Ugrás a tartalomhoz

Az Amerikai Egyesült Államok elnöke

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az Amerikai Egyesült Államok elnöke
Elnöki pecsét Elnöki zászló Elnöki zászló
Elnöki pecsét

Elnöki zászló
Elnöki zászló
Elnöki zászló
Hivatalban: Joe Biden Hivatal kezdete: 2021. január 20.
Hivatalban:
Joe Biden

Hivatal kezdete: 2021. január 20.

Adatok
Ország Amerikai Egyesült Államok
MegszólításElnök úr (informális)
Tisztelt (formális)
Őexcellenciája (diplomáciai)
ElsőGeorge Washington
(1789–1797)
HázastársaFirst Lady
RezidenciaFehér Ház; Washington, D.C.
TagjaKabinet
Belpolitikai Tanács
Gazdasági Tanács
Nemzetbiztonsági Tanácsa
KineveziElektori kollégium
Hivatali idő4 év (egyszer megújítható)
Fizetés$400 000 amerikai dollár/év
HelyettesAlelnök

Hivatal kezdete1789. április 30.

A Wikimédia Commons tartalmaz Az Amerikai Egyesült Államok elnöke témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Az Amerikai Egyesült Államok elnöke az Egyesült Államok állam- és kormányfője, az ország legbefolyásosabb személye és legmagasabb rangú tisztségviselője. Az elnök a szövetségi kormány végrehajtó hatalmának irányítója; az alkotmány értelmében feladata a kongresszus által megalkotott törvények végrehajtása. Az alkotmány második cikkelye az elnököt az amerikai fegyveres erők főparancsnoki címével ruházza fel, ezenkívül különleges jogosítványokat, mint például vétójogot is biztosít számára. Az elnök alakíthat kormányt, gyakorolhatja az egyéni kegyelmezés jogát. A szenátus beleegyezésével és felhatalmazásával köthet szerződéseket, kinevezhet szövetségi hivatalnokokat, nagyköveteket és bírókat, beleértve a Legfelsőbb Bíróság tagjait. Hasonlóan más országokhoz azonban az elnök hatalmát is korlátozza az alkotmány, megakadályozva egyetlen személy vagy csoport teljhatalmú irányítását.

Jogköre

[szerkesztés]

Az Egyesült Államok alkotmánya a világon szinte páratlan jogkörrel ruházza fel az elnököt: egy személyben államfő, kormányfő és a fegyveres erők főparancsnoka - ez a három feladatkör a világ demokratikus országaiban általában legalább két ember között oszlik meg. Uralmát a hatalmi ágak megosztása (Checks and Balances) korlátozza: Fehér Ház a kongresszus és a Legfelső Bíróság ellensúlyozza, a törvényhozás és az igazságszolgáltatás. Az alkotmány ezért kimondja, hogy az elnök nem lehet egyszerre képviselő vagy szövetségi bíró is.

Törvényhozó jogkörök

[szerkesztés]

Az első jogkör, amelyet az alkotmány az elnökre ruház, az elnöki vétójog. Az első cikkely hetedik paragrafusának második és harmadik bekezdésébe foglaltak alapján valamennyi a kongresszus által elfogadott törvényjavaslatot az elnök elé kell terjeszteni. Az elnöknek ezután három lehetősége van:

  1. aláírásával törvényerőre emeli a törvényjavaslatot;
  2. vétójogával élve, ellenvetéseivel együtt visszaküldi a törvényjavaslatot a Kongresszusnak; a törvényjavaslat ebben az esetben nem válik törvénnyé, hacsak a Kongresszus mindkét háza kétharmados többséggel újra el nem fogadja azt;
  3. nem tesz semmit; amennyiben az elnök az elé terjesztett törvényjavaslatot tíz napon belül (vasárnapok kivételével) nem írja alá, de nem is küldi vissza, törvényerőre emelkedik, kivéve, ha a Kongresszust elnapolják.

Végrehajtó jogkörök

[szerkesztés]

A legjelentősebb jogkörök egyike, hogy az elnök az Egyesült Államok haderejének főparancsnoka, tehát elnök vezeti és irányítja a hadsereget, emellett ő felelős a katonai stratégiáért is. Az alkotmányozók azonban ügyeltek arra, hogy korlátozzák az elnök hatáskörét a hadsereget illetően, ugyanis háborút indítani vagy békét kötni a Kongresszus kiváltsága (a brit uralkodóval ellentétben, ahogy arra Alexander Hamilton, az Egyesült Államok egyik első alkotmányjogásza 1788-as tanulmányában rámutatott[1]).

Az amerikai hadsereg mellett az elnök az amerikai külpolitikai vezetője is. Külügyminisztériumán keresztül az elnök felelős az amerikai állampolgárok védelméért külföldön és a külföldi állampolgárok védelméért az Egyesült Államok területén. Az elnök dönt új államok vagy új kormányok elismeréséről, emellett nemzetközi szerződéseket köthet a szenátus kétharmadának hozzájárulásával.

