Alveoláris nazális

	IPA
IPA-kód	116
IPA-jel	n
IPA-kép
X-SAMPA	n
Kirshenbaum	n
Hangminta	hallgat

Az alveoláris nazális számos beszélt nyelvben használt mássalhangzó. A nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) az alveoláris mellett a dentális és a posztalveoláris nazális hangot is n jellel jelöli, X-SAMPA-jelük pedig szintén n. Az alveoláris nazálist a magyar nyelvben is az n betű jelöli.

A nyelvek túlnyomó többségében megtalálható vagy alveoláris, vagy dentális nazális. Némelyik nyelvben egyik sincs meg, ugyanakkor rendelkeznek [m]-mel (pl. a szamoai). Bizonyos nyelvekből viszont (pl. rotokasz) az m és az n is hiányzik.

Jellemzői

Az alveoláris nazális hang jellemzői:

Képzésmódja zárhang, ami annyit tesz, hogy a toldalékcsőben haladó légáram elzárásával jön létre. Minthogy nazális is egyben, az elzárt légáram az orron át tud távozni.
Képzéshelye alveoláris, ami annyit tesz, hogy a fogmedernél jön létre a nyelv hegyével vagy elejével; ezt apikális, ill. laminális képzésmódnak hívják. (Az apikális képzésmód egyebek mellett az angolban fordul elő, míg a laminális többek közt az újlatin nyelvekre jellemző.)
Zöngésségi típusa zöngés, így a képzése során rezegnek a hangszalagok.
Nazális hang (ez képzésmódjára és részben képzéshelyére is vonatkozik), képzésekor tehát az orron át távozik a levegő. Vagy kizárólag ott (a nazális zárhangok esetén), vagy pedig a szájon és az orron át egyaránt.
Mivel a hangot nem a nyelv fölötti levegőáram hozza létre, a centrális/laterális megkülönböztetés itt nem alkalmazható.
Légáram-mechanizmusa pulmonikus egresszív, vagyis a levegőt pusztán a tüdővel és a rekeszizommal kilélegezve képezhető, akárcsak a legtöbb más beszédhang.

Előfordulása

Nyelv		Szó	IPA	Jelentés	Jegyzet
angol		nice	[naɪs]	’kedves’	L. angol hangtan
cseh		na	[na]	’-on/-en/-ön’	L. cseh hangtan
finn		annan	[ɑnːɑn]	’adok’	L. finn hangtan
francia		nous	[nu]	’mi’	L. francia hangtan
görög		νάμα	[ˈnama]	’misebor’	L. újgörög hangtan
grúz^[1]		კანი	[ˈkʼɑni]	’bőr’
hawaii^[2]		naka	[naka]	’rázni’	L. hawaii hangtan
hindi		नया	[nəjaː]	’új’
holland^[3]		nacht	[nɑxt]	’éjszaka’	L. holland hangtan
japán^[4]		反対/hantai	[hantai]	’ellentét’	L. japán hangtan
katalán^[5]		innecessari	[innəsəˈsaɾi]	’szükségtelen’	L. katalán hangtan
kínai	mandarin	難/nán	[nan˧˥]	’nehéz’ (bonyolult)	L. mandarin hangtan
koreai		나/na	[na]	’én’	L. koreai hangtan
magyar		nagyi	[nɒɟi]	’nagyi’	L. magyar hangtan
maláj		nasi	[nasi]	’főtt rizs’
malajálam^[6]		കന്നി	[kənni]	’szűz’
máltai		lenbuba	[lenbuˈba]	’dorong’
német		Lanze	[ˈlant͡sə]	’lándzsa’	L. német hangtan
ngwe	mmockngie nyelvjárás	[nøɣə̀]		’nap’ (égitest)
norvég		mann	[mɑnː]	’ember/férfi’	L. norvég hangtan
olasz^[7]		nano	[ˈnano]	’törpe’	L. olasz hangtan
örmény		նուռ	[nur] (segítség·infó)	’gránátalma’
pirahã		gíxai	[níˈʔàì̯]	’te/ön’
spanyol^[8]		nada	[ˈnað̞a]	’semmi’	L. spanyol hangtan
szlovák		na	[na]	’-on/-en/-ön’
tamil^[9]		நாடு	[naːɽɯ]	’ország’	L. tamil hangtan
tsez		лъоIно	[ˈɬo̞ˤno̞]	’három’
török		neden	[ned̪en]	’ok’	L. török hangtan
vietnámi		ne	[nɛ]	’oldalra vezet’	L. vietnámi hangtan
yi		ꆅ/na	[na˧ ]	’fáj’
zapoték	Tilquiapan^[10]	nanɨɨ	[nanɨˀɨ]	’hölgy’	Szembenáll egy, az írásban jelöletlen fortis alveoláris nazálissal.

