Montenegró

Montenegró
Crna Gora / Црна Гора
Montenegró zászlaja Montenegró címere
Nemzeti mottó: Crna Gora jest malena al je hrabra i poštena (Montenegró kicsi, de bátor és becsületes.) Nemzeti himnusz: Oj, svijetla majska zoro
Fővárosa	Podgorica
é. sz. 42° 47′, k. h. 19° 28′42.783333333333, 19.466666666667
Államforma	köztársaság
Vezetők
Államfő	Jakov Milatović
Miniszterelnök	Milojko Spajić
Hivatalos nyelv	montenegrói
EU-csatlakozás	tárgyalások folyamatban
Tagság	Lista Egyesült Nemzetek Szervezete Európa Tanács Kereskedelmi Világszervezet Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank Nemzetközi Fejlesztési Társulás Nemzetközi Pénzügyi Társaság Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja Eurocontrol Észak-atlanti Szerződés Szervezete Interpol Vegyifegyver-tilalmi Szervezet Nemzetközi Hidrográfiai Szervezet UNESCO Egyetemes Postaegyesület Nemzetközi Távközlési Egyesület Montenegrói–Ukrán Szabadkereskedelmi Övezet Meteorológiai Világszervezet Egészségügyi Világszervezet Vám Világszervezet
Népesség
Népszámlálás szerint	617 213 fő (2022)
Rangsorban	168
Becsült	620 029 fő (2011. április)
Rangsorban	168
Népsűrűség	48 fő/km²
GDP	2005
Összes	1,91 milliárd  USD (167)
Egy főre jutó	3 100  USD (117)
Földrajzi adatok
Terület	13 812 km²
Rangsorban	156.
Víz	1,52%
Időzóna	CET (UTC+1) CEST (UTC+2)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	Euró (EUR)
Nemzetközi gépkocsijel	MNE
Hívószám	382
Segélyhívó telefonszám	112 122 123 124
Internet TLD	.me
Villamos hálózat	230 volt
Elektromos csatlakozó	Europlug Schuko
Közlekedés iránya	jobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Montenegró témájú médiaállományokat.
Egyoldalúan vezette be az eurót. Montenegró fekvése Szerbia Koszovó Albánia Bosznia- Hercegovina Horvátország PODGORICA Pljevlja Bielo Polje Berane Nikšić Herceg Novi Tivat Cetinje Budva Bar Ulcinj A d r i a i - t e n g e r Shkodrai-tó Drina Piva Lim Tara Drin Bobotov Kuk Zla Kolata Durmitor D i n á r i - h e g y s é g S z a n d z s á k

Montenegró (montenegróiul Crna Gora / Црна Гора) független állam Dél-Európában, a Balkán-félszigeten. Délnyugaton az Adriai-tenger, nyugaton Horvátország, északnyugaton Bosznia-Hercegovina, északkeleten Szerbia, keleten Koszovó, délkeleten pedig Albánia határolja.

Az első világháború után Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlása után, 2003-ban Szerbia és Montenegró kikiáltották a föderációt. A 2006 májusában megtartott függetlenségi népszavazást követően az év nyarán kimondta a függetlenségét, és a konföderáció feloszlott.

2010 vége óta az Európai Unió hivatalos tagjelöltje, valamint 2017 nyarától a NATO huszonkilencedik tagállama.

Területét és lakosságát tekintve a legkisebb a szláv államok között. Fizetőeszközként az eurót használja, de nem része az eurózónának.

Etimológia

A Crna Gora elnevezés fekete hegyet jelent, vagyis a fekete hegyek országa. A legtöbb nem szláv európai nyelvben olasz közvetítéssel ennek a névnek újlatin fordítása, a Montenegró honosodott meg (monte=hegy, negro=fekete). Ugyanezt jelenti az ország török neve: Kara Dağ. Ugyanakkor a gora szó a délszláv nyelvekben erdőt is jelenthet, ezért egyes vélemények szerint helyes lehet a nevet fekete erdőnek is értelmezni.

A Montenegró nevet hivatalosan 1296-ban említették először, István Milutin szerb király oklevelében. Az olasz források 1348-ban említették először eredeti formájában, Cerna Gora néven.

