„Bóra (szél)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2007. február 20., 20:48-kori változata

A „Bóra” lehetséges további jelentéseiről lásd: Bóra (egyértelműsítő lap).

Bóra (Bernus, Barnus, Borino, horvátul bura.) Az isztriai és dalmát tengerparton, legtöbbször a téli évszakban fújó száraz, hideg szél, időnként rendkivül erős rohamokkal.

Nevének eredete

A bóra elnevezés a görög mitológiai alak Boreász (görögül: Βορέας) nevéből származik. Jelentése: Észak. A szelek királyának tartották, aki leginkább az északi és északkeleti szeleken uralkodott és egy sötét trákiai barlangban lakott. Zsákjával megszelidítette a szeleket. Asztraiosz titán és Éósz hajnalistennő fia.

Kialakulás, iránya, kiterjedése

A bóra észak-északkelet, északkelet vagy kelet-északkelet-i irányból fúj, vagyis a szárazföld felől tart a partvidék felé. Erőssége és gyakorisága a hóval takart hegyvidék és az Adriai tenger meleg medencéje közötti hőmérsékleti különbség miatt jön létre. Amikor az Adria DK-i részén alacsony légnyomás van, vagy Közép-Európában a légnyomás erősen emelkedik, akkor az Adria keleti partján kialakul a bóra. Hatása Trieszt-Albánia között az egész partvidékre kiterjed, de erősségéből Lessina vidékén már sokat veszít. A téli félévben néha heteken át dühöng, nyáron ritkább és gyengébb (Borino). Fiume, Zengg és Trieszt környéke a bórának leginkább kitett terület. Néha olyan hevesen csap le a tengerre, hogy a porzó vizcseppek ködként (fumarea spalmeggio) borítják a vizet. Ekkor a tengeren tartózkodni veszélyes. A bóra időjárás hosszabb apályt és rövidebb dagályt okoz, amivel együtt jár a mélyebb apály és a kevésbé magas dagály.

Bórák elleni védekezés

Az egykori Osztrák-Magyar Monarchiában kiépült fiumei vasútvonal bórának kitett vonalán – Lic és Buccari között - un. bórafalakat építettek az erős széllökések ellen. A kőfalak 2,70 méter magasak, szélességük alul: 1 méter körüli, felső részük kb. 0,5 méter. A falak vakolatba rakott mészkőből vannak. A bórafalak megépítése előtt a több mint 200 km/órás sebességgel dühöngő bóra két alkalommal is felborította a vasúti kocsikat.

Előrejelzése

A bórát nehéz előre jelezni, de azért vannak bizonyos előjelei: a magas hegyek csúcsain kialakuló ún. "felhősapkák", az északkeleti láthatáron a tenger felülete csipkéződik. A parttól távolodva csökken a bóra ereje. A bóra nyáron általában csak pár óráig tart, de időről időre akár egy-két napig is eltarthat. A legkeményebb búrák a Kvarnergg területén, a Velebiti-csatornában, Šibenik és Split partjainál, a Pelješacnál és Dubrovniknál fordulnak elő. Erőssége: elérheti a 200 km/ó sebességet is.

Az eddig mért legnagyobb szélerősségű bórák

Hely	Sebesség m/s	Sebesség km/ó	A szélvihar ideje
Montenegróban	42,9 m/s	151,2 km/óra	(1978. január 5.)
Triesztnél	64,2 m/s	231,5 km/óra	(1994. október 29.)
Krk-szigetnél	69,0 m/s	248,4 km/óra	(1994. október 29.)
Splitnél	48,5 m/s	172,8 km/óra	(1994. október 29.)
Makarskánál	69,5 m/s	250,2 km/óra	(1996. január 26.)
Dalmát partoknál (átlag)	33,0 m/s	118,8 km/óra	(2004. november 15.)
Dalmát partoknál (széllökések)	60,0 m/s	216,0 km/óra	(2004. november 15.)

Forrás

Pallas Nagy Lexikona
Révai Nagy Lexikona
Az eddig mért legnagyobb bórák, a német Wikipedia "Bora" szócikkéből átvett adatok.

@@ 33. sor: / 33. sor: @@
 |[[Trieszt]]nél ||64,2 m/s||231,5 km/óra ||([[1994]]. [[október 29]].)
 |-
-|[[Krk]]nél ||69,0 m/s ||248,4 km/óra ||([[1994]]. [[október 29]].)
+|[[Krk-sziget]]nél ||69,0 m/s ||248,4 km/óra ||([[1994]]. [[október 29]].)
 |-
 |[[Split]]nél ||48,5 m/s ||172,8 km/óra||([[1994]]. [[október 29]].)
@@ 43. sor: / 43. sor: @@
 |[[Dalmácia|Dalmát]] partoknál (széllökések)||60,0 m/s|| 216,0 km/óra ||([[2004]]. [[november 15]].)
 |}
 ==Forrás==