Ugrás a tartalomhoz

„Jobboldali populizmus” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
jav.
Nincs szerkesztési összefoglaló
3. sor: 3. sor:
Jelenleg, főleg [[Európa|Európában]], a jobboldali populista kifejezést főleg azokra a pártokra használják, amelyek [[Nemzeti konzervativizmus|nemzeti konzervatívok]], [[Euroszkepticizmus|euroszkeptikusak]], [[protekcionizmus|protekcionisták]] <ref>{{Cite web |title=The End of Reaganism |url=https://www.politico.com/magazine/story/2017/03/the-end-of-reaganism-214853 |work=POLITICO Magazine |accessdate=2021-10-26 |language=en |first=Rich |last=Lowry}}</ref> és esetleg [[Iszlamofóbia|iszlámellenesek]].<ref>{{CitLib |aut=Rory Jeffs |aut2=Matthew Sharpe |tit=Introduction: European Thought, After the Deluge |ann=2017 |isbn=978-3-319-50360-8 |url=http://dx.doi.org/10.1007/978-3-319-50361-5_1 |pag=1–24 |accd=2020-01-11}}</ref><ref>{{Cite web |title=New York Times New York State Poll, March 1999 |url=http://dx.doi.org/10.3886/icpsr02725.v2 |work=ICPSR Data Holdings |date=1999-06-16 |accessdate=2020-01-11}}</ref><ref>{{CitLib |aut=André Krause |tit=5. Presseanalyse: Geert Wilders |ann=2017 |isbn=978-3-8452-8076-9 |url=http://dx.doi.org/10.5771/9783845280769-213 |pag=213–424 |accd=2020-01-11}}</ref><ref>{{CitLib |aut=Sunil K. Choudhary |tit=The Right-Wing Parties (Nationalist Block) |ann=2017-08-31 |isbn=978-981-10-5174-6 |url=http://dx.doi.org/10.1007/978-981-10-5175-3_9 |pag=139–173 |accd=2020-01-11}}</ref> A jobboldali populisták támogatják a [[jóléti állam]] létrehozását, de csak az arra "érdemesek" számára.<ref>{{Cite web |title=New York Times Survey, December 1985 |url=http://dx.doi.org/10.3886/icpsr08690.v2 |work=ICPSR Data Holdings |date=1987-10-12 |accessdate=2020-01-11}}</ref><ref>{{Cite journal|last1=Busemeyer|first1=Marius R.|last2=Rathgeb|first2=Philip|last3=Sahm|first3=Alexander H. J.|date=2021-03-02|title=Authoritarian values and the welfare state: the social policy preferences of radical right voters|url=https://doi.org/10.1080/01402382.2021.1886497|journal=West European Politics|volume=45|pages=77–101|doi=10.1080/01402382.2021.1886497|s2cid=233843313|issn=0140-2382}}</ref>
Jelenleg, főleg [[Európa|Európában]], a jobboldali populista kifejezést főleg azokra a pártokra használják, amelyek [[Nemzeti konzervativizmus|nemzeti konzervatívok]], [[Euroszkepticizmus|euroszkeptikusak]], [[protekcionizmus|protekcionisták]] <ref>{{Cite web |title=The End of Reaganism |url=https://www.politico.com/magazine/story/2017/03/the-end-of-reaganism-214853 |work=POLITICO Magazine |accessdate=2021-10-26 |language=en |first=Rich |last=Lowry}}</ref> és esetleg [[Iszlamofóbia|iszlámellenesek]].<ref>{{CitLib |aut=Rory Jeffs |aut2=Matthew Sharpe |tit=Introduction: European Thought, After the Deluge |ann=2017 |isbn=978-3-319-50360-8 |url=http://dx.doi.org/10.1007/978-3-319-50361-5_1 |pag=1–24 |accd=2020-01-11}}</ref><ref>{{Cite web |title=New York Times New York State Poll, March 1999 |url=http://dx.doi.org/10.3886/icpsr02725.v2 |work=ICPSR Data Holdings |date=1999-06-16 |accessdate=2020-01-11}}</ref><ref>{{CitLib |aut=André Krause |tit=5. Presseanalyse: Geert Wilders |ann=2017 |isbn=978-3-8452-8076-9 |url=http://dx.doi.org/10.5771/9783845280769-213 |pag=213–424 |accd=2020-01-11}}</ref><ref>{{CitLib |aut=Sunil K. Choudhary |tit=The Right-Wing Parties (Nationalist Block) |ann=2017-08-31 |isbn=978-981-10-5174-6 |url=http://dx.doi.org/10.1007/978-981-10-5175-3_9 |pag=139–173 |accd=2020-01-11}}</ref> A jobboldali populisták támogatják a [[jóléti állam]] létrehozását, de csak az arra "érdemesek" számára.<ref>{{Cite web |title=New York Times Survey, December 1985 |url=http://dx.doi.org/10.3886/icpsr08690.v2 |work=ICPSR Data Holdings |date=1987-10-12 |accessdate=2020-01-11}}</ref><ref>{{Cite journal|last1=Busemeyer|first1=Marius R.|last2=Rathgeb|first2=Philip|last3=Sahm|first3=Alexander H. J.|date=2021-03-02|title=Authoritarian values and the welfare state: the social policy preferences of radical right voters|url=https://doi.org/10.1080/01402382.2021.1886497|journal=West European Politics|volume=45|pages=77–101|doi=10.1080/01402382.2021.1886497|s2cid=233843313|issn=0140-2382}}</ref>


