Ugrás a tartalomhoz

„Alaszkai vadjuh” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DenesFeri (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
DenesFeri (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
70. sor: 70. sor:
*[http://www.bucknell.edu/msw3/browse.asp?s=y&id=14200842 Mammal Species of the World]
*[http://www.bucknell.edu/msw3/browse.asp?s=y&id=14200842 Mammal Species of the World]
*[http://www.mnh.si.edu/mna/image_info.cfm?species_id=242 Smithsonian Institution - North American Mammals: Ovis dalli]
*[http://www.mnh.si.edu/mna/image_info.cfm?species_id=242 Smithsonian Institution - North American Mammals: Ovis dalli]

{{Taxonbar}}
{{Taxonbar}}
{{Portál|Biológia}}
{{Portál|Biológia}}

A lap 2019. július 26., 10:18-kori változata

Alaszkai vadjuh
Az alaszkai vadjuh feje. A fénykép az Anchorage-i állatkertben készült
Az alaszkai vadjuh feje. A fénykép az Anchorage-i állatkertben készült
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Cetartiodactyla
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Család: Tülkösszarvúak (Bovidae)
Alcsalád: Kecskeformák (Caprinae)
Nem: Vadjuh (Ovis)
Linnaeus, 1758
Faj: O. dalli
Tudományos név
Ovis dalli
Nelson, 1884
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Alaszkai vadjuh témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Alaszkai vadjuh témájú kategóriát.

Az alaszkai vadjuh vagy Dall-juh (Ovis dalli) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a kecskeformák (Caprinae) alcsaládjába tartozó faj.[1]

Neve

Az állat a tudományos nevét William Healey Dallról (1845-1927) kapta, aki egy amerikai természettudós volt.

Előfordulása

Sheenjek-folyó völgye alaszkai vadjuhokkal

Az alaszkai vadjuh Észak-Amerika északnyugati részén honos. Ez a vadjuhfaj a szubarktikus hegységek lakója. Elterjedési területe Alaszka, Yukon, az Északnyugati területeken levő Mackenzie-hegység és Brit Columbia. Az állat a szárazabb élőhelyeket kedveli: havasi legelők, sziklák, köves helyek. Az ilyen sziklás helyeken a ragadozók nehezebben tudják követni az állatot.

Az alaszkai vadjuhot a következő rezervátumokban lehet megtalálni: Kluane Nemzeti Park, Tatshenshini-Alsek Tartományi Park, Nahanni Nemzeti Park.

Alfajai

Ovis dalli stonei alfajból való állatok Brit Columbiában

Az állatnak két alfaja létezik: az északi alfaj, Ovis dalli dalli, amely majdnem teljesen fehér, és a délebbi alfaj, Ovis dalli stonei, amely piszkosbarna; tükrén és hátsó combjainak belső felén fehér foltok találhatók.

A tudósok szerint a két alfajt nem lehet elkülöníteni egymástól. Észrevettek már vegyes csordákat is ahol fehérek és barnák élnek egymás mellett, ezeket egyesek egy harmadik alfajnak tekintik, Ovis dalli fannini. Ezt a „harmadik alfajt” a Yukon területén levő Pelly- és Ogilvie-hegységekben lehet megtalálni.[2] A Mitokondriális DNS nem mutat molekuláris különbséget az alfajok között,[3] de a nukleáris DNS mégis alátámasztja ezt.[4] Az alfajok megkülönböztetését a kanadai vadjuhval való kereszteződések is nehezítik.[3]

Megjelenése

Színezete a fehértől a piszkos barnáig terjed. Szarva hajlott és sárgásbarna. A hímeknek nagy, görbült szarvuk van. A nőstények szarva kisebb, karcsúbb és kevésbé görbült.

Életmódja

Két alaszkai vadjuh bárány

Nyáron, amikor nagy a táplálékkínálat a vadjuh sokféle növénnyel táplálkozik. Télen száraz, fagyott fűvel, ágakkal, mohával és zuzmóval táplálkozik. Főleg tavasszal az alaszkai vadjuh ásványokban gazdag gödröket keres fel, ezekhez sok kilométeres utat is képes megtenni. Az ásványok nyalogatása létfontos, mivel télen igen szegényes a tápláléka.

Az állat főbb ragadozói a farkasok, a prérifarkasok, a fekete medvék és a grizzly medvék. A fiatal állatokat a szirti sas is képes megfogni.

Szaporodása

A két nem külön-külön csapatban él, csak a párzási időszakban jönnek össze. A párzási időszak késő november és kora december között van. A bárányok májusban születnek.

Jegyzetek

  1. Festa-Bianchet, M. (2008). Ovis dalli. In: IUCN 2008. IUCN Red List of Threatened Species. Downloaded on 5 April 2009. Database entry includes a brief justification of why this species is of least concern.
  2. Sheldon, C. 1911. The Wilderness of the Upper Yukon. First edition. Charles Scribner’s Sons, New York.
  3. a b Loehr, J., K. Worley, A. Grapputo, J. Carey, A. Veitch and D. W. Coltman. (2006) Evidence for cryptic glacial refugia from North American mountain sheep mitochondrial DNA, Journal of Evolutionary Biology, 19:419-430.
  4. Worley, K., Strobeck, C., Arthur, S., Carey, J., Schwantje, H., Veitch, A. & Coltman, D.W. (2004). Population genetic structure of North American thinhorn sheep Ovis dalli, Molcular Ecology 13: 2545–2556.

Források