Ugrás a tartalomhoz

„Farkas Bertalan (űrhajós)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hoemaco (vitalap | szerkesztései)
Hoemaco (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
36. sor: 36. sor:
http://www.aeromed.hu/ A kecskeméti repülőkórház, ahol a jelölteket vizsgálták<br>
http://www.aeromed.hu/ A kecskeméti repülőkórház, ahol a jelölteket vizsgálták<br>
[[Farkas Bertalan kísérletei]] (alap-információk)
[[Farkas Bertalan kísérletei]] (alap-információk)

[[Kategória:Űrhajósok]]

A lap 2005. február 23., 04:48-kori változata

Farkas Bertalan

Az első magyar űrhajós

1949. augusztus 2-án született Gyulaházán.

Elvégezte a Kilián György Repülő Műszaki Főiskolát, majd repülőtiszti kiképzést kapott a Szovjetunióban. 1972-től 1978-ig a pápai vadászrepülő alakulatánál dolgozott vadászpilótaként, majd 1978-ban önként jelentkezett űrhajósnak.

A Szovjetunió vezette Interkozmosz űrkutatási együttműködés lehetővé tette, hogy a tagországok egy-egy képviselője is eljusson a világűrbe. A magyar űrhajósjelölteket 1977 májusától kezdték kiválogatni a vadászpilóták közül Kecskeméten a Repülőorvosi Kutató és Vizsgáló Intézetben. A vizsgálatok eredményeképpen négy pilótát választottak ki, akik közül ketten (Farkas Bertalan és Magyari Béla) a Gagarin Űrhajós Kiképző Központban végezték a további felkészülést szovjet kollégáikkal együtt 1978-80-ig.

Farkas Bertalan űrhajóstársa és parancsnoka Valerij Kubaszov, Magyari Béla társa Vlagyimir Dzsanibekov volt. Mindkét magyar kiváló eredménnyel végezte el a kiképzést, a jelöltek közül a magyar szervezők választották ki Farkas Bertalant az űrrepülésre, Magyari Béla pedig végig készen állt a helyettesítésére.

1980. május 26-án indult a világűrbe Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov a Szojuz-36 űrhajó fedélzetén. A Szaljut-6 űrállomáson Leonyid Popov és Valerij Rjumin szovjet űrhajósok fogadták őket. A 8 napos úton Farkas a magyar kutatóintézetek által tervezett orvosbiológiai, fémtechnológiai, fizikai, távérzékelési és erőforrás-kutatási kísérleteket és megfigyeléseket hajtotta végre. 1980. június 3-án tértek vissza a Földre a Szojuz-35 űrhajó fedélzetén.

1986-ban elvégezte a Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Karát s még ugyanattól az évtől a Magyar Tudományos Akadémia Interkozmosz Tanácsának kutatócsoportjában dolgozott vezetőségi tagként. 1995-ben dandártábornokká léptették elő a Magyar Honvédség repülőszemlélő-helyettese beosztásban. 1996-1997-ben katonai attasé volt az Egyesült Államokban lévő Washingtonban. Tagja a Nemzetközi Űrhajós Szövetség intézőbizottságának. 1997 óta nyugállományú dandártábornok.


források:
http://www.sulinet.hu/tart/cikk/kh/0/22119/1 (ez néhány helyen pontatlan)
http://www.urvilag.hu/article.php?id=20

linkek:
http://www.aeromed.hu/ A kecskeméti repülőkórház, ahol a jelölteket vizsgálták
Farkas Bertalan kísérletei (alap-információk)