Hivatkozások

↑ Shosted & Chikovani (2006:255)
↑ Ladefoged (2005:139)
↑ Gussenhoven (1992:45)
↑ Okada (1991:94)
↑ Carbonell & Llisterri (1992: 53)
↑ Ladefoged (2005:165)
↑ Rogers & d'Arcangeli (2004:117)
↑ Martínez-Celdrán, Fernández-Planas & Carrera-Sabaté (2003:255)
↑ Keane (2004:111)
↑ Merrill (2008:108)

Irodalom

Carbonell, Joan F. & Llisterri, Joaquim (1992), "Catalan", Journal of the International Phonetic Association 22 (1-2): 53–56, DOI 10.1017/S0025100300004618
Cruz-Ferreira, Madalena (1995), "European Portuguese", Journal of the International Phonetic Association 25 (2): 90–94, DOI 10.1017/S0025100300005223
Gussenhoven, Carlos (1992), "Dutch", Journal of the International Phonetic Association 22 (2): 45–47, DOI 10.1017/S002510030000459X
Keane, Elinor (2004), "Tamil", Journal of the International Phonetic Association 34 (1): 111–116, DOI 10.1017/S0025100304001549
Ladefoged, Peter (2005), Vowels and Consonants (Second ed.), Blackwell
Martínez-Celdrán, Eugenio; Fernández-Planas, Ana Ma. & Carrera-Sabaté, Josefina (2003), "Castilian Spanish", Journal of the International Phonetic Association 33 (2): 255–259, DOI 10.1017/S0025100303001373
Merrill, Elizabeth (2008), "Tilquipan Zapotec", Journal of the International Phonetic Association 38 (1): 107–114
Okada, Hideo (1991), "Phonetic Representation:Japanese", Journal of the International Phonetic Association 21 (2): 94–97
Rogers, Derek & d'Arcangeli, Luciana (2004), "Italian", Journal of the International Phonetic Association 34 (1): 117–121, DOI 10.1017/S0025100304001628
Shosted, Ryan K. & Vakhtang, Chikovani (2006), "Standard Georgian", Journal of the International Phonetic Association 36 (2): 255–264, DOI 10.1017/S0025100306002659


Sablon:Mássalhangzó m v sz Az IPA pulmonikus mássalhangzóinak táblázata kép • hang
Hely →	Labiális				Koronális								Dorzális						Radikális				Glottális
↓ Mód	Bilabiális		Labio-dentális		Dentális		Alveoláris		Posztalv.		Retroflex		Palatális		Veláris		Uvuláris		Faringális		Epiglot-tális		Laring./glottális
Nazális		m		ɱ		n̪		n				ɳ		ɲ		ŋ		ɴ
Zárhang	p	b	p̪	b̪	t̪	d̪	t	d			ʈ	ɖ	c	ɟ	k	ɡ	q	ɢ			ʡ		ʔ
Réshang	ɸ	β	f	v	θ	ð	s	z	ʃ	ʒ	ʂ	ʐ	ç	ʝ	x	ɣ	χ	ʁ	ħ	ʕ	ʜ	ʢ	h	ɦ
Közelítőhang				ʋ				ɹ				ɻ		j		ɰ
Pergőhang		ʙ						r				• *						ʀ				я *
Legyintőhang		ⱱ̟		ⱱ				ɾ				ɽ						ɢ̆				ʡ̯
Laterális réshang							ɬ	ɮ			ɭ˔̊		ʎ̥˔		ʟ̝̊
Lat. közelítőhang								l				ɭ		ʎ		ʟ
Lat. legyintőhang								ɺ				ɺ̢ *		ʎ̯

**Nem pulmonikus mássalhangzók**
Csettintőhangok	ʘ	ǀ	ǃ	ǂ	ǁ
Implozívák	ɓ	ɗ	ʄ	ɠ	ʛ
Ejektívák	pʼ	tʼ	kʼ	qʼ	sʼ
Ejektívák	tsʼ	tɬʼ	tʃʼ	kxʼ	kʼ

**Affrikáták (zár-rés hangok)**
p̪f	b̪v	ts	dz	tʃ	dʒ	tɕ	dʑ	ʈʂ	ɖʐ
t̪θ	d̪ð	tɬ	dɮ	cç	ɟʝ	kx	ɡɣ	qχ	ɢʁ

**Koartikulált mássalhangzók**
Réshangok	ɕ	ʑ	ɧ
Közelítőhangok	ʍ	w	ɥ	ɫ
Zárhangok	k͡p	ɡ͡b	ŋ͡m

A fenti táblázatok fonetikai jeleket tartalmaznak: némelyek tévesen jelenhetnek meg egyes böngészőkben. [Segítség]

A párban szereplő jeleknél a bal oldali jelöli a zöngés hangot, a jobb oldali a zöngétlent.

Az árnyékolt részek a lehetetlennek tartott pulmonikus hangképzési formákat jelölik.

Az élénksárga hátterű hangok rövid és hosszú változatai fonémák a magyar köznyelvben, a halványsárga hátterűek pedig allofónként fordulnak elő.

* A jel nincs definiálva az IPA-ban.

[1] Shosted & Chikovani (2006:255)

[2] Ladefoged (2005:139)

[3] Gussenhoven (1992:45)

[4] Okada (1991:94)

[5] Carbonell & Llisterri (1992: 53)

[6] Ladefoged (2005:165)

[7] Rogers & d'Arcangeli (2004:117)

[8] Martínez-Celdrán, Fernández-Planas & Carrera-Sabaté (2003:255)

[9] Keane (2004:111)

[10] Merrill (2008:108)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

IPA
IPA-kód	116
IPA-jel	n
IPA-kép
X-SAMPA	n
Kirshenbaum	n
Hangminta	hallgat