Abay Gyula (közgazdász)
Abay Gyula | |
Abay Gyula 1945-ben | |
Született | Neubauer Gyula 1891. augusztus 15.[1][2] Budapest[3][2] |
Elhunyt | 1978. augusztus 29. (87 évesen)[1][2] Budapest[2] |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | akadémikus, közgazdász |
Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1913) |
Kitüntetései | 1932 MTA Weisz Fülöp-díj 1945 Chorin Ferenc-díj |
Sírhelye | Budapest. Új köztemető (46/3-1-308) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Abay Gyula témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Abay Gyula, 1943-ig Neubauer Gyula [Névformája több forrásban és publikációban: Abay Neubauer Gyula] (Budapest, 1891. augusztus 15. – Budapest, 1978. augusztus 29.)[4][5] közgazdász, statisztikus, miniszteri tanácsos, egyetemi tanár, az MTA és a Szent István Akadémia tagja.
Életpályája
[szerkesztés]Iskolai tanulmányait Budapesten és Iglón végezte. 1913-ban szerzett jogi diplomát a budapesti tudományegyetem jogi karán. 1909-től a Dohányjövedéki Központ Igazgatóságánál dolgozott gyakornokként,[5] később gazdasági előadóként, egyetemi tanári kinevezéséig. 1914-ben bevonult katonának. Az első világháborúban történt sebesülése miatt 1915-ben leszerelték. 1917-től a Magyar Közgazdasági Társaság tagja. 1918-ban az Új Nemzedék belső munkatársa, valamint a Magyar Nemzetvédelmi Szövetség, a Magyar Területvédő Liga és 1919-ben a Keresztény Nemzeti Párt egyik alapítója.
1918-ban jelent meg első tudományos dolgozata a breslaui Nord und Süd című folyóiratban. Ez a jövő államáról szóló államtudományi értekezésének kivonata volt. 1918. novemberben a Közgazdasági Szemle jelentette meg a pénz válságáról szóló tanulmányát. 1927-ben a határhaszonelmélet bírálatáról írott könyve alapján a pécsi Erzsébet Tudományegyetem jogi kara 1928-ban egyetemi magántanárrá habilitálta. 1930–31-ben külföldi folyóiratok részletekben közölték e munkáját. 1929–30-ban állami ösztöndíjasként egy évig Berlinben, 1930–31-ben egy évig Londonban tanult közgazdaságtant. 1933-ban az angol Royal Economic Society, később az amerikai Econometric Society, valamint a párizsi Institut International de Sociologie választotta tagjává. 1938-ban a pécsi egyetem jogi karának nyilvános rendkívüli tanára, 1944-ben az egyetem közgazdasági és statisztikai tanszékének nyilvános rendes tanárává nevezték ki. Szerkesztője volt a következő szaklapoknak: Magyar Köztisztviselők Lapja (1919–1925), Nemzetiségi Szemle (1945–1946)
1946–47-ben a jogi kar dékánja, 1947–48-ban prodékánja volt.[5] 1948-ban az egyetemről kényszernyugdíjazták, 1949-ben az MTA tanácskozó taggá minősítette. 1952-ben megvonták nyugdíját, később csökkentetten ismét kapott. A kevés nyugdíj miatt 1952–53-ban a komlói Szénbányászati Trösztnél statisztikusként,[5] 1955–56-ban a pécsi Vízügyi Igazgatóságnál könyvelőként dolgozott.
1956-os tevékenységéért 1957-ben koncepciós perben 6 évi börtönbüntetésre ítélték. 1957. májustól 1959. áprilisig büntetését töltötte, ekkor amnesztiával szabadult. A váci börtönben írta meg Oeconomia Aeterna című művét, melynek kiadására élete végéig nem kerülhetett sor.[5] 1958-ban az MTA kizárta tagjai sorából. 1989-ben az MTA rehabilitálta, helyreállította akadémiai levelező tagságát. A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara 1991 novemberében születésének 100. évfordulója alkalmából megemlékezést rendezett tiszteletére, 1998-ban pedig egykori pécsi lakóházán (Király utca 1.[5]) emléktáblát helyezett el a JPTE Baráti Köre. Nemzeti Sírhelyek. Abay Gyula sírját 2005-ben védetté nyilvánították. Sírkert: Rákoskeresztúri köztemető, Budapest. Parcella, Szakasz, Sor, Sír: 46, III, 1, 308 Védett: MK 2005/163.[6]
Főbb művei
[szerkesztés]- A gazdasági érdekképviseletek parlamenti szerepe. Egyetemi doktori értekezés. (Budapest, 1913.)
