ARM7
ARM7 | |
Utasításkészlet | 32 bites architektúra |
Architektúra | ARM architektúra |
A Wikimédia Commons tartalmaz ARM7 témájú médiaállományokat. |
Az ARM7 az ARM processzorkialakítások egyik generációja (lásd: ARM mikroprocesszor magok listája).
Áttekintés
[szerkesztés]Év | ARM7 magok |
---|---|
1998 | ARM7TDMI(-S) |
Ebben a generációban vezették be a Thumb 16 bites utasításkészletet, amely a megelőző kialakításokkal összehasonlítva nagyobb kódsűrűséget biztosít. A legszélesebb körben használt ARM7 kialakítások az ARMv4T architektúrát implementálják, de előfordul ARMv3 és ARMv5TEJ megvalósítás is. Mindezek a processzorok Neumann-architektúrájúak, tehát abban a néhány verzióban, amely gyorsítótárat is tartalmaz, nincs különválasztva az adat- és utasítás-gyorsítótár.
Néhány ARM7 mag már elavult. Egy történelmileg jelentős modell, az ARM7DI[1] arról nevezetes, hogy ebben volt bevezetve a JTAG-alapú lapkára integrált hibakeresési rendszer (debugging); az ezt megelőző ARM6 magok nem támogatták ezt. A jelölésben a „D” reprezentálja a JTAG TAP (Test Access Port vezérlő) jelenlétét a debug céljára, az „I” az ICEBreaker debug modul támogatást jelöli, ezzel hardveres töréspontokat és megfigyelőpontokat lehet elhelyezni és a rendszer megállítható a hibakeresés során. A későbbi magokban is megtalálható ez a támogatás, továbbfejlesztett változatban.
Az ARM7 egy sokoldalú processzorkialakítás, amelyet mobil eszközökhöz és más alacsony fogyasztású elektronika céljaira terveztek. Ez a processzor-architektúra képes akár 130 MIPS teljesítményre a tipikus 0,13 µm-es folyamattal készített fizikai processzorokban. Az ARM7TDMI processzormag az ARM architektúra v4T változatát valósítja meg. A processzor támogatja az ARM és Thumb utasításkészletek 32 bites és 16 bites (Thumb) utasításait.
Az ARM a processzor terveit különféle félvezetőgyártó cégek felé licenceli, amelyek teljes csipeket készítenek az ARM processzor architektúra alapján.
Magok
[szerkesztés]ARM7
[szerkesztés]Az eredeti ARM7 a korábbi ARM6 kialakítás továbbfejlesztése és ugyanazt az ARMv3 utasításkészletet használja. Az ARM710 változatot az Acorn Risc PC CPU moduljában alkalmazták, az első ARM alapú egylapkás rendszer (System on a Chip, SoC) tervekben, az ARM7100 és ARM7500-ban alkalmazták ezt a fajta magot.
ARM7TDMI
[szerkesztés]Az ARM7TDMI (ARM7+16 bites Thumb+JTAG Debug+fast Multiplier+enhanced ICE) processzor az ARMv4 utasításkészlet tartalmazza. Számos félvezetőgyártó cég gyártja licenc alapján. 2009-ben még mindig ez az egyik legszélesebb körben használt ARM mag, és számos mélyen beágyazott rendszer terveiben található. A Texas Instruments licencelte az ARM7TDMI terveit, amelyet a Nokia 6110-ben, az első ARM-alapú GSM mobiltelefonban használtak fel.[2] Az ARM7TDMI-S változat ennek a magnak a szintetizálható változata.
ARM7EJ
[szerkesztés]Az ARM7EJ az ARM7 egy olyan változata, amely az ARMv5TE utasításkészletet valósítja meg, amelyet eredetileg a nagyobb teljesítményű ARM9 magban vezettek be.
Csipek
[szerkesztés]- Ez a lista egyelőre nem teljes. Segíts te is bővíteni, hogy teljes lista lehessen belőle!
