Az Aszad-rezsim bukása
 |
Ezen a lapon vagy szakaszban aktuális eseményről, jelenségről vagy egyéb témáról számolunk be. Az itt közöltek az idő múlásával jelentősen megváltozhatnak, pontosításra, helyreigazításra szorulhatnak. Legutóbbi módosítás: 2024. december 11. |
| Az Aszad-rezsim bukása | |
| szíriai polgárháború | |
_1.jpg) | |
| Bassár el-Aszad és Vlagyimir Putyin 2021-ben. El-Aszad Oroszországba menekült hatalomvesztése után | |
| Dátum | 2024. december 8. |
| Helyszín |  Damaszkusz, Szíria |
| Eredmény | A szíriai ellenzék győzelme:
|
Az Aszad-rezsim bukása 2024. december 8-án történt, mikor Bassár el-Aszad kormánya összeomlott, miután az ellenzéki erők mindössze napok alatt bevettek több fontos várost is Szíriában, majd megérkeztek Damaszkuszba. A főváros bukása az el-Aszad család 53 éves diktatúrájának végét jelentette az országban, ami Háfez el-Aszad elnökségével kezdődött meg az 1971-es puccs után.
Miközben a lázadók folyamatosan közeledtek a fővároshoz, elkezdtek megjelenni hírek, hogy Bassár el-Aszad repülővel elhagyta Damaszkuszt, Moszkvába utazott.[1] Az ellenzéki erők ezt követően győzelmet hirdettek a kormány felett, míg Oroszország külügyminisztériuma bejelentette el-Aszad lemondását, és távozását az országból.[2]
Az ellenzéki erők sikerei
[szerkesztés]2024. december 7-én az ellenzéki erők mindössze 24 óra alatt átvették az irányítást Homsz felett. A hadsereg gyors összeomlásának köszönhetően a biztonsági erők kapkodva visszavonultak, sok dokumentumot elpusztítva az utolsó órákban. A város elfoglalása kulcsfontosságú volt az ország infrastruktúrája feletti irányítás megszerzésében, lényegében elzárva a fő utat a fővárosból a tengerpartra, ahol a kormányt támogató orosz állomások voltak.[3]
Az el-Aszadot támogató Hezbollah elhagyta a közeli el-Kuszír városát, evakuálva több, mint 150 járművet és több száz katonát. Az, hogy a hadsereg létszáma folyamatosan csökkent, Oroszország el volt foglalva Ukrajna elleni inváziójával, és a Hezbollah az Izrael elleni konfliktusára koncentrált, nagy szerepet játszott a kormány bukásában.[3]
Homsz elfoglalását ünnepelték a helyiek, eltávolítottak szimbólumokat, amik a kormányt támogatták.[3]
December 7-én a lázadók bejelentették, hogy elkezdték körbevenni Damaszkuszt, miután több közeli kisvárost is elfoglaltak. Estére a kormány hadereje már elhagyta a főváros külvárosi területeit, megkönnyítve a lázadó erők előrehaladását.[4][5][6]
A szíriai hadsereg megpróbált rendet tartani a fővárosban, megpróbálva meggyőzni a lakosságot, hogy az ellenzéki sikerek hamis hírek voltak. December 8. reggelére a lázadók teljesen átvették az irányítást a város felett, győzelmet hirdetve.[7]
Bassár el-Aszad távozása
[szerkesztés]December 8. korai óráiban el-Aszad egy repülőgéppel elhagyta a fővárost, miután a biztonsági helyzet egyre tovább romlott Damaszkuszban.[8] Ezzel egy időben érkeztek meg az ellenzéki erők a városhoz. El-Aszad a Damaszkuszi nemzetközi repülőtérről távozott az országból.[9][10] Moszkvában kapott menedéket az orosz kormánytól.[11]
Aszmá el-Aszad, az elnök felesége, és három gyerekük egy héttel a damaszkuszi offenzíva előtt Oroszországba költöztek. A család más tagjai pedig az Egyesült Arab Emírségekbe menekültek. A harcok előtti napokban egyiptomi, illetve jordániai tisztviselők is sürgették az elnököt és családját, hogy hagyják el Szíriát, bár ezt nagykövetségeik tagadták.[12][13]
Izraeli invázió
[szerkesztés]Még el-Aszad bukása napján az izraeli hadsereg betört Szíria el-Kunítra kormányzóságába. Páncélozott járművekkel érkeztek az Izrael által megszállt Golán-fennsík és az ország további része közti ütközőzónába. A kormányzóság központi területeire lőttek,[14] 50 év után először lépték át a szíriai határkerítést. 1974. május 31-én fegyverszünetet kötött Izrael és Szíria a jom kippuri háború után.[15]
Izrael miniszterelnöke Benjámín Netanjáhú azt nyilatkozta, hogy mivel a szíriai hadsereg elhagyta a határt, az 1974-es egyezmény megszűnt, és a veszély megelőzése érdekében vonult be Izrael átmenetileg a "vörös vonal" mögé, ahonnan 1974-ben kivonultak, amíg új egyezmény nem születik az új szíriai kormánnyal.[16][17]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Syrian President Bashar al-Assad has left Damascus to an unknown destination, say two senior army officers. Reuters, 2024. december 7. (Hozzáférés: 2024. december 8.)