Az Egyesült Államok elnöke a végrehajtó hatalom feje, tehát felügyeli a törvények végrehajtását. Lehetősége van határozatokkal irányítani a végrehajtó ág tevékenységét. Ezek a határozatok törvényerejűek, habár a szövetségi bíróságok által felülvizsgálhatóak. Az elnök a szenátus „tanácsa és hozzájárulása” alapján kijelöli a nagyköveteket, kabinetjének tagjait, a Legfelsőbb Bíróság bíráit és a szövetségi kormányzat valamennyi tisztviselőjét.

A hivatal betöltésének feltételei

[szerkesztés]

George Washington

George Washington
az első elnök
(1789–1797)

Az alkotmány második cikkelyének első bekezdése szerint elnök lehet minden, az Egyesült Államok állampolgáraként született (vagy az alkotmány elfogadásának pillanatában állampolgársággal bíró), harmincötödik életévét betöltött személy, aki a jelölését megelőző legalább tizennégy évben az Államokban élt.

Az elmúlt években az a kitétel, amely szerint csak született amerikai lehet elnök, viták tárgyává vált. Sokan érvelnek a mellett, hogy ezt a pontot törölni kellene, mivel számos, az elnökségre egyébként alkalmasnak tűnő embert kizár a jelöltségből, és korlátozza az amerikai társadalomért sokat tett bevándorlók munkájának jutalmazhatóságát. Az elnökségtől emiatt a kitétel miatt elzárt, prominens amerikai közéleti szereplők között olyanok vannak, mint az osztrák születésű Arnold Schwarzenegger, Kalifornia egykori kormányzója, a cseh születésű Madeleine Albright, a Clinton-adminisztráció külügyminisztere, vagy a német születésű Henry Kissinger, Richard Nixon nemzetbiztonsági főtanácsadója, későbbi külügyminiszter.

Az alkotmány értelmében az elnökök négyéves ciklusokban szolgálnak. Az 1951-ben életbe lépett 22. alkotmánymódosítás szerint minden elnök legfeljebb két teljes cikluson keresztül maradhat hivatalban, de legtovább tíz éven keresztül (abban az esetben, ha először alelnökként került elnöki pozícióba, és a következő választásokig nem több, mint két évig volt hivatalban). Ezt a kiegészítést elsőként Dwight D. Eisenhower elnöksége idején alkalmazták.

Elnökválasztások

[szerkesztés]

Theodore Roosevelt

Theodore Roosevelt
a huszonhatodik elnök
(1901–1909)

Az elnököt nem a szavazópolgárok, hanem az államok választják, méghozzá közvetve, az elektori kollégiumon keresztül. Arról, hogy az egyes államok elektorai melyik elnökjelöltre szavazzanak, minden államban népszavazás dönt. Erre a népszavazásra minden államban ugyanazon a napon (minden negyedik évben a november első hétfőjét követő napon) kerül sor. Ezt a szavazást nevezik kollokviálisan elnökválasztásnak, bár az elnök formális megválasztására csak decemberben kerül sor. Mivel az elnököt az államok, nem a választópolgárok választják, időről időre előfordul, hogy nem az a jelölt lesz az elnök, akit a legtöbb választópolgár támogatott.

Eredetileg minden elektor két embert jelölt elnöknek. Az elektori szavazatok összeszámlálása után a legtöbb szavazatot kapott jelölt lett az elnök, míg az alelnöki székbe a második legtöbb szavazatot kapott ember ült. Így fordulhatott elő a második elnökválasztáson, hogy John Adams föderalista elnök alelnöke az ellenjelölt, demokrata-republikánus Thomas Jefferson lett.

Ez a rendszer 1804-ben, a tizenkettedik alkotmánymódosítás ratifikálása után változott meg. Ekkortól az elektorok külön szavaztak az elnök, és külön az alelnök személyére. Az elnöki cím elnyeréséhez a jelöltnek az elektori szavazatok legalább felét meg kell szerezni. Ha ezt egyik jelölt sem éri el, az elnököt az alsóház, az alelnököt pedig a szenátus jelöli ki. 1937, az alkotmány XX. kiegészítésének elfogadása óta az újonnan megválasztott vagy újraválasztott elnököt a választásokat követő év januárjának 20. napján iktatják hivatalába.

Napjainkban az amerikai elnökválasztás az ún. elnöki előválasztással kezdődik, amelynek során a nagy pártok – Amerikában a hagyományos két nagy párt, a Demokrata Párt és a Republikánus Párt – megválasztják elnökjelöltjüket a párton belüli aspiránsok közül. Az elnökjelöltek ezután megnevezik az alelnökjelöltet. Valamivel a választások előtt a jelöltek szokás szerint több, országosan közvetített, nyilvános vitában ütköznek meg, és hosszasan kampányolnak, elsősorban az ingaállamokban, a bizonytalan szavazók meggyőzése érdekében.