Földrajz

A Kotori-öböl

Hegycsúcsok

Perast szigetei a Kotori-öbölben

Néhány általános földrajzi adat:

• A határok hossza: 625 km
  • Bosznia-Hercegovina felé: 225 km,
  • Albánia felé: 172 km,
  • Szerbia felé: 124 km,
  • Koszovó felé: 79 km,
  • Horvátország felé: 25 km.
• Tengerpart hossza: 293,5 km,
  • a strandok hossza: 73 km,
  • a leghosszabb strand: az ulcinji Nagy strand 13 km,
  • a legmagasabb hegycsúcs: Zla Kolata, Prokletije 2534 m,
  • a legnagyobb tó: a Shkodrai-tó – 391 négyzetkilométer (a legnagyobb a Balkánon),
  • a legmélyebb kanyon: a Tara-folyó 1300 m (a legmélyebb Európában),
  • a legnagyobb öböl: Kotori-öböl

Domborzat

Montenegró európai viszonylatban viszonylag ritkán lakott hegyvidéki terület a Dinári-hegységben. Meredeken leereszkedő hegyek kísérik öblökkel tagolt partját az Adria mentén. Legnagyobb öble a Kotori-öböl (régi nevén Cattarói-öböl).

A montenegrói part az Adriai-tenger délkeleti részén helyezkedik el, Horvátország és Albánia között. 260,2 km hosszú, melyből a szárazföldi part hossza 249,1 km, a szigetek partvonalának hossza: 11,1 km. A tenger gyorsan mélyül, az Adria legmélyebb pontja Montenegró partjai előtt található, 1280 m.

A parttal szinte párhuzamosan a Dinári-hegység magas vonulatai követik egymást észak–déli irányt követve sorrendben: a Njegoš, a Golija, a Durmitor, a Ljubisilja és a Javorje, ettől délre az Orjen, a Lovćen, a Maganik, a Sinjajevina, majd a Komovi-hegység és a Prokletije, valamint a Rumija. Az északi vonulatok egyúttal a Dinári-hegység és egész Montenegró legmagasabb csúcsai. Legmagasabb pontja a Prokletije hegységben, Plav község területén levő 2534 méteres Zla Kolata csúcs. Központi masszívuma a Durmitor, legmagasabb pontja a 2523 m magas Bobotov Kuk csúcs.

Síkvidék igen kevés akad az országban, mindössze a Shkodrai-tótól északra, illetve a Nikšići-mezőségen található nagyobb összefüggő sík terület.

Vízrajz

A Shkodrai-tó (Skadarsko jezero) a Balkán-félsziget legnagyobb tava Albánia és Montenegró határvidékén, melyet főként a Morača-folyó, valamint a tófenéken fakadó sok karsztforrás táplál. Montenegró fő folyói a Lim, a Tara és a Piva. Az utóbbin víztározó épült. A Tara és a Piva összefolyásából keletkezik – Montenegró és Bosznia-Hercegovina határán – a Drina. A Zeta, Bojana és a Morača folyók nagy szerepet játszanak a mezőgazdaságban és halászatban.

Éghajlat

Éghajlati zónák:

• Mediterrán éghajlat

Egy keskeny csíkon az Adriai-tenger partján Herceg Novitól a Bojana folyóig van a mediterrán zóna. Nyáron a középhőmérséklet júliusban 25,4 °C-27,6 °C körül alakul. A nyarak rövidek, de szárazak, a tél rövid és enyhe. A napos órák száma 2500, extrém adatai Ulcinjnak vannak, mintegy 2700 napos óra évente. A tengervíz is felmelegszik 26-27 °C-ra. Júliusban átlagosan naponta 11 órát süt a nap. A víz hőmérséklete már májustól kedvező és az marad augusztus közepéig.

• Kontinentális éghajlat

Montenegró középső részén a hőmérséklet júliusban 26,4 °C Podgorica, 25,4 °C (Danilovgrad). Az abszolút maximum 40 °C. A Bojana folyó völgyéből, a Shkodrai-tavon és a Morača-folyón keresztül érkezik a forró levegő Podgoricába, ezért a volt Jugoszlávia legmelegebb városa. A januári középhőmérséklet 5 °C körül van, a legkevesebb –10 °C. Hirtelen időjárás-változásra is számítani kell. Hőmérsékleti szélsőségek is jellemzik a középső területeket.