- ADMtek ADM8628
- Atmel AT91SAM7, AT91CAP7, AT91M, AT91R
- NXP LPC2100, LPC2200, LPC2300, LPC2400, LH7
- STMicroelectronics STR7
- Samsung S3C46Q0X01-EE8X, S3C44B0X
- NetSilicon NS7520
- Cirrus Logic CL-PS7110
Termékek
[szerkesztés]Az elektronikai berendezések legáltalánosabb elemeiben használják fel ezt a processzort, például a következőkben:
- Danger Hiptop
- A Sega Dreamcast audiovezérlője
- D-Link DSL-604+ Wireless ADSL Router[3]
- iPod az Appletől
- iriver hordozható digitális audiolejátszók (a H10 egyik csipjében ez a processzor van)
- Juice Box
- Lego Mindstorms NXT (Atmel AT91SAM7S256)
- A legtöbb Nokia mobiltelefon-vonulat
- Game Boy Advance / Game Boy Advance SP / Game Boy Micro (főprocesszor) a Nintendótól
- Nintendo DS (koprocesszor), Nintendo
- PocketStation
- Psion Series 5
- Az iRobot Roomba 500 sorozata
- Sirius Satellite Radio vevőkészülékek
- Fő CPU Stern Pinball S.A.M System játékokban
- Az épületautomatizálás terén, az American Auto-Matrix BACnet érintőképernyős kijelző[4] ARM7 TDMI magot használ
- Versenyszerű vízisí és wakeboard vontató motorcsónakok: Perfect Pass sebességvezérlő
- Sok autóban alkalmaznak beágyazott ARM7 magokat
- A Samsung microSD kártyák ARM7TDMI vezérlőt tartalmaznak 128 KiB kóddal.[5]
Dokumentáció
[szerkesztés]Az ARM processzorokat hatalmas mennyiségű dokumentáció támogatja. A tervező és a gyártók a dokumentációt hierarchikus rendbe szervezték, amelyben a marketing céljait szolgáló bemutató diáktól kezdve a gyártók számára szolgáló igen részletes leírásokig fokozatosan egyre részletesebb információkat tartalmazó csoportokba osztják azt. Ezt a szerkezetet dokumentációs fának nevezték el.
- Dokumentációs fa (fentről lefelé)
- IC gyártó marketing diák,
- IC gyártó adatlapok,
- IC gyártó referenciakézikönyvek,
- ARM mag referenciakézikönyvek,
- ARM architektúra referenciakézikönyvek.
Az IC gyártók kiegészítő dokumentációt is biztosíthatnak, pl. próbapanelek felhasználói kézikönyvei, alkalmazási feljegyzések, bevezető információk a fejlesztőszoftverhez, szoftverkönyvtár dokumentumok, hibajegyzékek és egyebek.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ "ARM7DI Data Sheet"; Document Number ARM DDI 0027D; Issued: Dec 1994.
- ↑ Sakr, Sharif. „ARM co-founder John Biggs”, Engadget (Hozzáférés: 2011. december 23.) „[...] the ARM7-TDMI was licensed by Texas Instruments and designed into the Nokia 6110, which was the first ARM-powered GSM phone.”
- ↑ D-Link DSL-604+ Wireless ADSL Router - Supportforum - eXpansys Sverige. [2014. szeptember 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 31.) 090506 expansys.se
- ↑ BBC-SD. [2014. szeptember 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 31.)
- ↑ Andrew (bunnie) Huang: On MicroSD Problems. Bunnie Studios. [2014. augusztus 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 31.) „This is comparable to the raw die cost of the controller IC, according to my models; and by making the controllers very smart (the Samsung controller is a 32-bit ARM7TDMI with 128k of code), you get to omit this expensive test step while delivering extra value to customers”
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben az ARM7 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- ARM Holdings
- Gyorsreferencia-kártyák
- Utasítások: Thumb (1), ARM és Thumb-2 (2), vektoros lebegőpontos (3)
- Opkódok: Thumb (1, 2), ARM (3, 4), GNU assembler direktívák 5.
- Egyéb
- ARM7TDMI Microcontroller Development Resources – header files, schematics, CAD files, etc..
- Source and binaries for running uClinux on the ARM7TDMI
- ARM Microcontroller Development HOWTO – Document describing fejlesztés/e environment for ARM7 Microcontrollers on Linux.
- ARM Assembly Intro A starter's tutorial on ARM Assembly
- Yurichev, Dennis, "An Introduction To Reverse Engineering for Beginners" beleértve ARM assembly. Online book: http://yurichev.com/writings/RE_for_beginners-en.pdf