Amandine Leynaud
Amandine Suzanne Monique Leynaud | |||||||||||||||||||
Amandine Leynaud 2015-ben a francia válogatottban | |||||||||||||||||||
Személyes adatok | |||||||||||||||||||
Becenév | Doudou | ||||||||||||||||||
Születési dátum | 1986. május 2. (38 éves) | ||||||||||||||||||
Születési hely | Aubenas, Franciaország | ||||||||||||||||||
Állampolgárság | francia | ||||||||||||||||||
Magasság | 178 cm | ||||||||||||||||||
Poszt | kapus | ||||||||||||||||||
Klubadatok | |||||||||||||||||||
Mezszám | 12 | ||||||||||||||||||
Junior klubok | |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
Profi klubok1 | |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
Válogatottság2 | |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
Edzőség | |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
1 A profi egyesületekben játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. Utolsó elszámolt mérkőzés dátuma: 2023. június 4. 2 Utolsó elszámolt válogatott mérkőzés dátuma: 2021. augusztus 8. * Mérkőzések (gólok száma) | |||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Amandine Suzanne Monique Leynaud témájú médiaállományokat. |
Szerzett érmek | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Amandine Suzanne Monique Leynaud (becenevén : Doudou) (Aubenas, 1986. május 2. –) olimpiai, világ-és Európa-bajnok, BL győztes francia válogatott kézilabdázó, kapus. Visszavonulása előtt a Győri Audi ETO játékosa és kapusedzője volt. Mezszáma a klubcsapatokban és a válogatottban is egyaránt 12-es volt. 2023-ban a 2022/23-as szezon hátralévő részére Silje Solberg várandossága miatt visszatért az ETO-hoz.[2] Jelenleg a francia női kézilabda-válogatott kapusedzője.[3][4]
Pályafutása
[szerkesztés]Klubcsapatokban
[szerkesztés]Leynaud szülővárosában kezdett kézilabdázni, 2004-ben került az első osztályban szereplő Metz Handballhoz. Hatszoros francia bajnokként 2012-ben igazolt a román bajnok CS Oltchim Râmnicu Vâlceához.[5] A felkészülési időszakban, 2012 augusztusában azonban keresztszalag-szakadást szenvedett, ami miatt hónapokig nem számíthatott rá edzője. Sérülése miatt lemaradt a decemberi Európa-bajnokságról is. Végül tétmérkőzésen egyszer sem lépett pályára a román csapatban, mivel az időközben komoly pénzügyi válságba került, és megszüntették a szerződését. 2013-tól lett a macedón ŽRK Vardar játékosa.[6] A szkopjei csapattal hatszor nyert macedón bajnokságot, nemzetközi szinten pedig 2014 és 2018 között mind az öt Bajnokok Ligája Final Four-ba bejutott. 2017 őszén bejelentették, hogy a következő szezontól a macedón csapat költségvetése is csökkenni fog, és a külföldi játékosait a szezon végén elengedi a klub. Leynaud végül a Győri Audi ETO KC ajánlatát fogadta el, egy plusz egy évre kötelezte el magát a BL-győztes, magyar bajnok csapat mellett,[7] és a 2018-2019-es szezon végén Bajnokok Ligáját nyert a klub játékosaként. A 2019-2020-as idényt követően meghosszabbította szerződését a Győrrel, és még a klub edzői stábjában is szerepet kapott, mint kapusedző.[8] 2022. január 21-én Leynaud bejelentett visszavonulását a profi kézilabdától, számolt be róla klubja, a Győri Audi ETO KC.[9]
A válogatottban
[szerkesztés]A francia válogatottban 2005-ben lépett pályára először, első számú kapusként Valerie Nicolas 2008-as visszavonulása óta számítanak rá. Kiváló teljesítményével a válogatottat is több éremhez segítette hozzá. A 2017-es világbajnokságon a döntőben a norvég válogatottat legyőzve lett világbajnok. Szerepelt a 2008-as pekingi, a 2012-es londoni és a 2016-os rioi olimpián, ez utóbbin döntőt játszhatott, és végül az orosz válogatott mögött ezüstérmes lett. A 2018-as Európa-bajnokságon bajnok lett. 2019-ben 13. lett a világbajnokságon. A 2020-as dániai Európa-bajnokságon szintén ezüstérmes lett, miután a döntőben a francia válogatott alul maradt Norvégiával szemben. A 2020 nyaráról egy évvel elhalasztott olimpiára Leynaud is meghívót kapott,[10] ahol végül a franciák megis nyerték az olimpiát. Még az olimpia előtt Leynaud bejelentette, hogy az olimpia végeztével visszavonul a válogatottól.[11] Érdekesség, hogy korábbi csapattársa, Eduarda Amorim is visszavonult a válogatottól az olimpia után.[12]
Sikerei, díjai
[szerkesztés]- Olimpiai ezüstérmes: 2016
- Világbajnokság győztese: 2017
- Európa-bajnokság bronzérmese: 2016
- Európa-bajnok: 2018
- ezüstérmes: 2020
- EHF-bajnokok ligája-győztesː 2019[13]
- EHF-bajnokok ligája ezüstérmese: 2017, 2018, 2022
- Francia bajnokság győztese: 2005, 2006, 2007, 2008, 2009, 2011
- Macedón bajnokság győztese: 2013, 2014, 2015, 2016, 2017, 2018
- Magyar bajnok: 2019,[14] 2022
- ezüstérmes: 2021
- Magyar Kupa-győztes: 2019, 2021
Edzőként
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ japanhandball2019.com: フランス Archiválva 2020. február 24-i dátummal a Wayback Machine-ben, 2019. november 30.
- ↑ Változás kapus poszton - Leynaud visszatér. gyorietokc.hu
- ↑ Női kézi: Leynaud csatlakozik korábbi klubja edzői stábjához. nemzetisport.hu
- ↑ Női kézi: élvezi új életet Amandine Leynaud. nemzetisport.hu
- ↑ Nächste Vizeweltmeisterin für Ramnicu Valcea handball-world.com, 2012. március 15.
- ↑ Große Geldsorge bei Ramnicu Valcea, Leynaud nach Skopje handball-world.com, 2013. június 28.
- ↑ Női kézi: két norvég és egy francia érkezik az ETO-hoz – hivatalos, 2018. február 12. (Hozzáférés: 2018. május 13.)
- ↑ Női kézi: Leynaud kapusedző is lesz Győrben, Kiss Éva visszavonul, 2020. június 10. (Hozzáférés: 2020. június 10.)
- ↑ Amandine Leynaud a szezon végeztével visszavonul. gyorietokc.hu
- ↑ Női kézi: Amandine Leynaud idén is ott van franciák olimpiára készülő keretében. nemzetisport.hu
- ↑ Női kézi: Ennyi volt, Amandine Leynaud bejelentette visszavonulását a francia válogatottól -hivatalos. nemzetisport.hu
- ↑ Női kézi: Amorim bejelentette a visszavonulását a válogatottól. nemzetisport.hu
- ↑ HITTEK A MESÉBEN: A GYŐRI KÉZIHŐSÖK MEGHÓDÍTOTTÁK A VILÁGOT. www.origo.hu (2019. május 13.) (Hozzáférés: 2019. május 13.) arch
- ↑ Bajnok a Győri ETO, a Ferencváros otthonában kivívott győzelemmel. Nemzeti Sport Online, 2019. április 27.
Források
[szerkesztés]- Amandine Leynaud profilja az Olympedia oldalán (angolul)
További információk
[szerkesztés]- Adatlapja az EHF oldalán (angol nyelven). EHF. [2014. október 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 13.)