Ugrás a tartalomhoz

„Berey József” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
forma
nemz. katal.
3. sor: 3. sor:
|képaláírás= 1940 körül
|képaláírás= 1940 körül
}}
}}



[[Kép:Berey József.jpg|jobbra|bélyegkép|Berey József arcképe]]


'''Berey József ''' református esperes lelkész ([[Szatmárnémeti|Szatmár]], [[1859]]. [[április 2.]].. – [[Újpest (történelmi település)|Újpest]], [[1940]]. [[május 10.]]) magyar református lelkész.
'''Berey József ''' református esperes lelkész ([[Szatmárnémeti|Szatmár]], [[1859]]. [[április 2.]].. – [[Újpest (történelmi település)|Újpest]], [[1940]]. [[május 10.]]) magyar református lelkész.
34. sor: 30. sor:
== Források ==
== Források ==
* [https://web.archive.org/web/20141228195933/http://muzeum.nagyecsed.hu/ Berey József helytörténeti gyűjtemény honlapja], muzeum.nagyecsed.hu
* [https://web.archive.org/web/20141228195933/http://muzeum.nagyecsed.hu/ Berey József helytörténeti gyűjtemény honlapja], muzeum.nagyecsed.hu

{{nemzetközi katalógusok}}
{{portál|Vallás}}
{{portál|Vallás}}



A lap 2023. október 9., 22:03-kori változata

Berey József
1940 körül
1940 körül
Született1859. április 2.[1]
Szatmárnémeti[1]
Elhunyt1940. május 7. (81 évesen)[2][3][4]
Újpest[5]
Foglalkozása
  • református lelkész
  • esperes
  • történész
SírhelyeMegyeri temető (9. parcella)
A Wikimédia Commons tartalmaz Berey József témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Berey József református esperes lelkész (Szatmár, 1859. április 2... – Újpest, 1940. május 10.) magyar református lelkész.

Életrajza

Iskolai tanulmányait Szatmáron, a teológiát Debrecenben végezte. 1877-ben negyedéves teológia-hallgató korában nyert meghívást a Nagykároly-i segédlelkészi és vallástanári állásra, ahol 1881-től 1884-ig működött, majd 1884-től 1888-ig Szaniszlón lelkészkedett.

1888-ban került Nagyecsedre lelkésznek.

Nagyecsedi tartózkodása idején irodalmi tanulmányai jelentek meg Kölcsey Ferencről, s a településen és környékén végzett jelentős helytörténeti kutatásokat.

Feldolgozta Nagyecsed történetét, néprajzát, s az Ecsedi-lápra vonatkozó részt is ő írta meg Szatmár vármegye monográfiájában. Ma a helytörténeti gyűjtemény viseli az ő nevét.

Későbbi élete folyamán előbb tanácsbíró, majd számvevőszéki elnök, főjegyző, majd 1907-ben esperes lett.

1884-től a helyi lapokban közölte köteteket megtöltő – történelmi alapokra épült – elbeszéléseit a régi vármegyéről, melyekhez Szatmár vármegye levéltáraiból – évtizedekig tartó búvárkodásai eredményeként – merítette az anyagot.

Mint egyháztörténeti író, a "Protestáns Szemle" hasábjain jelentek meg írásai.

Művei

  • "A reformátusok üldöztetése Szatmár megyében 1660-1680-ig". (1897. évf.),
  • "A giródtótfalusi református egyház pusztulása".
  • Nagyecsed nagyközség története 1896‐ig.
  • Mátészalka (1937.)
  • Nagyecsed története és néprajza. (Debrecen,1988)

Források

  1. a b Petőfi Irodalmi Múzeum névtér
  2. Pesti Hírlap (magyar nyelven)
  3. sírfelirat
  4. FamilySearch Historical Records
  5. FamilySearch Historical Records