• Hegyvidéki éghajlat

A nagy hegyek vonulata kezdődik a Piva-folyónál(en). A hegyek átlagos magassága 1700 méter. A csúcsok pedig elérik a 2000 métert. A hegyekben a szubalpesi klíma uralkodik, hideg havas telekkel, hűvösebb nyarakkal. Az időjárás hirtelen változik meg. Télen nem ritka a –20 – –30 °C-os hőmérséklet sem.
Míg a tengerparton és a Shkodrai-övezetben ritkán esik hó, addig a Durmitorban elérheti az 5 métert is. Az alacsony kipárolgás miatt a hó megmarad májusig, van, ahol egész évben.

Élővilág, természetvédelem

Az ország két fő biogeográfiai régióra osztható: a mediterrán és a hegyvidéki.

Nemzeti parkjai

Öt nemzeti park található az országban. A Durmitor Nemzeti Parkban található Európa legmélyebb és a világ második legmélyebb kanyonja: a Tara szurdoka, melynek mélysége néhol eléri az 1300 m-t.

Természeti világörökségei

Az UNESCO felvette a természeti világörökségek listájára a Durmitor Nemzeti Parkot a Tara folyó szurdokával együtt.

Történelem

A kora középkorban a mai Montenegró területén három fejedelemség helyezkedett el: Duklja, amely nagyjából megfelel a déli felének, Travunia nyugaton és Raška északon. A 14. és a 15. században a térséget Zetának nevezték. A Montenegró elnevezést a 15. század végétől használják. Miután oszmán fennhatóság alá került, Montenegró 1696-ban a Petrović-Njegoš-ház uralma alatt nyerte vissza függetlenségét. Montenegró függetlenségét a nagyhatalmak az 1878-as berlini kongresszuson ismerték el. 1910-ben az ország királysággá vált. Az első világháború után Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlását követően Szerbia és Montenegró együttesen államszövetséget alkottak. A 2006 májusában tartott függetlenségi népszavazást követően Montenegró kinyilvánította függetlenségét és a konföderáció békésen feloszlott.

Politika és közigazgatás

Montenegró parlamentáris köztársaság, amely 2007 őszén adta ki alkotmányát.

A köztársasági elnök rezidenciája

Montenegró elnöke az államfő, akit közvetlen választásokon öt évre választanak meg. Az elnök képviseli az országot külföldön, törvényeket hirdet ki, országgyűlési választásokat ír ki, miniszterelnök-jelölteket javasol.

A montenegrói parlament egykamarás törvényhozó testület. A 81 fős parlament – a Skupština – tagjait négy évre választják. Törvényeket hoz, szerződéseket ratifikál, kinevezi a miniszterelnököt, a minisztereket és a bíróságok elöljáróit stb.

Jogállamiság

A Freedom House 2022-es jelentése az országot a »részben szabad« kategóriába sorolta. 2020 végén egy ellenzéki koalíció került hatalomra az augusztusban tartott választásokat követően, amely véget vetett a Szocialista Demokratikus Párt (DPS) három évtizedes uralmának. A DPS azonban fenntartja az ellenőrzést az igazságszolgáltatás felett. A korrupció a 2020-as években továbbra is probléma.

Korrupció

A 2010-es években az Európai Unió és más nemzetközi szervezetek alapján a kis országhoz képest aránytalanul nagy, az 1990-es évek óta az államapparátusban feltűnő korrupció van jelen. Bírálták a kormányt a montenegrói állampolgárság könnyű megadása miatt, az útlevelek kiadásának laza kezelését. Például Thakszin Csinavat volt thaiföldi miniszterelnök, akit a thaiföldi igazságügyi hatóságok elfogatóparancs alapján kerestek, montenegrói útlevéllel is rendelkezik.

2019 februárjában korrupcióellenes tiltakozások kezdődtek Đukanović és a Duško Marković miniszterelnök által vezetett kormány ellen. 2020 táján a magas szintű korrupció továbbra is az ország EU-s integrációjának egyik fő akadálya.

