Akasztó
| Akasztó | |||
 | |||
| Műemlék római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Vármegye | Bács-Kiskun | ||
| Járás | Kiskőrösi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Suhajda Antal (független)[1] | ||
| Irányítószám | 6221 | ||
| Körzethívószám | 78 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3146 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 51,6 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 64,88 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 41′ 23″, k. h. 19° 12′ 04″46.689722°N 19.201111°EKoordináták: é. sz. 46° 41′ 23″, k. h. 19° 12′ 04″46.689722°N 19.201111°E | |||
 Akasztó
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
| |||
| Akasztó weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Akasztó témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Akasztó község Bács-Kiskun vármegyében, a Kiskőrösi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]A Duna–Tisza közén fekszik, Kiskőröstől 9 kilométerre északnyugatra. Külterületi határrészeiből északon közel 6 négyzetkilométernyi terület a Kiskunsági Nemzeti Park Felső-kiskunsági-tavak, nyugaton pedig csaknem 9 négyzetkilométer a nemzeti park Miklapuszta nevű részterületéhez tartozik.
Megközelítése
[szerkesztés]Legfontosabb közúti megközelítési útvonala az 53-as főút, mely áthalad a központján; Csengőddel az 5306-os út köti össze. A legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Budapest–Kelebia-vasútvonal Csengőd vasútállomása kínálja, Akasztótól mintegy 7 kilométerre keletre.
Története
[szerkesztés]A helyi hagyomány szerint a község neve onnan ered, hogy a rossz utak miatt az átutazók a kerékakasztó sár miatt nem tudták útjukat folytatni, megakadtak. Más feltételezés szerint a falu egykori földesurának pallosjogáról kapta az Akasztó nevet, mely 1278-ban Akazthow formában és 1291-ben mint Okoztou szerepel oklevelekben.
A jelenlegi település ugyan az Árpád-korban keletkezett, de az Akasztóhoz tartozó Döbrögecpusztán római kori tárgyi emlékeket is találtak, így például az i. sz. 91-ből származó Victoria-szobrot. Századokon át királyi birtok volt, de a török hódoltság idején szinte teljesen elpusztult. A szatmári békekötés után, 1719 körül népesült be újra, jórészt felvidéki szlovák telepesekkel, akik már a 18. század végére teljesen elmagyarosodtak. 1737-ben a Bosnyák család, 1770-ben a Batthyány család volt a falu földesura. A 19. században a Blaskovich, Bencze és báró Kaas családok voltak a fő birtokosok. A két világháború között gróf Milványi Cseszneky Mihálynak volt Akasztón jelentősebb szőlőbirtoka és malomipari vállalata.
Természeti viszonyai
[szerkesztés]Természeti adottságait tekintve a homok és szikes talajok váltakozása jellemzi a termőföldet. A lakosság a Homokhátság nehéz körülményei ellenére is megtalálta boldogulását. A megszelídített homokon virágzó szőlőtermesztés alakult ki, melynek köszönhetően a környező településekkel együtt az utóbbi évtizedekben dinamikusan fejlődött. Ennek köszönhető a község fejlett infrastruktúrája. A mezőgazdasági termelés fő gerincét képező szőlőtermesztés a 6900 hektár összterületből 800 hektáron folyik, melyből 700 hektár a termő, a többi termőre váró ültetvény. Az 1990-es évektől létrejött borászati vállalkozások megélhetési lehetőséget biztosítanak a település számos lakosának. Több pincészet a kialakuló borturizmus fogadására is kiválóan alkalmas. Az állattartást jellemzően a juhtenyésztés képviseli, de az utóbbi években újra előtérbe került az ősi hagyományos szarvasmarha fajták tenyésztése is, ugyanis a település határának jelentős részét képező szikes puszták legeltetésre alkalmasak. Az ember nagyszabású tájátalakító tevékenységének negatív következménye napjainkban, hogy a szárazföldi vizes élőhelyek kiterjedése drasztikusan csökkent. Akasztón a vizes élőhelyek jellemző típusát a szikes tavak képezik. Ezek az élőhelyek nemzetközi jelentőségű vonuló, pihenő és fészkelőhelyei a lúdnak, a récének és egyéb vízimadár-fajoknak is. A Kiskunsági Öntözőcsatorna országosan kedvelt horgászvíz, mely igazi látnivalót jelent a csendet, a vizet és a szabadság érzését maradéktalanul élvezni akaró természetkedvelő idelátogatóknak. Az elmúlt években jelentősen megnőtt azoknak a száma, akik a táj értékeit fontosnak tartva Akasztót választják kikapcsolódásuk színhelyéül. A település fejlett infrastruktúrájával, teljes közművesítettségével minden alapvető szolgáltatást biztosít. Évek alatt nőtte ki magát a több száz hektáros halastórendszer, melynek egy része 2004 óta turisztikai célokat szolgál.