- A bolsevizmus hatása Oroszországban. – A bolsevizmus hatása Magyarországon. (Budapest, Stephanum, 1920)
- A határhaszonelmélet bírálata (Pécs, 1927)
- Einer Wiederbelebung der Arbeitswerttheorie. (Jahrbücher für Nationalökonomie und Statistik, 1929)
- Grossenschen Gesetze. (Zeitschrift für die gesamte Staatwissenschaft, 1931)
- Eine pseudoexakte Geldtheorie. (Jahrbücher für Nationalökonomie und Statistik, 1931)
- Statisztika és közgazdaságtan. (Budapest, Légrády Nyomda, 1931)
- Gazdasági élet és közgazdasági tudomány. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1940. június 10.) Kornis Gyula osztályelnök üdvözlő beszéde Neubauer Gyula levelező taghoz székfoglalója alkalmából, 1940. június 10-én.[7]
- L'essence de la théorie du peuplement (Budapest : Stephaneum, 1941)
- A magyar társadalom osztálytagozódása (Budapest, 1941)
- Nemzetiségi elv és magyarság (Pécs, 1943)
- A világgazdaság újjáépítése a háború után (Budapest, 1943)
- A világgazdaság válaszúton. A Budapesti Szabadegyetemen tartott tíz előadás (Budapest, 1943)
- Bevezetés a statisztika tudományába (Pécs, 1945)
- Le a sztálini alkotmánnyal! (Szabad Dunántúl, 1956. november 1.) Magyar Szó, 2016. október (73. évfolyam) 2016-10-11 / 237. szám.[8]
- Oeconomia Aeterna (Pécs, 2001)
- Oeconomia aeterna: egy új tudományág megalapozása.Szerkesztette és sajtó alá rend. Barcza Tibor. (Budapest, Akadémiai Kiadó, 2016.)
Szakmai szervezeti tagságok
[szerkesztés]- 1917. Magyar Közgazdasági Társaság
- 1941 Magyar Társadalomtudományi Társaság
- Magyar Statisztikai Társaság
- Royal Economics Society (London)
- Institut International de Sociologie (Párizs)
- Econometric Society (Chicago)
- 1936 Szent István Akadémia
További információk
[szerkesztés]- Fejezetek a Pécsi Egyetem történetéből (szerk. Csizmadia Andor, Pécs, 1980)
- Oroszi Sándor - Sipos Béla: Abay (Neubauer) Gyula: Oeconomia Aeterna: egy új tudományág megalapozása. STATISZTIKAI SZEMLE, 95. 4 pp. 439–443. 5 p. 2017.[9]
- Sipos Béla. Közgazdász-statisztikus tudósok a Pécsi Erzsébet Tudományegyetemen. Neubauer (Abay) Gyula munkássága.[10]
- Sipos, Béla. Abay Neubauer Gyula p. 40. In: Czibók, Balázs; Jankovits, László; Nagy, Ferencné (szerk.) Memoria professorum. Az Erzsébet Tudományegyetem és a jogutód intézmények professzorai. Pécs, Magyarország : Pécsi Tudományegyetem, (2000)
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00003/00018.htm, Abay Neubauer Gyula, 2017. október 9.
- ↑ a b c d A Magyar Tudományos Akadémia tagjai. 1825–2002, 23, Abay Gyula, 1
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2020. június 25., PIM18809
- ↑ (1978. december 5.) „Abay Gyula gyászjelentése”.
- ↑ a b c d e f Pécs lexikon I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 21. o. ISBN 978-963-06-7919-0
- ↑ Nemzeti Örökség Intézete - Abay Gyula (1943-ig Neubauer Gyula) (magyar nyelven). Nemzeti Örökség Intézete - Abay Gyula (1943-ig Neubauer Gyula). (Hozzáférés: 2021. január 26.)
- ↑ Akadémiai Értesítő, 50. kötet (1940. évfolyam) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. november 27.)