Politikai pártok

A 2020-as választások után a legnagyobb pártok:

• Szocialista Demokratikus Párt (DPS – Demokratska partija socijalista)
• Montenegró Jövőjéért (ZBGC – Za budućnost Crne Gore))

Egyéb pártok:

• A Béke a Mi Nemzetünk (Mir je naša nacija), korábban Polgárok Blokkja (Građanski blok)
• Egyesült Reformmozgalom (Fekete-fehérben) (Otvorena građanska platforma "Crno na bijelo")
• Szociáldemokraták (SDCG)
• Bosnyák Párt (Бошњачка странка)

Közigazgatási beosztás

Montenegró községei

Podgorica

Montenegró 21 községre (opština) oszlik, ezek közül a fővárost és környékét magába foglaló Podgorica községen belül két részönkormányzattal rendelkező úgynevezett városi község (gradska opština) is működik:

Andrijevica Bar Berane Bijelo Polje Budva Cetinje Danilovgrad Herceg Novi Kolašin Kotor Mojkovac Nikšić

Plav Plužine Pljevlja Podgorica Golubovci Tuzi Rožaje Šavnik Tivat Ulcinj Žabljak

Szimbólumok

A helyi Parlament 2004. július 12-én fogadta el az új zászlót, nemzeti ünnepet és himnuszt, ami a korábbi államszövetségtől való függetlenedési folyamat újabb lépését jelentette.

Montenegró aktuális zászlaja hasonlít a monarchia idején használt zászlóra: a piros háttérrel és aranyozott szegéllyel rendelkező lobogó közepén I. Miklós király aranyozott címere található (de a király nevének kezdőbetűi nem szerepelnek rajta).

Védelmi rendszer

Montenegró hadereje három haderőnemből, szárazföldi, haditengerészeti és légierőből áll, valamint kiegészítve egy különleges műveleti komponenssel. 2009-től a szervezet teljesen hadrafogható, a Védelmi Minisztérium alárendeltségébe tartozik, az ország szuverenitásáért felelős. Legfőbb külkapcsolati céljuk a NATO-ba való integrálódás a technikai és szervezeti modernizációval együtt. ENSZ és NATO műveletekbe is igyekszenek minél jobban bekapcsolódni. 2010 márciusától a magyar MH PRT-hez csatlakozott egy őrzés-védelmet ellátó montenegrói gyalogos szakasz, illetve egyéni feladatokat ellátó katonák is.

A hadsereg létszáma 2014 végén 1 850 fő volt, ebből 245 fő tiszt, 786 fő altiszt, 581 legénységi állományú katona és 238 polgári alkalmazott. A hadsereg állományának átlagéletkora 39 év, ebből a polgári alkalmazottaké 50, a legénységi állományúaké 31 év.

2015. december 2-án a NATO külügyminiszterei meghívták Montenegrót, hogy csatlakozzon az észak-atlanti szervezetbe. 2017. június 5-étől a NATO huszonkilencedik tagállama.

Demográfia

Montenegró etnikai térképe a 2003-as adatok szerint

  montenegróiak

  szerbek

  bosnyákok

  albánok

  muzulmánok

  horvátok

  cigányok

  egyik népcsoport sincs abszolút többségben

  lakatlan terület / ismeretlen

Népességváltozás

A népesség alakulása 2003 és 2022 között

Lakosok száma	612 267	614 261	615 875	618 294	620 029	621 810	622 303	622 359	621 306	617 213
	2003	2005	2007	2009	2011	2014	2016	2018	2020	2022

Adatok: Wikidata

Legnépesebb települések

Legnagyobb 20 település (2011. évi népszámlálás)
Podgorica Nikšić	#	Település	Népesség	#	Település	Népesség	Pljevlja Cetinje
	1	Podgorica	150 977	11	Rožaje	9422
	2	Nikšić	56 970	12	Tivat	9367
	3	Pljevlja	19 136	13	Dobrota	8189
	4	Cetinje	13 918	14	Danilovgrad	5156
	5	Bar	13 503	15	Tuzi	4748
	6	Budva	13 338	16	Škaljari	3807
	7	Bijelo Polje	12 900	17	Burtaiši	3800
	8	Berane	11 073	18	Plav	3717
	9	Herceg Novi	11 059	19	Bijela	3691
	10	Ulcinj	10 707	20	Mojkovac	3590

Montenegró népsűrűsége 2019-ben

Etnikai megoszlás

Montenegró nemzetiségei, 2003-ban

A 2011-es hivatalos népszámlálási adatok szerint Montenegró legnagyobb számú nemzetisége a montenegrói: 278 865 fő, az ország lakosságának mintegy 45%-a. Ezenkívül jelentős a szerb (178 110 fő, 30%), a bosnyák (53 605 fő, 8,65%), az albán (30 439 fő, 4,91%) kisebbség. A horvátok 1%-ot tesznek ki, további 1,1% roma.