- ↑ Russia says Bashar al-Assad has 'stepped down and left Syria' (brit angol nyelven). www.bbc.com. (Hozzáférés: 2024. december 8.)
- ↑ a b c Reuters: Homs falls: Rebels tighten grip as Assad regime teeters (angol nyelven). The Express Tribune, 2024. december 8. (Hozzáférés: 2024. december 8.)
- ↑ Abdulrahim, Raja: Syria's Government Battles Multiple Rebel Uprisings. The New York Times, 2024. december 7. (Hozzáférés: 2024. december 8.)
- ↑ Syrian rebels seize Damascus, ending decades of brutal Assad dynasty rule (angol nyelven). Middle East Eye. (Hozzáférés: 2024. december 8.)
- ↑ السوري, المرصد: After the major withdrawal in the Damascus countryside and cities adjacent to the capital.. Regime forces redeploy in the capital Damascus (arab nyelven), 2024. december 7. (Hozzáférés: 2024. december 8.)
- ↑ Syria rebels declare Damascus ‘free,’ claim Assad has fled the capital (angol nyelven). CNN, 2024. december 7. (Hozzáférés: 2024. december 8.)
- ↑ Syria latest: 'The future is ours,' says rebel leader after Assad flees Damascus (brit angol nyelven). BBC News. (Hozzáférés: 2024. december 8.)
- ↑ Rebels declare end of Assad rule in Syria - Al-Monitor: The Middle Eastʼs leading independent news source since 2012 (angol nyelven). www.al-monitor.com. (Hozzáférés: 2024. december 8.)
- ↑ „Syrian rebels enter Damascus: everything we know so far”, The Guardian, 2024. december 8. (Hozzáférés: 2024. december 8.) (brit angol nyelvű)
- ↑ Russian state news agencies say ousted Syrian leader Bashar Assad is in Moscow and given asylum (angol nyelven). AP News, 2024. december 8. (Hozzáférés: 2024. december 8.)
- ↑ Egypt denies WSJ report on asking Al Assad to leave Syria. EgyptToday, 2024. december 7. (Hozzáférés: 2024. december 8.)
- ↑ https://www.facebook.com/UNNews:+Bashar al-Assad's family left Syria for Russia amid rebel offensive-mass media | УНН (angol nyelven). unn.ua, 2024. december 6. (Hozzáférés: 2024. december 8.)
- ↑ Reports claim Israeli tanks crossing into Syria buffer zone (amerikai angol nyelven). www.timesofisrael.com. (Hozzáférés: 2024. december 9.)
- ↑ Ammar Shamaileh: Trust and terror: social capital and the use of terrorism as a tool of resistance. 1 Edition. 2017. = Conceptualising comparative politics, ISBN 978-1-138-20173-6 Hozzáférés: 2024. december 9.
- ↑ Krever, Mick: Israel watches Syria with trepidation as 50 years of detente is upended (angol nyelven). CNN, 2024. december 8. (Hozzáférés: 2024. december 9.)
- ↑ Israel's Netanyahu declares end of Syria border agreement, orders military to seize buffer zone. The New Arab. (Hozzáférés: 2024. december 9.)