1990 óta számos jobboldali populista párt került be a nemzeti parlamentekbe (''Kanada, Chile, Franciaország, Izrael, Norvégia, Oroszország, Románia'') és a kormányt vagy a kormánykoalíciók részét alkotta (''Svájc , Ausztria, Hollandia, Dánia, Olaszország, Lengyelország, Magyarország'').
1990 óta számos jobboldali populista párt került be a nemzeti parlamentekbe (''Kanada, Chile, Franciaország, Izrael, Norvégia, Oroszország, Románia'') és a kormányt vagy a kormánykoalíciók részét alkotta (''Ausztria, Hollandia, Dánia, Olaszország, Lengyelország, Magyarország'').


A [[A 2008-ban kirobbant gazdasági világválság|2008-as gazdasági válság]] után Európa-szerte erősödtek a jobboldali populista pártok, részben a Nyugat-Ázsiából és Afrikából érkező bevándorlással szembeni növekvő ellenállás, az erősödő [[euroszkepticizmus]] és az Európai Unió gazdaságpolitikájával való elégedetlenség miatt.<ref>{{cite web|url=http://www.newsweek.com/2016/12/02/europe-right-wing-nationalism-populist-revolt-trump-putin-524119.html|title=Why Europe's populist revolt is spreading|last1=Lowe|first1=Josh|last2=Matthews|first2=Owen|date=23 November 2016|website=Newsweek|access-date=24 March 2017|last3=AM|first3=Matt McAllester On 11/23/16 at 9:02}}</ref> Miután [[Donald Trump]] megnyerte a [[2016-os amerikai elnökválasztás|2016-os amerikai elnökválasztást]], a programjában jobboldali populista tendenciák is érvényesültek.<ref>{{Cite news|url=http://www.politico.com/story/2016/02/donald-trump-working-class-voters-219231|title=Trump's 6 populist positions|work=POLITICO|access-date=24 March 2017}}</ref>
A [[A 2008-ban kirobbant gazdasági világválság|2008-as gazdasági válság]] után Európa-szerte erősödtek a jobboldali populista pártok, részben a Nyugat-Ázsiából és Afrikából érkező bevándorlással szembeni növekvő ellenállás, az erősödő [[euroszkepticizmus]] és az Európai Unió gazdaságpolitikájával való elégedetlenség miatt.<ref>{{cite web|url=http://www.newsweek.com/2016/12/02/europe-right-wing-nationalism-populist-revolt-trump-putin-524119.html|title=Why Europe's populist revolt is spreading|last1=Lowe|first1=Josh|last2=Matthews|first2=Owen|date=23 November 2016|website=Newsweek|access-date=24 March 2017|last3=AM|first3=Matt McAllester On 11/23/16 at 9:02}}</ref> Miután [[Donald Trump]] megnyerte a [[2016-os amerikai elnökválasztás|2016-os amerikai elnökválasztást]], a programjában jobboldali populista tendenciák is érvényesültek.<ref>{{Cite news|url=http://www.politico.com/story/2016/02/donald-trump-working-class-voters-219231|title=Trump's 6 populist positions|work=POLITICO|access-date=24 March 2017}}</ref>

A lap 2021. október 26., 07:04-kori változata

A jobboldali populizmus vagy nemzeti populizmus[1] politikai ideológia, amely ötvözi a jobboldali politikát a populista retorikával. A populizmus jelentése: a nép többségi akaratával összhangban tett erőfeszítések - esetlegesen a választók bizalmának megszerzéséért, gyakran kivitelezhetetlen ígéretek tétele. A jobboldali populizmus gyakori eleme az elitellenesség, ez egyébként igaz a baloldali populizmusra is; a baloldali ugyanakkor sokszor a nagyvállalatok és szövetségeseik hatalmát is kifogásolja. A jobboldali populista politikusok jellemzően bevándorlásellenesek, vagy legalábbis a szigorú(bb) bevándorláspolitika hívei.[2][3] Ugyanakkor sok jobboldali populista egyben a liberális demokrácia eszméjének is a követője.