A romák némelyike egyiptominak vallja magát, mivel az ország elmaradott részein sokan még mindig hisznek abban a középkori elképzelésben, hogy a cigányság Egyiptomból ered.

Nyelvi megoszlás

A lakosság 42,88%-a a szerb, 36,97%-a a montenegrói, 5,27%-a az albán és 5,33%-a a bosnyák nyelvet tartja anyanyelvének.^[mikor?] Az ország nemzeti nyelvének ugyan a montenegróit nevezi meg alkotmányában, de számos magát montenegrói nemzetiségűnek valló személy szerbnek tekinti az anyanyelvét. Ráadásul a montenegróit elég kérdéses ténylegesen külön nyelvnek venni, hisz kevés különbség van közte és a szerb között.

Vallási megoszlás

A 2011-es népszámlálás alapján:

• ortodox 72%
• muszlim 19%
• katolikus 3,4%
• ateista, agnosztikus 1,3%
• az elenyésző maradék egyéb.

Gazdaság

Gazdasági mutatók
GDP (nominális)	7,4 mrd $ (2023)
GDP növekedési ráta	4,4% (2024 Q1)
Egy főre jutó GDP (PPP)	31 216 $ (2023)
Államadósság	4,4 mrd € (2022)
Államadóssági ráta	72,1% (2022)
Infláció	3,5% (2024. július)
Foglalkoztatottsági ráta	-
Munkanélküliségi ráta	12,9% (2024. március)
Minimálbér	450 € (2024)
Bérnövekedés üteme	-
Jegybanki alapkamat	-
SZJA	9% (2024)
ÁFA (általános)	21% (2024)
TAO	9% (2024)

A mezőgazdaság uralta a gazdaságát a 20. század közepéig, de ma már gazdasága többnyire szolgáltatásalapú. Az Eurostat adatai szerint az egy főre jutó montenegrói GDP 2018-ban az EU-átlag kevesebb mint felét, 48%-át tette ki. Az ország nem része az eurózónának, de 2002 óta hivatalos pénznemként egyoldalúan az eurót használja.

A munkanélküliség a 2010-es évek végén magas.

Pljevlja hőerőműve

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás

A területének kevesebb mint egytizedét művelik, és ennek körülbelül kétötödén gabona terem. A felvidéken a fő mezőgazdasági tevékenység a juhászat.

Főbb termények : búza, árpa, burgonya, szőlő, zöldségek, paradicsom, görögdinnye, alma, citrusfélék, olajbogyó, szőlő (borászat).

Mivel Montenegró több mint kétötödét erdők borítják, az erdőgazdálkodás gazdasági szempontból fontos.

Ipar

Főbb iparágak : acél- és alumíniumgyártás, mezőgazdasági feldolgozás, fogyasztási cikkek gyártása.

A legfontosabb ásványkincs a bauxit. Főleg Nikšić közelében termelik ki. Továbbá ásványkincsek a vasérc és a lignit.

2020 táján a nikšići acélmű az ország legnagyobb ipari létesítménye. Podgoricában a mezőgazdasági terményeket, köztük a dohányt dolgozzák fel, míg Cetinjében hűtőszekrényeket gyártanak.

Idegenforgalom

Montenegró 240 kilométeres tengerpartja régóta turisztikai célpont. Vonzó tájak, festői régi kőházak és strandok vonzzák a hazai és külföldi turistákat. A 2010-es évek végén Montenegró GDP-jének több mint 20%-át adja, és évente háromszor annyi látogatót vonz, mint az ország teljes lakossága.

Egyéb ágazatok

A tenger miatt van még halászat, de a kereskedelmi halászat elenyésző.

Jelentős a feketegazdaság szerepe, sokan élnek (főleg cigaretta- és ember-) csempészésből. Ezeket a tevékenységeket részben az albán és az olasz maffia irányítja.