- ↑ Magyar Szó, 2016. október (73. évfolyam, 229-251. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. november 27.)
- ↑ Oroszi Sándor-Sipos Béla: Abay (Neubauer) Gyula: Oeconomia Aeterna
- ↑ Sipos Béla. Közgazdász-statisztikus tudósok a Pécsi Erzsébet Tudományegyetemen. Neubauer (Abay) Gyula munkássága.. (Hozzáférés: 2021. október 23.)
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 2. o.
- Magyar katolikus lexikon
- Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk. Rózsa Dávid. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár, 2014. 41–43. o. ISBN 978-963-235-449-1
- Neubauer Gyula magántanári kinevezése a m. kir. „Erzsébet” tudományegyetem jog- és államtudományi karán „közgazdaságtanból”. (Budapesti Közlöny, 1928-08-15/ 186. szám.) Hozzáférés: 2020-11-26
- Abay Gyula egyetemi nyilvános tanárrá való kinevezése a m. kir. „Erzsébet” tudományegyetem jog- és államtudományi karán a közgazdaságtan és statisztika tanszékre. (Budapesti Közlöny, 1944-08-04 / 175. szám.) Hozzáférés: 2020-11-26
- Abay Gyula. dékáni kinevezése. (Magyar Közlöny, 1946-09-20/ 214. szám.) Hozzáférés: 2020-11-26
- Abay Gyula halálhíre. (Magyar Nemzet, 1978-09-03/ 208. szám.)
- Oroszi Sándor: Abay (Neubauer) Gyula közgazdasági munkássága. (Ünnepi dolgozatok Mátyás Antal tanszékvezetői kinevezésének 40. évfordulójára. Szerk. Halász Géza és Mihalik István. (Budapest, 1994)
- Barcza Tibor: Abay (Neubauer) Gyula emléktáblájának felavatása. (Közgazdasági Szemle, 1998, november. Megemlékezsés.)Hozzáférés: 2020-11-26
- Barcza Tibor: Ki volt Abay (Neubauer) Gyula? (Pécsi Szemle, 1998. 1. szám, 116–120. o.) Hozzáférés: 2020-11-26
- Rozs András: Az 1956-os forradalom és szabadságharc Pécsett. (Tanulmányok Pécs történetéből. 20. A 2006. és 2007. évi előadások Pécs történetéből c. konferenciák válogatott előadásai. Szerk. Kaposi Zoltán és Vonyó József. Pécs, 2009)
- Oroszi Sándor: Megroppant pályaív, töretlen emberi tartás. Töredékek egyetemünk néhai professzora, Abay (Neubauer) Gyula életéből és tudományos munkásságából. (Per Aspera ad Astra, 2017. 1-2.).
- Az egyetemek és jogakadémiák statisztikai tanárai Magyarországon. 1777–1945. Összeáll. Kecskés Anna. (Bp., 1980)
- Benke József: Az Erzsébet Tudományegyetem rektora és dékánjai. (Pécs, 1998)
- A Magyar Tudományos Akadémia tagjai. 1825–2002. I–III. köt. (Bp., 2003)
- Pécs lexikon. I–II. köt. Főszerk. Romváry Ferenc. (Pécs, 2010).
- Abay Gyula - Névpont 2020 (magyar nyelven). Névpont.hu. (Hozzáférés: 2020. november 26.)
- Abay Gyula. almanach.pte.hu (Hozzáférés: 2022. január 28.)
- A Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem (magyar nyelven). TGYO Blog, 2020. május 21. (Hozzáférés: 2022. január 9.)
- Pécsi Tudományegyetem jegyzőkönyvek 1914–1963. Könyvtár Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2022. január 9.)
- Benke József: Az Erzsébet Tudományegyetem rektorai és dékánjai. Pécs, 1998.
- Magyar közgazdászok
- Magyar statisztikusok
- Magyar egyetemi, főiskolai oktatók
- MTA-tagok
- KNP-tagok
- Családi nevüket magyarosított személyek
- 1891-ben született személyek
- 1978-ban elhunyt személyek
- Budapesten született személyek
- 1956-os tevékenységük miatt bebörtönzött emberek
- Pécsi egyetemi, főiskolai oktatók
- Az Új köztemetőben eltemetett személyek