Akadémia (tudományos társaság)

Ez a szócikk a modern nemzeti akadémiákról szól. Hasonló címmel lásd még: Akadémia (egyértelműsítő lap).

Az akadémia jelentése ma iskola: művészeti, katonai, vagy speciális szakképző (mezőgazdasági, bányászati stb.) intézet. Másik jelentése a 17. század óta terjedt el: meghatározott alapelveket elfogadó értelmiségi társaság. Ennek megfelelően alakultak festészeti, irodalmi akadémiák.

Tudományos akadémiák

A tudományos akadémiák valamely nemzet legmagasabb tudományos testületei. Az első jelentős tudományos akadémia az itáliai Accademia dei Lincei (1602) volt, ezt követte az angol Királyi Társaság (Royal Society 1662), a francia Académie des Sciences (1666), a Spanyol Királyi Akadémiát 1712-ben alapították. Oroszországban Nagy Péter cár 1724-ben Szentpéterváron hozta létre a Cári Akadémiát. Az Egyesült Államok első tudós társaságát Benjamin Franklin hozta létre 1743-ban, Amerikai Filozófiai Társaság néven.

Angolszász területeken az 'akadémia' kifejezés szélesebb értelmet nyert. Magában foglalja (a tudományos társaság mellett) az összes tudományos fokozattal (Ph.D.) rendelkező embert mint társadalmi csoportot is.

Magyar Tudományos Akadémia

A Magyar Tudományos Akadémiát gróf Széchenyi István alapította 1825-ben. Az MTA 1949-ben átvette a Szovjet Tudományos Akadémia modelljét: a tudományirányítás legfőbb állami szerve lett. Fokozatosan kutatóintézeti hálózat épült ki körülötte. Mai feladata egyszerre ellátni az intézethálózat irányítását és betölteni a legmagasabb nemzeti tudományos társaság szerepét.

Kulturális akadémiák

Mintapéldájuk az 1634-ben alapított Francia Akadémia, amelynek célja a francia nyelv védelme és a francia kultúra népszerűsítése.

Művészeti akadémiák

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Tudományos és kulturális akadémiák

Több országban a tudományos és kulturális akadémiák egy testületet alkotnak. Ilyen a Román Akadémia.

Források

Britannica Hungarica, Kossuth 2012 ISBN 978-963-09-6795-2