Külkereskedelem

Fő áruk:

• Export: alumínium, élelmiszer, cink, bor
• Import: élelmiszer, gépek és berendezések, fogyasztási cikkek

Fő partnerek (2019) :

• Export: Szerbia 17%, Magyarország 15%, Kína 11%, Oroszország 7%, Bosznia-Hercegovina 6%, Németország 6%, Olaszország 5%, Lengyelország 5%
• Import: Szerbia 30%, Bosznia-Hercegovina 8%, Horvátország 8%, Olaszország 6%, Görögország 6%, Németország 5%

Turizmus

A háború előtti Jugoszlávia királyainak nyári palotája volt Miločer közelében, és a háború utáni rezsim Sveti Stefan ősi halászfaluját luxusüdülőhellyé változtatták. Ulcinj – amelynek építészetére görögök, bizánciak, velenceiek és ázsiaiak voltak hatással – szintén fontos turisztikai célpont.

Kiemelkedő szépségű tengerparti üdülőhelyei: Budva, Sveti Stefan, Herceg Novi és a Kotori-öböl, Tivat, Ulcinj. Történelmi és kulturális fővárosa Cetinje.

Közlekedés

Perast

Közúti forgalom

A két legnagyobb útvonal Montenegró az Adriai főútvonal Herceg Novitól Ulcinjig, és a másik főútvonal pedig Petrovac-Podgorica-Kolašin-Bijelo Polje-Szerbia határa (összeköti a köztársaság északi és déli részét). A nyári hónapokban forgalmas a Šćepan Polje-Nikšić-Podgorica útvonal, valamint a Herceg Novi-Trebinje útvonal is, amely Montenegrót összeköti Bosznia-Hercegovniával. Jelentős a Budva-Cetinje-Podgorica útvonal is, mert a déli részt összeköti a székvárossal és a fővárossal.

Légi közlekedés

Montenegróban két nemzetközi repülőtér van, a podgoricai és a tivati. A Golubovci-Podgorica repülőtér Podgorica központjától 12 km fekszik, Budvától 62 km, Bartól 65 km, Kolašintól 80 km és Žabljaktól 170 km. A Tivat repülőtér Tivat központjától 4 km-re van, Budvától 20 km, Herceg Novitól 20 km, Bartól 58 km, Ulcinjtól 73 km és Podgoricától 80 km. Információk: 082 671 337, 671 894

Montenegró nemzeti légitársasága a Montenegro Airlines, mely menetrendszerinti járatokat üzemeltet mind Podgorica, mind Tivat légikikötőjéből többségében Nyugat-Európa és a Balkán főbb városaiba.

Vízi közlekedés

Az utas- és teherszállító komphajók rendszeresen közlekednek a következő vonalakon: Bar-Bari, Bar-Ancona-Bar. A Lepetani – Kamenari hazai vonalon utasszállító komphajó közlekedik (nyári idényben a komphajó non-stop közlekedik).

Bar a fő tengeri kikötője. További kikötők: Budva, Kotor és Zelenika.

Vasúti közlekedés

A fő vasútvonal Montenegróban a Bar-Podgorica-Belgrád vonal. Van még két elágazás: Podgorica-Nikšić és Podgorica-Skadar (Albánia).

Telekommunikáció

Hívójel prefix	4O
ITU zóna	28
CQ zóna	15

Kultúra

Képek a kultúráról Ostrog kolostor Nemzeti Múzeum, Cetinje Guszle (hangszer) Fiatal férfiak a hagyományos viseletben

Montenegró egy kis ország a Balkánon, a természeti és a társadalmi kontrasztok mindig vonzották az ide látogató turistákat. Az országot különböző irányból érkező hatások érték, sokfajta hódító nép érkezett, felépítették a kultúrájukat és továbbálltak, itt hagyták az utókornak öröküket. Montenegróban különleges egységet képez a civilizációk találkozása a legrégebbi idők óta. A két világ találkozásának határa Kelet és Nyugat, az országban megtalálható mindkét világ kultúrájának nyomai, Velence, az iszlám, valamint Ausztria hatása. A legnagyobb hatás mégis a szlovén kultúrának köszönhető, a Vojisavljević, Nemajić, Balšić, Crnojević és a Petrović dinasztiáknak.