Jelenleg, főleg Európában, a jobboldali populista kifejezést főleg azokra a pártokra használják, amelyek nemzeti konzervatívok, euroszkeptikusak, protekcionisták [4] és esetleg iszlámellenesek.[5][6][7][8] A jobboldali populisták támogatják a jóléti állam létrehozását, de csak az arra "érdemesek" számára.[9][10]

1990 óta számos jobboldali populista párt került be a nemzeti parlamentekbe (Kanada, Chile, Franciaország, Izrael, Norvégia, Oroszország, Románia) és a kormányt vagy a kormánykoalíciók részét alkotta (Ausztria, Hollandia, Dánia, Olaszország, Lengyelország, Magyarország).

A 2008-as gazdasági válság után Európa-szerte erősödtek a jobboldali populista pártok, részben a Nyugat-Ázsiából és Afrikából érkező bevándorlással szembeni növekvő ellenállás, az erősödő euroszkepticizmus és az Európai Unió gazdaságpolitikájával való elégedetlenség miatt.[11] Miután Donald Trump megnyerte a 2016-os amerikai elnökválasztást, a programjában jobboldali populista tendenciák is érvényesültek.[12]

Jobboldali populista pártok az országokban

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ Eatwell, Roger: National populism : the revolt against liberal democracy. Goodwin, Matthew J.. ISBN 0-241-31200-0 Hozzáférés: 2020. január 11.  
  2. ↑ Akkerman, Tjitske (2003. június 1.). „Populism and Democracy: Challenge or Pathology?”. Acta Politica 38 (2), 147–159. o. DOI:10.1057/palgrave.ap.5500021. ISSN 0001-6810. 
  3. ↑ Explaining the Swing to the Right : The Dutch Debate on the Rise of Right-Wing Populism. ISBN 978-1-78093-232-3 Hozzáférés: 2020. január 11.  
  4. ↑ Lowry, Rich: The End of Reaganism (angol nyelven). POLITICO Magazine. (Hozzáférés: 2021. október 26.)
  5. ↑ Rory Jeffs – Matthew Sharpe: Introduction: European Thought, After the Deluge. 2017. 1–24. o. ISBN 978-3-319-50360-8 Hozzáférés: 2020. január 11.  
  6. ↑ New York Times New York State Poll, March 1999. ICPSR Data Holdings, 1999. június 16. (Hozzáférés: 2020. január 11.)
  7. ↑ André Krause: 5. Presseanalyse: Geert Wilders. 2017. 213–424. o. ISBN 978-3-8452-8076-9 Hozzáférés: 2020. január 11.  
  8. ↑ Sunil K. Choudhary: The Right-Wing Parties (Nationalist Block). 2017–08–31. 139–173. o. ISBN 978-981-10-5174-6 Hozzáférés: 2020. január 11.  
  9. ↑ New York Times Survey, December 1985. ICPSR Data Holdings, 1987. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 11.)
  10. ↑ (2021. március 2.) „Authoritarian values and the welfare state: the social policy preferences of radical right voters”. West European Politics 45, 77–101. o. DOI:10.1080/01402382.2021.1886497. ISSN 0140-2382. 
  11. ↑ Why Europe's populist revolt is spreading. Newsweek , 2016. november 23. (Hozzáférés: 2017. március 24.)
  12. ↑ „Trump's 6 populist positions”, POLITICO (Hozzáférés: 2017. március 24.) 
  13. ↑ Bakke, Elisabeth (2010), Central and East European party systems since 1989, Cambridge University Press, p. 79, ISBN 978-1-13948750-4, <https://books.google.com/?id=oFXdiS25N78C&pg=PA79>. Hozzáférés ideje: 17 November 2011
  14. ↑ Bieling, Hans-Jürgen. Uneven development and 'European crisis constitutionalism', or the reasons for and conditions of a 'passive revolution in trouble', Asymmetric Crisis in Europe and Possible Futures: Critical Political Economy and Post-Keynesian Perspectives. Routledge, 110. o. (2015). ISBN 978-1-317-65298-4 
  15. ↑ Right-Wing Populism in Central Europe: Hungarian Case (Fidesz, Jobbik)
  16. ↑ Becker, Jens (2010. december 3.). „The rise of right-wing populism in Hungary”. SEER: Journal for Labour and Social Affairs in Eastern Europe 13 (1), 29–40. o. ISSN 1435-2869. 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Jobboldali_populizmus&oldid=24329021”