Aleksandrs Grīns

Aleksandrs Grīns
Született	Jēkabs Grīns 1895. augusztus 15. Jēkabpils melletti Birzu majorság
Elhunyt	1941. december 25. (46 évesen) Asztrahán
Művészneve	Aleksandrs Grīns
Állampolgársága	lett
Nemzetisége	lett
Foglalkozása	író, haditudósító
Kitüntetései	Három Csillag érdemrend 1934
Halál oka	golyó általi halál
Sablon • Wikidata • Segítség

Aleksandrs Grīns, születési nevén Jēkabs Grīns (Jēkabpils melletti Birzu majorság, 1895. augusztus 15. – Asztrahán, 1941. december 25.) lett író, haditudósító és politikus.

Élete

Iskolai tanulmányait Cēsisben végezte. Az érettségi után önkéntes katonai szolgálatra jelentkezett az orosz hadseregbe. 1915-ben Moszkvában katonaiskolát végzett, ezt követően a frontra került és 1917-ig részt vett az első világháború harcaiban. Súlyosan megsérült és a nyugati front szétesését követően Petrográdban ápolták. Lettországba a breszt-litovszki békét követően 1919-ben tért vissza.

1920-ban belépett az első Lett Köztársaság újonnan alakult hadseregébe. Kapitányi rendfokozatot kapott és a lett hadsereg újságának, a Latvijas kareivisnek főszerkesztő-helyettese volt 1920 és 1924 között. 1924-ben leszerelt, és ezt követően írói munkásságának élt. Elsősorban történelmi regényeket írt. 1932–34-ben jelent meg az első világháborúról szóló két kötetes műve: a Dvēseļu putenis (Lelkek hóviharban).

1939-ben a Molotov–Ribbentrop-paktumot követően visszatért a hadseregbe és parancsnoki beosztást kapott a határőrségnél. Lettország 1941-es szovjet megszállását követően a NKVD letartóztatta és Asztrahánba szállította, ahol még az év karácsonyán agyonlőtték.

Művei

• Veļi („Kerekek”, 1919)
• Iz leitnanta Vanaga dienasgrāmatas („Vanaga hadnagy naplójából”, 1920)
• Krustneša gaitas („A keresztes séta”, 1921)
• Pieviltā vīra atriebšanas un citas noveles („Egy megtévesztett ember bosszúja és egyéb novellák”, 1922)
• Vadonis skuķkopībā I daļa („Útmutató a jade gazdálkodáshoz” I. rész (Homo Grisinbergensis álnéven), 1925)
• Septiņi un viens („Hét és egy” (történetgyűjtemény), 1926)
• Likteņa varā („A sors hatalmában” (történetgyűjtemény), 1928)
• Nameja gredzens („Nameja gyűrű”, 1928—1931)
• Dvēseļu putenis I daļa („A lelkek hóvihara” I. rész, 1933)
• Debesu ugunis („Ég tüzei” (befejezetlen), 1934)
• Dvēseļu putenis II daļa („A lelkek hóvihara” II. rész, 1934)
• Tobago („Tobago”, 1934)
• Pelēkais jātnieks („A szürke lovas”, 1937)
• Meža bērni („Az erdő gyermekei”, 1938)
• Triloģijas "Saderinātie" I daļa "Pelēkais jātnieks" („Saderinātie trilógia I. rész: A szürke lovas”, 1938)
• Triloģijas "Saderinātie" II daļa "Sarkanais jātnieks" („Saderinātie trilógia II. rész: A piros lovas”, 1938)
• Trīs vanagi („Három sólyom”, 1938)
• Diloģijas "Zemes atjaunotāji" I daļa "Meža bērni" („A Föld helyreállítói dilógia I. rész: Az erdő gyermekei”, 1939)
• Diloģijas "Zemes atjaunotāji" II daļa "Atdzimusī cilts" („A Föld helyreállítói dilógia II. rész: Az újjászületett törzs”, 1939)
• Triloģijas "Saderinātie" III daļa "Melnais jātnieks" („Saderinātie trilógia III. rész: A fekete lovas”, 1940)
• Pārnākšana („Az átmenet”, 1941)

Források

• Önéletrajza (lettül)