Művészetek

Sveti Stefan

A monostorok a kultúra és a művészetek központjává váltak. A 15. században, Amerika felfedezésének idejében Montenegróban a könyvnyomtatás is megjelent. Egyházi könyveket nyomtattak, többnyire reneszánsz dekorációval. A montenegrói tengerparton a 18. századig a gótika és a reneszánsz művészet uralkodott, de a barokk is megjelent az építészetben. Egyik kitűnő képviselője ennek a művészeti ágnak Tripun Koklji (1661–1713).

A népi művészet Montenegróban a nemzeti tudat születésével jött létre a 19. században, a romantika korában. Ebben az időben nagyon sok fiatal indult világot látni, hogy mesterséget tanuljon. Külföldön tanult Petar Lubarda és Dado Đurić, Danilo Kiš. Mivel Montenegró nagyon sok vért áldozott a szabadságáért, ezért a népre nagyon nagy – szinte mágikus – hatással van a költészet. A múltban és a jelenben is minden montenegróinak sokat jelent Petar II. Petrović Njegoš (1813–1851) költő és egyházi vezető műve, melyben a szabadság és hazaszeretet jelenik meg.

Irodalom

II. Péter Petrović-Njegoš (Петар II Петровић-Његош) herceget Montenegró legnagyobb költőjeként emlegetik. Egy mauzóleuma is van a Lovćen-hegyen.

Szokások, illemtan

A bemutatkozás Montenegróban is hagyományosan köszöntéssel és kézfogással történik. Nők és férfiak, illetve nők között ehhez még apróbb puszi is hozzátartozhat.

A pontosságnak és az időnek csak az olyan hivatalos helyeken van jelentősége, mint a bíróságok.

A beszélgetések alkalmával kerüljük pl. a születésszabályozás témáját. A vallásos és konzervatív montenegróiak ezt beavatkozásnak tekintik Isten dolgába.

A személyes térnek nincs nagy jelentősége, ugyanis az ölelés és a váll megérintése fontos gesztus. Az ölelkezésnek azonos neműeknél van nagyobb szerepe, az ellenkező neműek esetében (hacsak nem rokon) a montenegróiak rosszalják az ilyet.

A nőknek kimagasló szerepe van közműveknél és nagyvállalatoknál, egyéb szakmákban a férfiak dominálnak. Montenegróban általában kevesebb tiszteletet tanúsítanak a nőkkel szemben, pl. nem engedik őket előre és nem tartják nyitva nekik az ajtót, ahol áthaladnak.

A montenegróiak többnyire nem törődnek azzal, ha fiatalkorúak isznak, dohányoznak vagy részegek. Törvényileg is elfogadott a 14 éves kortól folytatott nemi élet. Az országban igen elterjedt a dohányzás, ezért különösen nyilvános helyeken erősen ki vannak téve a nem dohányosok a dohányosok füstjének.

A vallás meghatározza a montenegróiak identitását, az ezt érintő kérdések igen érzékeny területnek számítanak. A montenegróiak többnyire büszkék hovatartozásukra (még a magukat szerb nemzetiségűnek vallók is).

Gasztronómia

A montenegrói konyha az olívaolaj használatán alapszik, a legrégebbi olajfa több mint 2000 éves, Stari Barban található. A legminőségibb és legegészségesebb amit hideg sajtolással készítenek. A legfinomabb az extra virgin, első sajtolással készül. A kontinentális konyha megőrizte eredetiségét, a tengerparti pedig azonos a Földközi-tenger lakta népek specialitásaival.

Ételek

A különlegességhez tartozik a raštan, szárított kecskehúsos kelkáposzta, a "čevap", 3 féle darált húsból készült, roston sütik és lepényt kérhetünk hozzá. A "pljeskavica" hasonló, mint a "ćevap" csak a hús lapos, ezt is lepényben kérhetjük, tetszés szerinti salátaadaggal.

