Horda
 |
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
A horda történettudományi, antropológiai fogalma az ősközösségi társadalomban együtt élő emberek csoportja, a nemzetségi-törzsi szerveződést megelőző lépcsőfok. Egymással rokonságban álló családok laza együttese, anyai vagy apai leszármazási alapon rendeződve, általában maximum 30–50 személy.[1]
Jellemzői
A vadászó-gyűjtögető létfenntartást folytató hordák laza, esetenként az évszaktól és a vadászati, gyűjtögetési lehetőségektől váltakozó létszámú csoportokban élnek és vándorolnak.[2] Társadalmuk hatalmi szerkezete egalitáriánus. A legjobb vadászok képességeit elismerik, de ez nem vezet nagyobb hatalomhoz, vagy a többiek feletti ellenőrzés igényéhez, mivel ezt a többiek nem fogadnák el.[3] A közös döntéseket hosszas tanácskozásokon alakítják ki az idősebbek részvételével.
Jegyzetek
- ↑ Zatrev 2014, 260. o.
- ↑ Briggs 1982, 111. o.
- ↑ Erdal et al. 1994, 176–177. o.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Band society című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- ↑ Akadkislex: Akadémiai kislexikon. Budapest: Akadémiai. 1990. ISBN 963 05 5279 5
- ↑ Értelmező: Magyar Értelmező Kéziszótár I-II. Budapest: Akadémiai. 1987. ISBN 963 05 4557 8
További információk
- Barnard, Alan. Hunters and Herders of Southern Africa: A Comparative Ethnography of the Khoisan Peoples. Cambridge University Press, 1992.
- Thomas, Elizabeth Marshall. “Bushmen of the Kalahari,” National Geographic (June 1963) 866-888.