A Fudzsi kitörése a Hóei-korszakban
A Fudzsi legutoljára a Hóei-korszak negyedik évében, 1707-ben tört ki (宝永大噴火, Hóei dai funka).
A Fudzsi három óriási kitörést szenvedett a történelem során: kétszer a Heian-korban (ezek az Enrjaku- és a Dzsógan-kitörések), és egyszer az Edo-korban. Az Edo-kor vagy Tokugava-kor (1603–1868) foglalja magában a Hóeit (1704–1711).
Bár nem eredményezett lávafolyást, a Hóei-kitörés rengeteg hamuval szórta be a vulkán környékét, elérve a Fudzsitól 100 kilométerre fekvő Edo városát is. A hamu térfogatát 800 000 000 m³-re becsülik.
A kitörés a Fudzsi délnyugati oldalán történt, és három vulkáni kürtőt hozott létre, név szerint az első, második és a harmadik Hóei-kürtőt. A Fudzsi azóta nem tört ki.
Másodlagos katasztrófák
[szerkesztés]A Hóei-kitörést követően, 1708 augusztusában egy tájfun hatására kiöntött a Szakava folyó.
A parasztok a művelhető földekről kupacokba hordták a hamut, és ezeket az eső lassan belemosta a Szakava-folyóba. Emiatt annak csökkent a mélysége, és helyenként természetes gátak alakultak ki. Az augusztus 7–8-i erős esőzések hatására megindult a hegy oldalán lerakódott hamu. A keletkező sárlavina elmosta a Szakava gátjait, és elöntötte az Asigara alföldet.
Jegyzetek
[szerkesztés]- Térkép forrása: 宝永噴火降灰分布実績図（出典：富士山防災協議会）
További információk
[szerkesztés]- 富士山火山防災協議会 (Tanács a Fudzsi vulkáni katasztrófáinak mérséklésére)
- 富士山宝永噴火（1707）後の土砂災害(PDF) Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben (Üledékes katasztrófák eloszlása az 1707-es Fudzsi-kitörés után Közép-Japánban, történelmi dokumentumok alapján)