Sportélete
[szerkesztés]1922-ben alapították az Akasztói FC-t, amely a Bács-Kiskun vármegyei labdarúgó első osztály tagja. Ifjúsági csapattal és utánpótlás-csapatokkal is rendelkezik.
Rövid életű volt ezzel szemben Stadler József vállalkozó egykori labdarúgócsapata, a Stadler FC, amely 1994 és 1998 között az NB I-ben szerepelt.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Danis István (független)[3]
- 1994–1998: Danis István (független)[4]
- 1998–2002: Danis István (független)[5]
- 2002–2006: Suhajda Antal (független)[6]
- 2006–2010: Suhajda Antal (független)[7]
- 2010–2014: Suhajda Antal (független)[8]
- 2014–2019: Suhajda Antal (független)[9]
- 2019–2024: Suhajda Antal (független)[10]
- 2024– : Suhajda Antal (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének alakulása:
| Lakosok száma | 3346 | 3331 | 3259 | 3202 | 3165 | 3138 | 3146 |
| 2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a község lakosságának 99,2%-a volt magyar, 0,7%-a cigány, 0,1%-a román. A település lakói közül 82% volt római katolikus, 4,9% evangélikus, 2% református, 0,1% görögkatolikus. Más egyházhoz vagy felekezethez tartozott a település lakóinak 0,3%-a, míg 2% nem tartozott valláshoz vagy felekezethez. A lakók 8,7%-ának vallási hovatartozása ismeretlen.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,8%-a magyarnak, 0,8% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,7%, református 2,9%, evangélikus 4,9%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 5,3% (18,5% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 94%-a vallotta magát magyarnak, 1,7% cigánynak, 0,5% németnek, 0,4% románnak, 0,2% szlováknak, 0,1% szerbnek, 0,1% ukránnak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 50% volt római katolikus, 4,4% evangélikus, 2,7% református, 0,3% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,9% egyéb keresztény, 1,4% egyéb katolikus, 6,4% felekezeten kívüli (33,6% nem válaszolt).[12]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Római katolikus templom (épült 1744-ben, átépítették a 18. század közepén)
- A két világháború áldozatainak a templom előtti téren álló hősi emlékműve
- A Döbrögecpusztán 1965-ben előkerült római kori régészeti lelet (Viktória bronzszobra, Nemzeti Múzeum)
- Stadler Stadion
- Akasztói Horgászpark és Halascsárda: az Akasztó határában lévő komplexumban működő Halascsárda magyaros ízekkel és bőséges adagokkal várja a vendégeket. Étlapján megkülönböztetett figyelmet kapnak a környékbeli termelőktől származó alapanyagok, például az Akasztói Szikiponty, vagy a szintén környékbeli racka juh és szarvasmarha. A pecázás szerelmesei a horgászpark öt horgásztavában tehetik próbára tudásukat, a forró nyári napokon pedig a strandon található fürdőtó és pezsgőfürdő biztosítja a felfrissülést. A komplexum rendezvénytermében nagy létszámú esküvők, céges és családi rendezvények lebonyolítását vállalják. A többnapos pihenést tervezőket egy hatszobás panzió várja a horgászparkban.[13]
- Szeptember második hétvégéjén Mária-napi búcsú és szüreti bál
- Turul-szobor[14]
Az Akasztói Szikiponty