Más pártok is állíthatnak elnökjelölteket, amik meg is szoktak történni, de ezen pártok súlya annyira csekély, hogy a jelöltjeiknek lényegében semmi esélyük a győzelemre; a két nagy párton kívülről utoljára a 19. század közepén érkezett elnök.

Hivatali eskü

[szerkesztés]

Az elnök hivatalba lépésekor esküt tesz, amelynek szövegét az alkotmány írja elő. Tekintve, hogy bizonyos felekezetek tagjai vallási okból nem tesznek esküt, az alkotmány azt is megengedi, hogy az elnök eskü helyett fogadalmat tegyen, azonos tartalommal. Az eskü szövege:

Én, (név) ünnepélyesen esküszöm (fogadom), hogy az Egyesült Államok elnökének tisztét híven gyakorolom, és legjobb képességeim szerint fenntartom, óvom és megvédem az Egyesült Államok alkotmányát.

Hozzátehető „Isten engem úgy segéljen!”, de az alkotmány nem követeli meg. Az elnök gyakran a Bibliára teszi a bal kezét, miközben a hivatali esküt leteszi, de ez sem követelmény.

Az elnök az esküt hagyományosan a Legfelsőbb Bíróság főbírája előtt teszi le, de ez nem alkotmányos előírás.

Utódlás

[szerkesztés]

Pontosan rögzített, hogy az elnök halála, lemondása vagy büntetőjogi elmozdítása esetén mely közjogi méltóságok, és milyen sorrendben veszik át a helyét. A hosszú sor első három tagja a következő:

  1. az alelnök
  2. a képviselőház elnöke
  3. a szenátus pro term elnöke

Az alkotmány XXV. kiegészítése rögzíti a pontos feltételeket és az eljárást annak megállapítására, hogy egy hivatalban lévő elnök nem képes többé ellátni feladatát, valamint azt, hogy ilyenkor az alelnök veszi át a helyét mint az Egyesült Államok megbízott elnöke.

Az Amerikai Egyesült Államok elnökeinek listája

[szerkesztés]

Grafikus idővonal

[szerkesztés]

Franklin D. Roosevelt

Franklin D. Roosevelt
a harminckettedik elnök
(1933–1945)

John F. Kennedy

John F. Kennedy
a harmincötödik elnök
(1961–1963)
Joe BidenDonald TrumpBarack ObamaGeorge W. BushBill ClintonGeorge H. W. BushRonald ReaganJimmy CarterGerald FordRichard NixonLyndon B. JohnsonJohn F. KennedyDwight D. EisenhowerHarry TrumanFranklin D. RooseveltHerbert HooverCalvin CoolidgeWarren G. HardingWoodrow WilsonWilliam H. TaftTheodore RooseveltWilliam McKinleyGrover ClevelandBenjamin HarrisonGrover ClevelandChester A. ArthurJames A. GarfieldRutherford B. HayesUlysses S. GrantAndrew Johnson (politikus)Abraham LincolnJames BuchananFranklin PierceMillard FillmoreZachary TaylorJames K. PolkJohn TylerWilliam H. HarrisonMartin Van BurenAndrew JacksonJohn Quincy AdamsJames MonroeJames MadisonThomas JeffersonJohn Adams (amerikai elnök)George Washington

Elnöki rezidenciák

[szerkesztés]
A Fehér Ház északi homlokzata

Az Egyesült Államok elnökének legfőbb rezidenciája a Fehér Ház, amely a fővárosban, Washingtonban van. Hivatalos hétvégéit és szabadságait rendszerint a marylandi Camp Davidben tölti. Számos elnök használta hivatalának betöltése alatt saját házát, nyaralóját, farmját hosszabb-rövidebb ideig.

Tények, adatok

[szerkesztés]

Elnökváltások

[szerkesztés]

Egyes elnökök születési dátumai

[szerkesztés]

Érdekes számok

[szerkesztés]

James Knox Polk mindössze 103 nappal élte túl mandátumának lejártát, Herbert Hoover viszont 31 évvel, 7 hónappal és 16 nappal. Ezt a "rekordot" Jimmy Carter 2012. szeptember 6-án érte el, és azóta ő tartja.

Hét elnök született októberben, de egy sem szeptemberi; nyolc elnök júliusban hunyt el, de egy sem halt meg májusi napon.

Egyéb adatok

[szerkesztés]

Lásd még

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Alexander Hamilton: The Federalist No. 69: The Real Character of the Executive, 1788. március 14.
  2. US House Impeaches Trump for 'Incitement of Insurrection' | Voice of America - English (angol nyelven). www.voanews.com. (Hozzáférés: 2021. január 20.)

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a President of the United States című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]

Irodalom

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:President of the United States
A Wikimédia Commons tartalmaz Az Amerikai Egyesült Államok elnöke témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]