlieffen-terv és Francia XVII terv.svg|bélyegkép|A francia XVII. terv Németország megtámadására (kék jelzéssel)]]
A '''XVII. terv''' [[Franciaország]] hadműveleti terve volt [[Németország]] legyőzésére az [[első világháború]]ban. Alapjait [[Ferdinand Foch|Foch]] marsall dolgozta ki 1908-at követően.
A '''XVII. terv''' [[Franciaország]] hadműveleti terve volt [[Németország]] legyőzésére az [[első világháború]]ban. Alapjait [[Ferdinand Foch|Foch]] marsall dolgozta ki 1908-at követően.


== Története ==
== Története ==
Franciaország súlyos vereséget szenvedett a [[1870]]-es [[porosz–francia háború]]ban. A franciák elveszítették [[Rajna]] menti területeiket, [[Elzász]]t és [[Lotaringia]] egy részét. A francia hadvezetés okulván a súlyos kudarcból hozzálátott a Franciaország keleti részét a német támadásoktól megvédeni képes haditerv kidolgozásához. A folyamatosan fejlődő terv nem számolt egy [[Belgium]] felől érkező német támadással, hiszen az 1839-es londoni szerződésben [[Nagy-Britannia]] garantálta Belgium semlegességét. A terv hadműveleti területnek tehát csak a [[Luxemburg]] és [[Svájc]] között húzódó francia-német határzónát tekintette.
Franciaország súlyos vereséget szenvedett az [[1870]]-es [[porosz–francia háború]]ban. A franciák elveszítették [[Rajna]] menti területeiket, [[Elzász]]t és [[Lotaringia]] egy részét. A francia hadvezetés okulván a súlyos kudarcból hozzálátott a Franciaország keleti részét a német támadásoktól megvédeni képes haditerv kidolgozásához. A folyamatosan fejlődő terv nem számolt egy [[Belgium]] felől érkező német támadással, hiszen az 1839-es londoni szerződésben [[Nagy-Britannia]] garantálta Belgium semlegességét. A terv hadműveleti területnek tehát csak a [[Luxemburg]] és [[Svájc]] között húzódó francia-német határzónát tekintette.


A francia vezérkar 1898-ban elfogadta a XIV. tervet, mely a határ teljes térségében védelembe rendelte a francia csapatokat. Azt 1903-ban a XV. tervvel cserélték fel, amely továbbra is védekező karakterű volt.
A francia vezérkar 1898-ban elfogadta a XIV. tervet, mely a határ teljes térségében védelembe rendelte a francia csapatokat. Azt 1903-ban a XV. tervvel cserélték fel, amely továbbra is védekező karakterű volt.
22. sor: 22. sor:
{{Portál|Első világháború|-}}
{{Portál|Első világháború|-}}


[[Kategória:Első világháború]]
[[Kategória:Franciaország az első világháborúban]]
[[Kategória:Németország az első világháborúban]]

[[en:Plan XVII]]
[[da:Plan XVII]]
[[es:Plan XVII]]
[[et:Plaan 17]]
[[fr:Plan XVII]]
[[he:תוכנית 17]]
[[it:Piano XVII]]
[[la:Consilium XVII]]
[[nl:Plan XVII]]
[[no:Plan XVII]]
[[pt:Plano XVII]]
[[sr:План XVII]]
[[zh:第十七號計劃]]

A lap jelenlegi, 2020. november 23., 18:55-kori változata

A francia XVII. terv Németország megtámadására (kék jelzéssel)

A XVII. terv Franciaország hadműveleti terve volt Németország legyőzésére az első világháborúban. Alapjait Foch marsall dolgozta ki 1908-at követően.

Története

[szerkesztés]

Franciaország súlyos vereséget szenvedett az 1870-es porosz–francia háborúban. A franciák elveszítették Rajna menti területeiket, Elzászt és Lotaringia egy részét. A francia hadvezetés okulván a súlyos kudarcból hozzálátott a Franciaország keleti részét a német támadásoktól megvédeni képes haditerv kidolgozásához. A folyamatosan fejlődő terv nem számolt egy Belgium felől érkező német támadással, hiszen az 1839-es londoni szerződésben Nagy-Britannia garantálta Belgium semlegességét. A terv hadműveleti területnek tehát csak a Luxemburg és Svájc között húzódó francia-német határzónát tekintette.

A francia vezérkar 1898-ban elfogadta a XIV. tervet, mely a határ teljes térségében védelembe rendelte a francia csapatokat. Azt 1903-ban a XV. tervvel cserélték fel, amely továbbra is védekező karakterű volt.

Ferdinand Foch kezdeményezésére új haditervet dolgoztak ki, mely már a Németország nyugati térségeibe való betörésen alapul. A tervezet szerint a francia hadsereg létszámbeli fölényét kihasználva két csapással verte volna tönkre a császári német haderőt. A balszárnyon támadásra induló ék Saarbrücken és a Saar-vidék felé támadott volna, míg a délen támadó alakulatok a Vogézeken átvonulva Strasbourg városát vették célba. Az új dokumentumnak a XVII. terv címet adták.

Problémák a XVII. tervben

[szerkesztés]
  • Franciaország haditervében komoly problémát jelentett az infrastruktúra hiányos mivolta. Míg a németek korszerű vasúthálózatuk révén gyorsan mozgathatták csapataikat, addig Franciaországban sem a vasútsűrűség, sem a vonalvezetés nem tette ezt lehetővé.
  • A XVII. terv nem számolt azzal, hogy a német hadsereg képes lehet komolyabb ellenállás kifejtésére a határzónában. Ennek megfelelően nem határozta meg az utánpótlás rendszerét, az utánpótlásbázisok helyét.
  • A haditerv nem vette számba egy német támadás lehetőségét sem a határvidéken, sem Belgium felől, ezért nem is tartalmazott védelmi elemeket.

Teljes kudarc és összeomlás

[szerkesztés]

1914 nyarán Franciaország csapatai a XVII. terv szerint kezdték meg műveleteiket a Német Császárság ellen. A németek előre elkészített határmenti erődítményeikbe húzódtak vissza, amelyek felőrölték a francia támadók erejét. A franciák minimálisan kitűzött céljaikat sem érték el. A XVII. terv végrehajtása közben kezdődött a német hadsereg támadása a Schlieffen-terv alapján. A francia csapatok csapdába estek Elzászban. Feladták a Németországban elért csekély eredményeket és visszatértek kiindulási állásaikba. A csapatokat hamarosan kivonták az elzászi frontról és a Somme folyó mentén vonták össze őket, hogy a Párizst fenyegető német támadást megállítsák.