Be–12
| Be–12 | |
 | |
| Berijev Be–12 Csajka | |
| NATO-kód | |
| Névadó | sirályfélék (taxon) |
| Funkció | Tengerészeti járőröző repülőgép |
| Gyártó | Beriev |
| Tervező | Georgij Mihajlovics Berijev |
| Gyártási darabszám | 140 |
| Rendszeresítők | Szovjetunió, Szíria, Vietnam |
| Személyzet | 4 fő |
| Első felszállás | 1960. október |
| Méretek | |
| Hossz | 30,11 m m |
| Fesztáv | 29,84 m m |
| Magasság | 7,94 m m |
| Szárnyfelület | 99,00 m² m² |
| Tömegadatok | |
| Szerkezeti tömeg | 24 000 kg kg |
| Max. felszállótömeg | 36 000 kg kg |
| Hajtómű | |
| Hajtómű | 2 db Ivcsenko AI-20D gázturbina |
| Teljesítmény | 2×3864 kW kW |
| Repülési jellemzők | |
| Max. sebesség | 530 km/h |
| Hatótávolság | 3300 km km |
| Legnagyobb repülési magasság | 8000 m |
| Szárny felületi terhelése | 298 kg/m² |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Be–12 témájú médiaállományokat. | |
Be–12 Csajka (magyarul Sirály) szovjet tengerészeti repülőgép, repülőcsónak, amelyet elsősorban tengeralattjárók felderítésére fejlesztett ki a Berijev mérnöki iroda a Be–6 továbbfejlesztésével. NATO-kódneve Mail, amit a MAD-tüske (mágnesesanomália-detektor) után kapott. Ma is sokuk üzemben van, ugyanis a Be–40/42 sugárhajtású és korszerű amfíbia nem kerül nagy számban rendszeresítésre, elsősorban anyagi okokból. A tengeralattjáró-vadászat bevetéseihez elengedhetetlen nagy hatósugár és repülési idő nem teszi szükségessé a nagy repülési sebesség meglétét. Ezért a sugárhajtóművekkel szembeni alacsony üzemeltetési költsége a Be–12-t egyelőre pótolhatatlanná teszi az Orosz Haditengerészetnél. Egyes altípusait tűzoltásra is alkalmassá tették.
Külső hivatkozások
- A Russian Aviation FAQ oldala
- Бе-12 Чайка – az Ugolok nyeba repülő-enciklopédia cikke (oroszul)
- Бе-12ПС Чайка – az Ugolok nyeba repülő-enciklopédia cikke (oroszul)
- Бе-12СК Чайка – az Ugolok nyeba repülő-enciklopédia cikke (oroszul)