• Ražnjići: rablóhús.
• Vješalica: roston sült szűzpecsenye
• Džigerica sa roštilja: roston sült máj.
• A halételek közül népszerű a bordettó, halleves.
• Előételként fogyaszthatunk njeguši sonkát és kajmakot (sós, érlelt tejszín).
• Burek: a déli népek, a Balkán nemzeti ételének is nevezhetjük, nagyon finomat sütnek Horvátországban, Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában és Montenegróban is. A burek tésztája rétestészta jellegű, melyet hajszálvékonyra nyújtanak és ez után rétegezve töltenek meg. Az eredeti töltelék sós túró vagy darált hús, de árulnak sonkás-sajtos, sajtos-gombás, pizzás, meggyes, almás változatot is. A túrós és húsos változathoz kérjünk joghurtot, így a legfinomabb.

Sport

Új államként Montenegró nem tekint vissza gazdag sportmúltra, hacsak nem a Szerbia és Montenegró vagy a jugoszláv korszakot vizsgáljuk.

Olimpia

Montenegrónak a pekingi olimpia volt az első olimpiája, mióta független lett.

Labdarúgás

A montenegrói labdarúgás is 2006-ban kezdődött egy Magyarország ellen megnyert, 2-1-re végződő mérkőzéssel, amit Podgoricában rendeztek. A FIFA hivatalos ranglistáján 2006-ban még mint újonnan indulók az utolsó helyet foglalták el, de a szerb labdarúgó kultúrának is köszönhetően mára feljöttek a 40. helyre, és jelenleg vezetik a 2012-es Eb-selejtező csoportjukat. A csapat legmagasabban jegyzett játékosa a Juventus csatára, Mirko Vučinić.

Vízilabda

Montenegró inkább vízilabdában teljesíti a követelményeket. Egyik legnagyobb sikerét Málagában aratta 2008-ban, ahol a korábban 4 világbajnok játékost is felvonultató pólóscsapat a szerbeket verve nyerte meg a vízilabda Európa-bajnokságot.

Kézilabda

A Budućnost Podgorica női kézilabda csapat az EHF-bajnokok ligája 2011-2012-es kiírásában a döntőben idegenben lőtt több góllal felülmúlta a Győri Audi ETO KC együttesét, így története során először megszerezte a BL trófeát. A női kézilabdacsapat 2012-ben Norvégiát legyőzve Eb-győztes lett.

Ünnepek

Főbb ünnepek:

Dátum	Név	Megjegyzés
Jan. 1.	Újév
Jan. 6.	ortodox karácsony	Karácsony (december 24.) a Julianus-naptár szerint
Jan. 7.	ortodox karácsony	Karácsony (december 25.) a Julianus-naptár szerint
Jan. 14.	ortodox újév	Újév a Julianus-naptár szerint
változó	ortodox nagypéntek
változó	ortodox húsvét
változó	ortodox húsvéthétfő
Máj. 1.	A munka ünnepe
Máj. 9.	Győzelem napja	A második világháború vége Európában
Máj. 21.	A függetlenség napja	2006-os függetlenségi népszavazás napja
Júl. 13.	Nemzeti ünnep	A nemzeti ünnepet július 13-án ünneplik a montenegróiak, arra az 1878-as eseményre utalva, amikor Montenegrót a világ 27. független országának nyilvánították, továbbá az 1941. július 13-i népi felkelésre a tengelyhatalmak ellen.

Források

• Britannica: Montenegro
• CIA World Factbook: Montenegro
• Bokor József (szerk.). Montenegro, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
• Sebestyén Árpád: Montenegró (Medicina, 2005) ISBN 963-243-919-8
• Montenegró Információs Portál
• Montenegró Utazási/Nyaralási Portálja Archiválva 2011. május 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Hamza Gábor: Bemerkungen zur Privatrechtsentwicklung in Montenegro. In: Spomenica Valtazara Bogisica o stogodisnjici njegove smrti 24. ap. 2008. godine – Gedächtnisschrift für Valtazar Bogisic. Zur 100. Wiederkehr seines Todestages – Hypomnemata Valtazar Bogisic anno centesimo obitus eius dedicata. (Red. Breneselovic, L.) vol. 1. Beograd, 2011. 315-328. old.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Montenegro című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Montenegró témájú médiaállományokat.

• Montenegró történelme
• Hivatalos turisztikai weboldal
• Montenegró látnivalók
• Montenegró átfogó utazási portálja magyar nyelven (hu) Archiválva 2011. május 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Túrák Montenegróból