[szerkesztés]Az Akasztó és Dunatetétlen határában működő teljes üzemű halgazdaságokban a 80-as évek vége óta folyik a hagyományos polikultúrás termelés, mely a hazánkban őshonos ponty halfajra, azon belül a Szarvasi P34-fajtára épül. A minőségorientált termelési technológia, a területi adottságok és a fajtajelleg együttesen eredményez egy kiváló ízű, zsírszegény pontyot, aminek hangsúlyozásához és piaci megkülönböztetéséhez a termelők 2006-ban létrehozták az Akasztói Szikiponty márkanevet.[15]
Az Akasztói Termelési Technológia részeként közepes és nagyobb méretű tavakban, ritka népesítés mellett nevelik a halakat, takarmányozásuknál a nagy jelentőséggel bíró természetes táplálékra helyezik a hangsúlyt, amit gabonafélékkel egészítenek ki. Bár a mennyiség ezzel a természetközeli neveléssel csekélyebb, az előállított étkezési hal minősége érezhetően jobb, amit 2016-ban az Aranyszalag Minőség tanúsító védjegy odaítélésével a Magyar Gasztronómiai Egyesület is elismert.[16] Az alacsony zsír- (7,2-12,6%) és koleszterintartalom, a sok életfontosságú vitamin (A, B1, B2, B12, D) és ásványi anyag együtt magas tápértékű halfélévé teszi az Akasztói Szikipontyot. További nagy előnye a pontyhúsnak, hogy magas az élettanilag fontos telítetlen zsírsavak aránya és a nagy értékű fehérje tartalma, illetve tartalmazza az ember számára szükséges valamennyi létfontosságú aminosavat, ráadásul könnyen emészthető, mivel alacsony a kötőszövet tartalma. [13][17][18]
2020 óta oltalom alatt álló eredetmegjelölésű (OEM) termék az Európai Unióban.[19]
Külterületei
[szerkesztés]A településhez az alábbi külterületek tartoznak, melyeknek összlakossága 2001-ben 56 fő volt:
- Döbrögecpuszta
- Kígyóshíd
Testvérvárosai
[szerkesztés]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Akasztó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 14.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Akasztó települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Akasztó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
- ↑ Akasztó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
- ↑ Akasztó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
- ↑ Akasztó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
- ↑ Akasztó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Akasztó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
- ↑ Akasztó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 23.)
- ↑ Akasztó Helységnévtár
- ↑ Akasztó Helységnévtár
- ↑ a b Bács-Kiskun Megyei Turizmusfejlesztési és Marketing Nonprofit Kft.
- ↑ Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.
- ↑ Akasztói Szikiponty // Akasztói Horgászpark és Halascsárda. halascsarda.hu. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
- ↑ MBTBD: Aranyszalag 2018 (magyar nyelven). Bűvös Szakács, 2018. január 16. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
- ↑ RF: Az akasztói szikiponty története. magyarmezőgazdaság.hu, 2018. június 4. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
- ↑ A pontyok királya Magyarországon – a sziki ponty. gasztrocoach.hu, 2017. december 20. [2020. augusztus 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
- ↑ „EUR-Lex” (magyar nyelven).
További információk
[szerkesztés]A Kiskőrösi járás települései | ||
|---|---|---|
Akasztó · Bócsa · Császártöltés · Csengőd · Fülöpszállás · Imrehegy · Izsák · Kaskantyú · Kecel · Kiskőrös · Páhi · Soltszentimre · Soltvadkert · Tabdi · Tázlár |  | |
